A római császárkor Előadó: Máthé Gergely

Tartalom Ókori államformák A köztársaság Út az egyeduralom felé A kereszténység Hódítók, zsarnokok, őrültek, piromániások A birodalom bukása A római birodalom jelentősége

Államformák az ókorban Egyeduralom Despotizmus Türannisz Monarchia Népuralom Athéni demokrácia Római köztársaság

A köztársaság létrejötte A királyság előzi meg i.e. 510-ben jön létre Arisztokratikus köztársaság A patríciusok érdekei szerint alakul ki A rendszer a kor körülményeinek felel meg Róma egy városállam

A köztársaság mûködése Szenátus irányítja (CCC tag) Magistratus: állami tisztség 1 éves megbizatás Consul Praetor Censor Questor Néptribunus Diktátor

A köztársaság válsága Megváltozott körülmények Hódítások Városállam  világbirodalom Növekvő népesség Elszegényedés Rabszolgasors Korszerűtlen hadsereg

A válság következményei Tisztségek megbizatási ideje megnő Marius 5 évig konzul Hadseregreform Sulla konzervatív diktatúrája Köztársaság visszaállítása Szenátus létszáma DC i.e. 74. Spartacus-féle rabszolgafelkelés

Spartacus

Az I. triumvirátus Triumvirátus: 3 férfi szövetsége i.e. 60-ban jön létre Tagjai Marcus Licinius Crassus Gnæus Pompeius Magnus Gaius Julius Cæsar

Az I. triumvirátus tagjai

Julius CÆsar i.e. 100 - i.e. 44 Marius unokaöccse i.e. 59-től consul Gallia proconsulja Gall-háborúk Felbomlik a triumvirátus

Cæsar hatalomra jutása A szenátus visszahívja Rómába Nem mond le Átkel a Rubicon folyón  „Alea iacta est” Elfoglalja Itáliát i.e. 48. pharsalosi csata Pompeiust megölik Egyiptomban

Cæsar egyeduralma Nyíltan egyeduralomra tör Halmozza a tisztségeket Örökös diktátor Imperator Pontifex Maximus Néptribunus Szenátus létszámát CM főre emeli Földreform  proletariátus visszaszorítása Provinciák egyenjogúsítása Naptárreform i.e. 44. március idusán megölik

Cæsar halála

A II. triumvirátus i.e. 43-ban jön létre Tagjai i.e. 42. Philippi Gaius Julius Cæsar Octavianus Marcus Antonius Marcus Æmilius Lepidus i.e. 42. Philippi Lepidust lemondatják

A II. triUmvirátUs tagjai

Octavianus hatalomra jutása A birodalom felosztása Octavianus  nyugat (Róma) Antonius  kelet (Egyiptom) Ellentétek kiéleződése i.e. 31. Actium i.e. 30. Egyiptom elfoglalása

Kleopátra

Az actiumi csata

A császárkor kezdete Augustus (i.e. 27-i.sz. 14) Új államforma: császárság Burkolt egyeduralom Legfontosabb tisztség a princeps Principátus A szenátus behódol A hatalom alapja: Hivatalnokréteg Zsoldoshadsereg Prætoriánus gárda

Augustus intézkedései Rend és nyugalom, közbiztonság Panem et circences Provinciák irányításának felosztása Szenátusi irányítás Császári irányítás Egyiptom  császári magánbirtok Külpolitika Pannónia meghódítása i.sz. 9-ben Természetes határok: Duna, Rajna, Eufrátesz Pax Romana

A kereszténység kialakulása Társadalmi és politikai válság  szellemi válság Új hiedelmek, babonák  szekták Kereszténység Zsidóság köréből terjed Egyistenhit Isten a legfőbb erkölcsi hatalom birtokosa Bűnösség  szertartások a vezeklést szolgálták Messiásvárás

A kereszténység tanai Biblia Názáreti Jézus: Isten fia, Messiás Szeretet parancsa Egyenlőség Általános bűnösség – bűnbocsánat

Keresztényüldözések Okai: Gazdagságellenesség Általános bűnösség hirdetése Császárkultusz Szabadságtól, szavazati jogtól való megfosztás Kínzások Nem fordulhattak bírósághoz Keresztényüldöző császárok: Nero, Traianus, Diocletianus

A Julius-Claudius-dinasztia Tiberius (14-37) Államügyeket hanyagolta Fényűzés Caligula (37-41) „csizmácska” Őrült zsarnok Claudius (41-54) Britannia meghódítása 4 feleség Nero (54-68) Őrült gyilkos Keresztényüldözés Tűzvész Rómában

A Flavius-dinasztia Vespasianus (69-79) Titus (79-81) Állam megszilárdítása „Pecunia non olet” Colosseum Titus (79-81) Vespasianus fia Pompeii katasztrófa (79)

Az Antoninus-dinasztia „jó császárok” Traianus (98-117) Az utolsó nagy hódító Keleti területek Dácia Hadrianus (117-138) Tapasztalt hadvezér Védelemre koncentrál  Limes „A császárság második megalapítója”

A hanyatlás kezdete Germán támadások Marcus Aurelius (161-180) Filozófus Keleti hadjáratban halt meg Commodus (180-192) Kegyetlen, cezaromániás zsarnok Prætoriánus gárda ölte meg Severis-dinasztia (193-235) Caracalla (211-217) 212. Római polgárjogot kap minden szabad

Katonacsászárok kora 235-284  50 császár Fokozódnak a támadások A hadsereg jelentősége megnő A katonaság kiáltja ki a császárt Rövid ideig uralkodnak Egy sem hal természetes halált A gazdaság helyzete romlik Nem foglalkoznak vele A pénz elértéktelenedik Aurelianus (270-275) Visszaveri a támadásokat Megszilárdítja a birodalmat

A dominatus kezdete Nyílt egyeduralom A köztársasági forma megszűnik A szenátus elveszíti a jelentőségét „Dominus et Deus” A hadsereg létszáma és bére megnő Diocletianus (284-305) A hadsereg megreformálása Határmenti, állandó Bárhol bevethető lovasság Értékálló pénz Utolsó nagy keresztényüldözés

Nagy Constantinus uralkodása 306-337 Új főváros  Konstantinopolisz 313. milánói edictum Szabad vallásgyakorlat 325. niceai zsinat Szentháromság tana Jézus Isten fia és vele egylényegű Athanasius vs. Arius Homouszion vs. homoiuszion

A birodalom kettéválása Válság nyugaton Folyamatos támadások A rabszolgák száma csökken Colonusok röghöz kötése A kereskedelem és ipar hanyatlik Pénzhiány  terményadó Önellátó társadalmi szint Nagy Theodosius (378-395) A birodalom kettéosztása A nyugati központja Róma, majd Milánó és Ravenna A keleti központja Konstantinápoly

A Népvándorlás Kelet-Ázsiából indul a IV. szd. végén Láncreakció szerű népmozgás A hunok megverik a germánokat A germánok nyugat felé kényszerülnek Gyenge védelem  szövetség Megtarthatták a fejedelmüket Földet kaptak Adót fizettek Katonai szolgálat

Harc a hunokkal Hun Birodalom 451. Catalaunum Atilla király Az Uraltól az Alpokig terjed Lovas nomád életforma 451. Catalaunum Aetius a hadvezér Utolsó katonai siker Atilla halála után (453) felbomlik a birodalma

A Nyugat-Római Birodalom bukása 455-ben vandál pusztítás Teljes végelgyengülés Romulus Augustulus (474-476) Császári hatalom csökken A germán fejedelmek önállósodnak 476-ban Odoaker letaszítja a trónról 476. A Nyugat-Római Birodalom megszűnik A Kelet-Római Birodalom 1453-ig áll fenn Bizánci császárság Justinianus (527-565) egységesítési kísérlete

A Római Birodalom jelentôsége Európa központi birodalma Későbbi birodalmak mintája Frank Birodalom Német-Római Császárság Mussolini fasiszta Olaszországa Fasizmus eredete „Mare Nostrum” elmélet Császár jelentősége

Kultúra Az ókori keleti és hellén kultúra közvetítője Az irodalom, tudomány, egyház nyelve latin Mitológia Irodalom Építészet Visszatérő motívumok későbbi irányzatokban Római jog

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!