Számítógépes szimuláció A RITSIM-2000 rendszer ismertetése.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Stabilitás vizsgálati módszerek
Advertisements

A hőterjedés differenciál egyenlete
Adatelemzés számítógéppel
Hatékonyságvizsgálat, dokumentálás
Dr. Sudár Sándor egyetemi docens Kísérleti Fizikai Tanszék
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSA
Logikai műveletek
Mérés és adatgyűjtés laboratóriumi gyakorlat
Virtuális méréstechnika Mingesz Róbert 5. Óra LabVIEW – Ferde hajítás Október 3.
Mérés és adatgyűjtés Mingesz Róbert 5. Óra LabVIEW – Ferde hajítás Október 3., 5.
Ez a dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A dokumentum tartalmáért teljes mértékben Szegedi Tudományegyetem vállalja a felelősséget,
A LabVIEW használata az oktatásban
1.) Egy lineáris, kauzális, invariáns DI rendszer
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A folyamatok térben és időben zajlanak: a fizika törvényei
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC.
A RobotinoView programozása
KÖZMŰ INFORMATIKA NUMERIKUS MÓDSZEREK I.
Folyadékok mozgásjelenségei általában
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Operációkutatás eredete
Zajok és véletlen jelenségek interdiszciplináris területeken való alkalmazásának kutatása és oktatása. TÁMOP A/2-11/ Műszerelektronika.
A LabVIEW használata az oktatásban
Mérés és adatgyűjtés 5. Óra LabVIEW – Ferde hajítás Október 1., 4. Kincses Zoltán, Mingesz Róbert, Vadai Gergely v
Bevezetés az alakmodellezésbe I. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Differenciálegyenletek
ÁRAMLÓ FOLYADÉKOK EGYENSÚLYA
Analitikus geometria gyorstalpaló
Alapfogalmak.
 Farkas György : Méréstechnika
Pozsgay Balázs IV. évfolyamos fizikus hallgató
Two countries, one goal, joint success!
POROK SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
Határozatlan integrál
– SQL 3: SELECT - 1. – Tarcsi Ádám, január 31. Adatbázis gyakorlat.
Szervopneumatika.
Szabályozási Rendszerek
Differenciálegyenletek
Kenyér kihűlése Farkas János
Szabályozási Rendszerek 2014/2015, őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
Szabályozási Rendszerek 2014/2015 őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
Műveletek, függvények és tulajdonságaik Mátrix struktúrák:
Integrátorok alkalmazása a számítógépes szimulációban
Lakosság létszámának változása Farkas János
előadások, konzultációk
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Az eredő szakasz GE(s) átmeneti függvénye alapján
1. Erőmű automatizálási ismeretek2. Erőmű-/Blokkszabályozás3. Gőzkazánok szabályozása4. Atomerőmű szabályozásai 4. Gőzturbinák szabályozása 1.
Alapműveletek (Természetes számok, Egész számok)
Szimuláció.
A fizikai réteg. Az OSI modell első, avagy legalsó rétege Feladata a bitek kommunikációs csatornára való juttatása Ez a réteg határozza meg az eszközökkel.
TERMÉKSZIMULÁCIÓ Modellek, szimuláció 3. hét február 18.
BIOLÓGUS INFORMATIKA 2008 – 2009 (1. évfolyam/1.félév) 6.
Szerkezetek Dinamikája
Számítógépes szimuláció Első előadás Gräff József.
Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata.
2004 május 27. GÉPÉSZET Komplex rendszerek szimulációja LabVIEW-ban Lipovszki György Budapesti Műszaki Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti.
Kontinuum modellek 1.  Bevezetés a kontinuum modellekbe  Numerikus számolás alapjai.
Manhertz Gábor; Raj Levente Tanársegéd; Tanszéki mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék.
Számítógépes szimuláció
Programozási alapok.
KŐZETFIZIKAI VIZSGÁLATOK SZÁMÍTÓGÉPES MÉRŐRENDSZERREL
Számítógépes szimuláció
Kifejezések C#-ban.
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Numerikus differenciálás és integrálás
Előadás másolata:

Számítógépes szimuláció A RITSIM-2000 rendszer ismertetése

Mi a szimuláció n A valódi rendszer valamely célszerűen leképezett modelljén végzett vizsgálatok összessége. Mi a modell n A valóságos rendszer egyszerűsített, annak a vizsgálat szempontjából lényegi tulajdonságait kiemelő mása.

Egyszerűsített, a lényegi tulajdonságokat kiemelő Milyen modellek vannak kisminta Azonos törvényszerűségek, pl. Ohm törvény

Matematikai modell n Fizikai törvényszerűségek alapján n Megfigyelés, kísérlet, mérések alapján Gyakori módszer: analógia Másodlagos jellegű, a leíró matematikai formulát leképező analóg modell Az ezt megvalósító berendezés: ANALÓG SZÁMÍTÓGÉP

Matematikai modell megoldása n n Program írás (Pascal, Basic, C,…) n n Program alkalmazás (Matlab,...) Analóg sz.gépDigitális sz.gépAnalitikusan n Matematika n Elektronikus elemek összekapcsolása Digitális számítógéppel szimulált analóg számítógép (TUTSIM, RITSIM-2000, LabView,…)

Az analóg számítógép elemei A matematikai modell alakja: differenciálegyenlet Megoldásához szükség van: Összeadásra Összeadásra Szorzásra Szorzásra Integrálásra Integrálásra …. …. Részletesebben a jegyzet 283. oldalától

Megvalósítás digitális számítógéppel A különböző műveleteket blokkok valósítják meg paraméterek eredmény kezdeti értékek művelet

Példa Adott egy gépkocsi lengéscsillapítójának modellje, amely egy tömegből, rugóból és egy fékből áll. A gerjesztés (bemenő jel) a rugó szabad végének sebessége, a kimenő jel pedig a tömeg sebessége. Írjuk fel a rendszert leíró differenciál egyenletet, készítsük el a rendszer blokkvázlatát és átviteli függvényét. Adott bemenőjel esetén készítsük el a rendszer digitális szimulációs modelljét RITSIM nyelven..(A nehézségi erőtől eltekintünk!)

Rugó alrendszer Szerkezeti vázlat Egyenletek Blokkvázlat

Tömeg alrendszer Szerkezeti vázlat Egyenletek Blokkvázlat

Fék alrendszer Szerkezeti vázlat Egyenletek Blokkvázlat

A rendszer eredő blokkvázlata

Az átviteli függvény meghatározása

A differenciálegyenlet meghatározása A rendszert leíró differenciálegyenletet kétféle módon lehet meghatározni,  ha a rendszerre jellemző fizikai törvényszerűségeket ismerjük, rögtön fel lehet írni ezt a differenciálegyenletet,  vagy a részrendszerekre felírt differenciálegyenletek összekapcsolásával. A differenciálegyenlet: A kezdeti feltételek: A bemenő jel:

A programhoz szükséges RITSIM blokkok Az elem elnevezése, blokkjaA megvalósított függvény Időalap generátor a programban A RITSIM programban V = Time( számérték_1,számérték_2) Konstans érték a programban A RITSIM programban V = Const(számérték)

A programhoz szükséges RITSIM blokkok Az elem elnevezése, blokkjaA megvalósított függvény Pulzus függvény A RITSIM programban V = Pulse(T1,T2,Pulse) Jelek összeadása {U1 és U2 összege} A RITSIM programban V = Addition(U1,U2)

A programhoz szükséges RITSIM blokkok Az elem elnevezése, blokkjaA megvalósított függvény Jelek szorzása {U1 szorozva U2-vel} A RITSIM programban V = Multiplication(U1, U2) Jelek osztása {U1 osztva U2-vel} A RITSIM programban V = Division (U1, U2)

A programhoz szükséges RITSIM blokkok Az elem elnevezése, blokkjaA megvalósított függvény Időbeni integrálás A RITSIM programban V = AB2_Int ( U,P1) (több féle is van) Jel megjelenítése a képernyőn A RITSIM programban V = Plot ( U,P1,P2,P3,P4)

A rendszer RITSIM modellje A differenciálegyenlet: Átrendezés után:

A rendszer RITSIM modellje A RITSIM program vázlata:

A rendszer RITSIM modellje A RITSIM program vázlata:

A RITSIM program listája Inic() pi=Const( ) g=Const(9.8086) e=Const( ) c=Const(1) ; rugó d=Const(1) ; csillapítás m=Const(1) ; tömeg EndInic Program t=Time(0.01,50) c_m=Division(c,m) ;c/m d_c=Division(d,c) ;d/m vk=Pulse(0,10,1) vk_vm=Subtraction(vk,vm) ; vk-vm d_cdvm=Multiplication(dvm,d_c) ; d/c*vm pont p_d2vm=Subtraction(vk_vm,d_cdvm) ; zárójelen belül d2vm=Multiplication(p_d2vm,c_m) ; az egyenlet jobb oldala ; Az integrálás sorrendje fontos! ; 1. első deriváltat integráljuk ; 2. második deriváltat integráljuk vm=AB2_Int(dvm,0) ; vm dvm=AB2_Int(d2vm,0) ; vm pont vk_=Plot(vk,1,-1,2,2) ; gerjesztés ábrázolása vm_=Plot(vm,2,-1,2,2) ; elmozdulás ábrázolása EndProgram

További információk A tanszék szerverén A szerver neve: RIT A felhasználó neve (user name): RITREND A jelszó (pasword): RTECHNIKA TARTALOM.TXT