Világgazdaság a két világháború között by Gergő Világgazdaság a két világháború között Eger, 2011. Tavaszi

Miről lesz szó? Út a válságig (1919-29) A nagy világgazdasági válság Válságkezelés USA Németország Szovjetunió gazdasága a két VH között Kitekintés

‘20-as évek 1919. vége az I. VH-nak Világgazdaság hamar talpra áll Pusztítás Eladósodás Infláció Világgazdaság hamar talpra áll Főként az USA miatt „Roaring ‘20s”

Nagy Gazdasági Világválság Válság okai Első Világháború Technológia „Pénzügyek” Nagy Gazdasági Világválság

Okok – Technológia Túltermelés Esnek az árak Kevés a profit Technológiai fejlődés Ipari forradalom óta Új húzóágazatok Termelés hatékonysága növekszik Gépesítés Méretgazdaságosság Új módszerek Fordizmus (T-modell) Taylorizmus (menedzsment tudomány) Túltermelés Esnek az árak Kevés a profit

Nincs nemzetközi együttműködés Okok – I. VH Leszerelés Több munkaerő Felesleges kapacitások Nacionalizmus erősödése Új országok Gyarmatok függetlenedése gazdaságilag Védővámok bevezetése Bevándorlás korlátozása (USA) Túltermelés Piacok elvesztése Csökkenő hatékonyság Nincs nemzetközi együttműködés

Okok – I. VH Nemzetközi erőviszonyok megváltozása USA a világ vezető hatalma Nagy-Britannia  USA Font  USA Dollár Európa  USA, Japán USA passzív nemzetközi kérdésekben

Okok – Pénzügyek Háborús jóvátétel Megoldási javaslatok 1924. Dawes-terv 1929. Young-terv USA pénz nélkül nem megy a világgazdaság Torzulnak a gazdasági viszonyok

Okok – Pénzügyek Alacsony kamatlábak Befektetési szokások megváltozása Olcsó hitelek  befektetés Befektetési szokások megváltozása Eddig: Hosszú távra Európából mindenhova Infrastruktúra, termelés Innentől: Rövid távra Amerikából főleg Európába „Luxus”, jólét

Okok – Pénzügyek Spekuláció megerősödése Instabilitás Részvény: tulajdonrész egy vállalatban Árfolyamok folyamatosan nőnek  mindenki nyer Spekuláció megerősödése Tőzsdén megnő a profit Mindenki oda viszi a pénzét Hitelből vesznek részvényt Instabilitás Bármikor bekövetkezhet a pánik

Nagy Gazdasági Világválság Válság okai Technológia Első Világháború „Pénzügyek” Túltermelés Csökkenő árak Kevesebb vállalati profit Nacionalizmus Protekcionizmus „Új világrend” Instabilitás USA-tól való függőség Alacsony kamatok Nagy Gazdasági Világválság

A válság kirobbanása 1929. október 24. „Fekete csütörtök” 1929. október 29. „Fekete Kedd” Wall Street összeomlik

A válság - USA Ördögi kör Tőzsde összeomlása Bizalom meginog a bankokban Bankcsődök  hitelhiány Ipari és mezőgazdasági válság Növekvő munkanélküliség Csökkenő vásárlóerő Csökkenő adóbevételek Ördögi kör

Csökkenő adóbevételek A válság – Az ördögi kör Munkások kirúgása Csökkenő kereslet Vállalatok szopnak Csökkenő adóbevételek Csökkenő vásárlóerő

A válság elterjedése USA USA hitelek leállnak Protekcionizmus Smoot-Hawley Tariff Act 20000 árut érint Többi ország visszavág Kanada, Dél-Amerika Válság Európában 1931. Creditanstalt bank Ausztria befagyasztja a betéteket Átterjed egész Európára USA Németo. Ny. Európa Export Kölcsön Jóvátétel

USA – herbert Hoover Takarékossági intézkedések Sztrájkok leverése „Bonus Army” „Hooverville” Népszerűtlen és eredménytelen Munkanélküliség (25%  13 millió ember) Ipari termelés felére csökkent Vállalati profit a tizedére esett

Válságkezelés USA – „A jó” Franklin Delano Roosevelt (1933-45) Demokrata párti politikus New Deal 100 napos program Hosszú távú intézkedések Teljesen új gazdaságpolitikai szemlélet Szabad verseny helyett Lényege: nagyobb állami szerepvállalás a gazdaságban, vásárlóerő növelése

New Deal – Rövid táv Bankzárlat (1933.) Új pénzügyi szabályozás 11000 bankcsőd idáig Bizalmat vissza kell állítani Új pénzügyi szabályozás Dollár stabilizálása Aranystandard rendszer elhagyása Aranykereskedelem megtiltása

New Deal – Hosszú táv Új szövetségi ügynökségek Vásárlóerő növelése Állami befektetések Jóléti intézkedések Árak növelése Új szövetségi ügynökségek National Recovery Administration (NRA) „Blue Eagle” FBI, PWA, CCC, WPA… Szakszervezetek támogatása Magasabb bérek Munkásvédelem

New Deal – Hosszú táv Szociális intézkedések Social Security Act (1935) Nyugdíj Munkanélküli segély Özvegyi nyugdíj Vidék fejlesztése Mezőgazdaság Művelt területek korlátozása Árak emelése Munkalehetőségek létrehozása Értelmiségieknek is Közmunka programok  Tenessee-völgy

New Deal – hosszú táv Árkontroll Alkoholtilalom megszüntetése Minimum árak Alkoholtilalom megszüntetése Maffia visszaszorítása Új bevételek Adóemelések Alkohol Örökösödési adó Gazdagok adóztatása Vállalatoknak új adók

New Deal – Elméleti háttér John Maynard Keynes: A foglalkoztatás, a pénz és a kamat általános elmélete (1936) Az állam feladata a gazdasági ciklusok mérséklése: gazdaságélénkítés (vagy visszafogás) és válságkezelés Államháztartási hiány nem para (rövid távon)

De voltak, akik ellenálltak… „Szocialista”, „Kommunista”, „Fasiszta” Legfelsőbb Bíróság Alkotmányellenes „Konzervatív koalíció” Sok intézkedést FDR visszavon Túl nagy államadósság Újra válság 1937-ben

Működött? Működött-e a New Deal? Második VH oldotta meg? Mai napig vita van

Az NSDAP választási eredményei Németország – „A csúf” Átterjed a válság (1930-31) Szélsőségesek megerősödse Kommunisták Nácik Weimari köztáraság nem elég stabil Adolf Hitler  NSDAP vezetője Programja: rend, munkanélküliség megállítása, szociális reformok 1933. Hitler kancellár Felhatalmazási Törvény Totális diktatúra Az NSDAP választási eredményei Dátum Szavazatok száma (millió) Arány Képviselők száma 1928. május 0,81 2,6% 12 1930. szeptember 6,41 18,3% 107 1932. július 13,75 37,4% 230 1932. november 11,74 33,1% 196 1933. március 17,28 43,9% 288

Németország - Válságkezelés Kezdetben nagy szerepet kapnak a gazdasági vezetők Nincs államosítás Autarkia  ne kelljen importálni 1936. válság Hitler tovább növeli a katonai kiadásokat Valódi cél: Háború

Németország - Válságkezelés Hasonló a New Dealhez Közmunkaprogramok Autobahn Vasutak, folyók 660 ezer munkás  2 millió Szakszervezetek Német Munka Front Katonai kiadások Csökken a munkanélküliség Gazdaságot élénkíti

Németország - Válságkezelés Állami gazdaságélénkítés Fegyverkezés Demokrácia és jogállam off II. Világháború Munkanélküliség off Gazdasági növekedés DE

Szovjetunió – Hadikommunizmus 1917. „Nagy Októberi Szocialista Forradalom”  hatalomátvétel Polgárháború (1917-23)  nemzetközi intervenció hadikommunizmus Ipar teljes államosítása Mezőgazdasági beszolgáltatási rendszer  felesleget az állam felvásárolja, és csak ő kereskedhet vele Munkakényszer, jegyrendszer Gazdaság összeomlik Ipari termelés ötödére esett vissza Éhínség (3-10 millió halott) Cserekereskedelem Feketegazdaság 1921. kronstadti matrózlázadás

Szovjetunió – NEP rendszer Piaci viszonyok részleges visszaállítása Magántulajdon Terményadó 1924. Lenin meghal Jelentős javulás

Szovjetunió – „A rossz” Sztálin hatalomra kerül NEP rendszer problémái „veszélyben a szocializmus” Belső társadalmi viszonyok Kulákok, városi kerekedők gazdagodása Fel kell gyorsítani a szocializmus építését 1928. NEP vége Tervgazdálkodás

Szovjetunió - tervgazdálkodás 5 éves tervek Pontosan meghatározott célok Ha nincs meg a terv para van Mindent államosítanak Mezőgazdaság kollektivizálása Szovhoz: állami tulajdonban lévő föld Kolhoz: termelőszövetkezet Erőszakos módszerek (kulákok ellen) Aki lázad megy Szibériába (jobb esetben)

Szovjetunió - tervgazdálkodás Sztahanovista mozgalom Munkaversenyek Szocialista eredeti tőkefelhalmozás Mezőgazdaság  ipar Önellátásra való törekvés Függetlenség a kapitalista országoktól Első ötéves terv (1928-32) Nehézipar Második ötéves terv (1933-37) Realisztikusabb Fogyasztási cikkek

Eredmény Éhezés Termelés megnő Irreális tervek Életminőség nem javul „Kulákok tehetnek róla” Termelés megnő Színvonal leesik Irreális tervek Pazarlás Hamis adatok Életminőség nem javul Kivéve a pártvezetőknek 1929-33-as válság nem érinti a szovjeteket  elszigeteltség

Kitekintés Megváltozott gazdaságpolitika Eddig: liberális gazdaságpolitika Szabad verseny Kevés állami beavatkozás Innentől: keynesi gazdaságpolitika Állami beavatkozás Szociális háló – jóléti állam Állami szabályozás ‘80-as évek: „neoliberális” gazdpol. Kisebb állam, kevesebb adó Most: ???

Kitekintés II. Világháború Válságok Napjainkban: ingatlanárak Szélsőségesek erősödése Európában Válságok Nem az utolsó, de a legnagyobb Olajválság Ázsiai válság Dotcom buborék Napjainkban: ingatlanárak 2008-as recesszió

Köszönöm a figyelmet!