1 Vaskovics László A/Universität Bamberg Párkapcsolatok fejlödési trendjei az EU- ba Elméleti fókusz: Társadalmi modernizáció Globalizáció

A társadalmi modernizáció lényeges aspektusa a funkcionális specializálódás és strukturális differenciálódás. Ez a társadalom tagjai számára az opciók megsokszorozódását jelenti 2

A családszociológiai viták egyetértenek abban, hogy a strukturális differenciálódásból származó opciósokszorozódás a partneri és családi viszonyok kialakulását is megváltozott keretfeltételek elé állítja. A társadalom strukturális differenciálódásával együtt jár pl. a családi formák pluralizálódása.        > Kérdés: Milyen létrejött, kulturálisan legitim opciók léteznek a modern europai társadalmakban a párkapcspolat tervezése és alakitása/megvalósítása összefüggéseiben? 3

Szingli vagy partnerkapcsolat? Opciók:   Szingli vagy partnerkapcsolat?   Házasságkötés vagy élettársi kapcsolat? (Ha élettársi kapcsolat/házasság): mikor (elöbb vagy késöbb)?   Gyermektelenség vagy szülőség? (Ha szülöség ): mikor (elöbb vagy késöbb)? (Ha szülöség): (élet-/házas-)társsal vagy társ nélkül?    Közös háztartás vagy „living apart together“?   (ha élettársi kapcsolat/házasság):hosszantartó párkapcsolat vagy válás/ különélés (Ha válás/különélés): újraházasodás vagy új élettársi kapcsolat? 4

Ezek az opciók ma europaszerte kulturálisan és jogilag legitimált és választható lehetöségek De különbségek tapasztalhatók az európai társadalmak között a lehetöségek realizálásánál (gyakorlati alkalmazásánál): > pl. az életársi kapcsolat létrejötte a lakásviszonyok függvénye > házasság nélküli szülöség diszkriminálása > a válás megnehezitése pl. jogi/anyagi eszközökkel Az opciók individuális alkalmazásánál az elmult évtizedekben europaszerte egy konvergens fejlödés tapasztalható 5

Szingli vagy partnerkapcsolat? A partnerkapcsolat (és család) magas szintü értékelése az EU-ban  Amennyiben a „szingli” fogalma alatt nem az egyszemélyes háztartást értjük, hanem egy hosszabban tartó megcélozott életformát, úgy nyilvánvalóvá válik, hogy EU-ban azok (arány-)száma alacsony azoknak arányszáma akik 50 éves korukig életüket folyamatosan partner nélkül élik europaszerte 8-15% között mozog ezek közül csak minden tizedik tervezte elöre ezt az életformát; legtöbbjüknél ez az életforma az életút alakulásának nem intendált következménye A 30 éven aluliaknál a a következö évtizederkben szinglik arányszámának növekedésével kell számolni különösen a nyugateuropai országokban 6

(Ha párkapcsolat):Opció: házassági vagy házasságon kívüli együttélés > Azoknak arányszáma akik már hosszú idö óta párkapcsolatban élnek, de nem házasodtak meg, alacsony (Németországban a 60 év fölötti férfiak esetében 6% és nők esetében 10%. ) > Magasabb ezek arányszáma a 40 éven aluliaknál > A fiatal felnöttek 12-20%-a nem akar házasságot kötni (többen a skandináv és nyugteuropai, kevesebben a déleurópai országokban) > Azoknak az arányszáma, akik élettási kapcsolatban élnek (és ezt az együttélési formát hosszú távú alternatívának tekintik) a párkapcsolatban élök kb. egy negyedét képezik. 7  

Vizsgálatunk során az alábbi típusokat találtuk: átmeneti stadium (32%). próbaházasságként (29%). próbakapcsolat (11%). élettársi kapcsolat (10%). bizonytalanok (18%). 8

Trendek: Házasság 9 > .Élettársi kapcsolatban élök számának nö > a tartós és gyermekes élettársi kapcsolatok száma nö Élettársi kapcsolat mint (jogi) intézmény formálódása, növekvö társadalmi akceptálása Házasság A 30-70 évesek között a hazasok arányszáma europaszerte 65-80% - alacsonyabb a skandináv országokban - magasabb a déleurópai országokban - a 60 éven felülieknél akik életútjuk folyamán (valamikor) megházasodtak Németországban 85% 9

(Ha házasság) :Opció:timing Elsö házasság/Életkor 1960 1970 1980 1990 2000 2004 EU-25 Férfiak 26,5 25,7 25,8 27,3 29,3 30,3 (EU-15) 26,7 25,9 26,0 27,8 29,9 30,8 EU-25 Nök 23,8 23,0 23,1 24,8 28,0 24,1 23,2 23,3 25,3 27,6 28,5 Átlagon felül / Férfiak Férfiak (2004) Nök (2004) Dánia: 33,0 + 30,7 + Svédország 33,7 + 31,1 + Lettország: 27,3 - 25,1 - Litvánia 26,9 - 24,7 - 10

Opció: Gyermektelenség vagy szülőség Azon nők hányada, akik termékenységi periódusok végéig nem szülnek gyereket az EU-ban kb. egy negyedet tesz ki. Előrejelzésekből arra következtehetünk, hogy eurpai társadalmak többségében a nők mintegy egy harmada gyermektelen marad - habár egy részük nem szándékosan. Akart/nem akart gyermektelenség Mindkét alternatíva (gyermektelenség vagy szülőség) társadalom-strukturális „elhelyezkedése” és kulturális legitimációja ellenére a modern társadalmak legtöbb tagja a a szülőség mellett dönt, a gyermektelenség opciója ritkábban választott alternativa Optió választása és a valóság közötti diszkrepancia 11

(Ha szülöség:) Opció: Szülőség (házas-) társsal vagy társ nélkül Az életút tervezésénél a partner nélküli szülőség opciója mellett csaak kevesen döntenek (Németországban a a 18-30 éves nök közül csak 3-4%.) A házasságon kivül született gyermekek arányszáma ugyan magas (pl. Nyugatnémetországban 2003: 19%, Keletnémetországban 51,5 % ) szüleiknek nagyrésze élettársi kapcsolatban él, ugyancsak nagyrészük késöbb megházasodnak Az a tény, hogy a házasságon kívüli születések aránya is magasabb, mint az a párok (házassági) partnerkapcsolatának kezdetéhez fűződő tervezése alapján várható lenne, főleg arra vezethető vissza, hogy a partneri viszonyra vonatkozó eredeti tervek különböző okokból a terhesség alatt vagy azt követően nem realizálódhattak. 12

 A  kulturálisan legitimált opció“szülöiség partner/házasság nélkül“ ellenére az EU-ban a férfiak és nők 9/10 partneri és a legtöbbjük a házassági szülőség opciója mellett dönt. A 30-40 éves anyák 15-20%-a (házas- vagy élet-) társi kapcsolatban él A társ nélküli anyák nagyrésze ezt az életfomát nem tervezte és ezen változtatni akar 13

Opció: különélés / válás Az élettársi kapcsolatban élök a kapcsolat esetleges befejezését mint opciót eleve számitásba veszik Németországban az élettársi kapcsolatok 1/3-a 14 éven belül felbomlik (fele megházasodik,1/4-e marad élettársi kapcsolat) 14

A válás opcióját a házaspárok túlnyomó része a házasságkötés időpontjában nem veti el alapvetően, ellenkezőleg: lehetőségként - még ha nem is törekszik rá – esetlegesen nem zárja ki. Ezt az opciót a házasok két harmada nem alkalmazza gyakorlatként, habár a várhatóan magas élettartamot figyelembe véve a nem elvált házasságok egyre tovább tartanak. Nyugateuropai országokban a házasságok kb.1/3-a felbomlik Az elmult években kötött elsö házasságok felbomlási valószinüsége nagyobb A rövid és hosszantartó házasságok (élettársi kapcsolatok) elkülönülése (polarizálódása) 15

Válások/1000 lakós 1960 1970 1980 1990 2000 2004 EU - 25 0,6 0,9 1,5 1,7 1,9 2,1 EU - 15 0,5 0,8 1,4 EU-átlag felett (2004) EU-átlag alatt (2004) Belgia (3,0) Görögország (1,1) Csehország (3,2) Lengyelország (1,5) Litvánia (3,2) Szlovénia (1,2) Dánia (2,9) Horvátország (1,1) Németország (2,6) 16 EU-átlag felett

(Ha válás/különélés): Opció: szingli/egyedül nevelö vagy újraházasodás/új élettársi kapcsolat Élettársi kapcsolt felbomlása után az érintettek Németországban 4/5-e új társkapcsolatot keres Németországban az elvált férfiak 55%-a és az elvált nök 60%-a (gyakran egy idöleges új élettársi kapcsolat után) újra házasodik  17

Elsö házasság % /Összes házasság 1995 2000 2004 EU-25 83 82 81 EU-15 80 2004 2004 Németország 71 Ausztria 73 Lengyelország 91 Albánia 96 18

Újraházasodás/új élettársi kapcsola következményei: >A többcsaládos partnerek/szülök („követö családok“) elterjedése > a partneri/szülöi szerepkör differenciálodása 19

Opció: Egy fedél alatt vagy “living apart together”  > A meglévő és kulturálisan legitimált „living apart together” alternatíváját csak kevesen választják > de egyre többen és egészen különböző okokból és többnyire csak időszakosan gyakorolják (Németországban a fiatal házaspárok kb.5-7%-a 20.

Párkapcsolatok dinamizmusa a nyugateurópai társadalmakban(1) Példa:Német párok életútja

Párkapcsolatok dinamizmusa (2) Házasságkötési minták Németországban és Magyarországon

  Az élettársi kapcsolatok növekvő elterjedése, a házasságkötések csökkenése, a csökkeni szülőség, a növekvő válások és más fejlődési tendenciák, amelyek a partneri és családi fejlődési folyamatot érintik, különböző partner- családkonstellációkat eredményeznek.  Az EU nagyrészében ezeket a létrejött partner- (és családi-) konstellációkat az érintettek (különösen a fiatalok) nem egymással összeegyeztethetetlen alternatívának tekintik, hanem olyan életformaként, az életút egyes fázisaiként, amelyeket életük során egymással sukcessiv (vagy szimultán) összekapcsolhatnak. 23

4. Összefoglalás/diszkusszió   Történelmileg nézve az opciók legtöbbje nem új. De ezeknek az partner- és életformáknak a kulturális legitimációja új. Ez érvényes például az élettársi kapcsolatokra, amelyek az iparosodás előtti időkben feltehetőleg megtűrtek, de semmiképpen nem kulturálisan legitimáltak voltak   A legtöbb opció, amelyeket a modern európai társadalmak tagjai számára a partnerkapcsolat (és család) alakításakor az életpálya során kínál, már a társadalmi fejlődés modernitás előtti szakaszában is adottak voltak, még akkor is, ha csak részben voltak kulturálisan legitimáltak és nem olyan széles körben voltak elterjedtek, mint a jelenkori modern európai társadalmakban 24

        A fennálló és kulturálisan legitimált opciók ellenére a modern társadalom legtöbb tagja nem alkalmazza gyakorlatként az „élethosszig tartó partnernélküliség”, „élethosszig tartó gyermektelenség”, „a házasság intézménye nélküli együttélés”, „a különélés” opcióját – legalábbis nem egy életen át. A szingli életforma, az élettársi kapcsolat , a házasságon kívüli vagy társnélküli gyermekvállalás, a munkavállalás miatti különélés opciója, amelyek az érintettek nagyrészénél “csak” életpályájuk szakaszaként jelentkezik, individuálisan különböző hosszan és különböző konstellációkban tapasztalható.Ez különösen vonatkozik az EU fiatalabb generációira 25

        Összefoglalóan ezekből a megállapításokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a partnerkapcsolatok alakulása Europában az elmúlt három négy évtized folyamán több jelentös változást hozott. Pontosabb megfigyelések azonban azt mutatják, hogy a folyamatosság ugyanolyan jelentős, mint a lezajlott változások. 26

A globalizáció negativ hatásai:    A globalizáció negativ hatásai: > Nem várt/ nem elörejelzett piaci fejlödék > A lokális piacok globális befolyásolhatósági lehetöségeinek növekedése > A változások tempójának növekedése > A fejlödések elörejelzésének csökkenö lehetösége > A társadalom élet bizonytalanságának növekedése Növekvö flexibilizálódási igányek a gazdaságaban 27  

A növekvö bizonytalanság egyéni következményi:    A növekvö bizonytalanság egyéni következményi:   > Racionális döntések megnehezülése > Hosszúlejáratú döntések megnehezülése > Hosszúlejáratú elkötelezettségek megnehezülése (képzés, partnerkapcsolat,családalapitás) A társadalmi reciprocitás kontextusának gyengülése 28

A globalizálódás kihatása a partneri kapcsolatokra és családalapitásra    A globalizálódás kihatása a partneri kapcsolatokra és családalapitásra   Egyre gyakoribb idöbeni “átfedés” a kikézés/szakképzés, részmunkavállalás, partneri kapcsolat fázisa között “Flexibilis” partnerkapcsolatok megnövekedése A hosszúlejáratú partneri kapcsolatok, házasság, családalapitás megnehezitése, idöbeni elhalasztása, halogatása 29