Házasodás és válás Pest megyében, 1900–2001 A demográfiai viselkedés térszerkezetének változásai Őri Péter

Alapkérdés Házasodás, válás, együttélés térbeli mintáinak megragadása Együttélés századi változásainak értelmezése („első és második demográfiai átmenet”), összefüggései gazdasági, társadalmi, kulturális faktorokkal Az együttélés terén a két „demográfiai átmenet” térbeli mintáinak összehasonlítása, az esetleges állandóságok és különbségek megragadása, a lehetséges magyarázó változók állandóságának vizsgálata

Múltban: komplex demográfiai mikrorendszerek, ahol a házasodási szokások, termékenység, vándorlás szintje összekapcsolódik Meghatározó tényezők : földrajzi, gazdasági viszonyok (gazdálkodás módja, piaci lehetőségek, migráció lehetősége) településtípus (falu – város) kulturális tényezők (öröklési szokások, felekezethez, etnikumhoz tartozás mint mentalitás és a társadalmi változások közvetítő csatornája) társadalmi struktúra 19. század második felétől ezeknek a faktoroknak a változása, „demográfiai átmenet”, korábbi mikrorendszerek eltűnése ?

20. század második felében: további változások család, lakóhelyi közösségek, egyházak, állam befolyásának csökkenése a demográfiai viselkedésre, „individualizáció”, „szekularizáció” gazdasági, társadalmi változások „második demográfiai átmenet”: erős termékenységcsökkenés, együttélési szokások átalakulása

A demográfiai viselkedés térszerkezetének múltbeli (tradicionális) változata fennmaradt-e a 20. századi változások során? Mai térbeli demográfiai különbségek magyarázhatók-e múltbeli demográfiai, társadalmi, kulturális különbségekkel? Meghatározó faktorok egy része állandó (pl. településtípus) változó (gazdálkodás, társadalom, felekezet, etnikum)

Térszerkezet bizonyos elemei állandóak pl. falu – város, város a múltban és a jelenben is a demográfiai változás kiindulópontja vannak-e más tartósan fennmaradó elemek?

Nyugat-Európában (Franciaország, Belgium, Svájc) tartós regionális demográfiai rendszerek, az „első” és „második” demográfiai átmenet térbeli összekapcsolódása mögöttük tartós kulturális minták (pl. szekularizáció mértéke) (Lesthaeghe, R. – Neels, K From the First to the Second Demographic Transition: An Interpretation of the Spatial Continuity of Demographic Innovation in France, Belgium and Switzerland. European Journal of Population, 18: )

A demográfiai viselkedés térszerkezeti állandóságának vizsgálata korlátozott térben (a hajdani Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye kb. 200 településén) 3 időmetszetben: , 1970, 2001 források: községsoros népszámlálási adatok, : népmozgalmi adatok változók: „második demográfiai átmenet” során fontos válásra, együttélésre vonatkozó arányszámok + kapcsolódó pl. termékenységi mutatók, ill. lehetséges magyarázó változók

Elemzésben felhasznált változók

Forrásproblémák Községsorosan csak bizonyos mutatók elváltak aránya függ: újraházasodástól, migrációtól, esetleg halandóságtól, családi állapot bevallásától (19. század végén – Nagy S ) népszámlálási termékenység, nyers születési arányszám függ: korszerkezettől Összehasonlítható területi egységek létrehozása községek egyesülése: Nagy-Budapest, Bia + Torbágy = Biatorbágy; nagyobb egység használata puszták, külterületek önálló községgé válása, pl. Kiskunhalas, Kalocsa, Kecskemét környékén; nagyobb egység használata összevonásoknál néhány kész arányszám miatt a mutatók értékeinek átlagolása, külterületek összesen + eredeti városi terület (pl. Budapest), máshol 1 város és néhány önállósult falu, néhol (alföldi nagy mezővárosok) csak a belterület az elemzésben

Elváltak aránya, Forrás: Történeti Statisztikai Idősorok, a: régi orsz. ter. b: mai orsz. ter.

Házasságkötés és válás, Forrás: Tört. Stat. Idősorok, Dem. Évkönyv, mai országterület

Elváltak aránya, „Pest-Pilis-Solt-Kiskun” megye,

Elváltak és együttélők arányának összefüggései más változókkal, 1910, 1970, 2001

Többváltozós lineáris regresszióelemzés az elváltak arányának mutatóira

Elváltak aránya, 1910

Elváltak aránya, 1970

Elváltak aránya, 2001

Többváltozós lineáris regresszióelemzés az együttélők aránya mutatójára, 2001

Házasságon kívül együttélők aránya, 2001

Összegzés Mindhárom időmetszetben a válás és együttélés szokásai kapcsolódnak más demográfiai jelenségekhez (itt: termékenység és születésszám) – demográfiai viselkedés komplex rendszerei a demográfiai változás mindkét fázisában Válás megjelenése a 20. század elején nem egyszerűen modernizációs jelenség, sajátos területi mintája van, reformáció szerepe??? Válás gyakoriságának van területi kontinuitása, bár ez időben gyengül, változás ugyanakkor előhoz más korábbi háttérváltozókat (iparforgalmi népesség) Vannak tartósan megmaradó kulturális faktorok, amelyek később is hatást gyakorolhatnak (reformátusok jelenléte az élettársi kapcsolatnál, törvénytelen születések első demográfiai átmenet idei területi mintája az elváltak arányánál) „Két demográfiai átmenet” területi mintái nem függetlenek egymástól, de a kapcsolat természete további kutatást, értelmezést igényel Mit jelentenek a kulturális faktorok? Lazább kontrollt, állammal, államegyházzal stb. való szembenállás hagyományát?