Nyugdíjkérdések közgazdász szemmel Bartha Attila (Kopint-Tárki, kutatási igazgató) A NYUGDÍJRENDSZER JÖVŐJE Budapest, 2010. december 14.

A nyugdíjrendszerrel szemben támasztható közgazdasági és gazdaságpolitikai elvárások A munkában eltöltött élet keresetének megfelelő pótlása időskorban Védelem az időskori végletes szegénységtől Hosszú távon fenntartható, aktuálpolitikai preferenciáktól mentes nyugdíjrendszer kialakítása és fenntartása

A mai magyar nyugdíjrendszer néhány főbb jellemzője A nyugdíjrendszer egyenlegének és finanszírozásának külső tényezői: a munkaerőpiac elhagyásának átlagos életkora (58 év) a járulékfizetési fegyelem (javulóban, 80% körül) a korfüggőség (30-35% között) A növekvő hiány a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben keletkezik A nyugdíjak alakulásának politikai ciklikussága A nyugdíjrendszer belső igazságtalansága csökkent (szerencsés vs. peches generációk, 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémium, de pl. a nyugdíj/bér helyettesítési arány mindenkire azonos) Hosszú távon fenntartható, aktuálpolitikai preferenciáktól mentes nyugdíjrendszer kialakítása és fenntartása: az elöregedés, a korfüggőség és a gazdasági függőség gyorsuló növekedése Változatlan nyugdíjszabályok mellett a most a GDP arányában 10,4%-os kiadási arány 2020-ra 12,5%-ra, 2040-re pedig 16% fölé emelkedhet (optimista, átlagosan 3,5%-os éves gazdasági növekedést feltételezve)

A mai magyar nyugdíjrendszer kritikus tényezői A nyugdíjrendszer függése a rövid távú politikai döntéshozataltól: szabályozásának számtalan paramétere könnyen és tetszés szerint módosítható (és módosul is az aktuálpolitikai döntéshozatali preferenciák fényében) az, hogy mi minősül szolgálati évnek, mi a nettó kereset, mint a kezdő nyugdíj kiszámításának alapja, mi a nyugdíjak indexálásának szabálya A nettó rejtett kötelezettségvállalás (implicit adósság) alakulása Alacsony foglalkoztatás, szűk járulékfizetői kör Torz ösztönzők korai nyugdíjba vonulás a nyugdíj melletti munkavégzés adóztatása

Lehetséges elmozdulások Csak olyan sarokszámokat járulék-mérték, nyugdíjkorhatár, járadék-megállapítási szabályok és indexszabály érintő változtatások fogadhatók el, amelyek a rejtett hiányt csökkentik A kötelező nyugdíjkorhatár emelkedése legalább részben, 5 évenként rendszeresen felülvizsgálva követi a 60 éves korban várható átlagos élettartam növekedését Elkerülhetetlennek látszik az állami alapnyugdíj bevezetése, nyíltan beismerve a most is létező rejtett (segély típusú) konstrukciókat. Dilemma: a végletes időskori szegénység elkerülése vs. a közteherviselést elkerülő magatartás jutalmazása. Célszerű az állami alapnyugdíjat viszonylag alacsonyan, a mindenkori nettó átlagjövedelem 30-40%-a körüli szinten megállapítani. A korhatár alatti, nem öregségi nyugdíjasok ellátása (amelyek valójában szociális ellátások) finanszírozása nem a TB Nyugdíjalapból, hanem az általános adóbevételekből A nyugdíjbefizetések (járulékok) és kifizetések (járandóságok) közötti viszonyt nyilvánossága Áttérés: valamelyik olyan rendszerre áttérni, amely a demográfiai, munkaerőpiaci és a gazdasági változásokhoz automatikusan alkalmazkodik, és figyelembe veszi a hosszútávú pénzügyi fenntarthatóság, valamint a munkaerőpiacon maradásra történő ösztönzés szempontjait is. a névleges egyéni számlás nyugdíjrendszer (például Svédországban) a Németországban – amúgy a magyarhoz sok tekintetben igen hasonló hagyományos felosztó-kirovó típusú TB-nyugdíjrendszerben bevezetett pontrendszer.

Köszönöm a figyelmet!