A fogágybetegség klinikai és epidemiológiai vonatkozásai

A fogágy normális morfológiája Gingiva Gyökérhártya Cement Processus alveolaris

A gingiva makroszkópos anatómiája Gingiva marginális Gingiva propria Mucogingivalis junctio

A gyökérhártya Kollagén rostrendszer nyomóerő→ húzóerő

A gyökércement Radicularis/koronalis Acellularis/cellularis Fibrillaris/afibrillaris

Az alveolaris csont Lamina compacta (belső corticalis, lamina dura) Oralis/vestibularis corticalis (külső korticalis) spongiosa

Az oralis mikroökológiai rendszer Gazdag mikroflóra A szájüreg különböző helyein kialakulhatnak Dentalis plakk(1mm³-en 108 mikroorganizmus) Opportunista infekció

A dentalis plakk Supra/subgingivális

A fogkő Dentalis plakk mineralizációja Supra/ subgingivalis

A dentalis biofilm mikrobiológiája Actinobacillus actinomycetemcomitans Gram-negatív, capnophil, szacharoliticus, nem motilis pálcika Öt szerotípus (a,b,c,d,e) Virulenciafaktorai: leukotoxin, endotoxin, proteolítikus enzimek

A dentalis biofilm mikrobiológiája II. Porphyromonas gingivalis Gram-negatív, obligát anaerob, nem motilis aszacharolitikus, rövid pálcika (tok) Hat szerotípus (poliszacharid K-antigén alapján) Virulenciafaktorok: kollagenáz, proteáz, endotoxin

A dentalis biofilm mikrobiológiája III. Tannerella forsythia(Bacterioides forsythus) 1979-ben tenyésztették ki Destruktív parodontitisre hajlamosít

A subgingivalis biofilm bakteriális komplexei Specifikus bakteriális komplexumok Topográfialilag is elkülönülnek

A bakteriális infekció kialakulásának és progressziójának rizikótényezői A baktériumok virulenciája A helyi környezet A fogékony szervezet

A fogágybetegség klinikai és hisztológiai jellemzői Szupernormális gingiva Hisztológiai tökéletesség Klinikailag egészséges gingiva Kezdeti lézió Page & Schroeder Kezdődő gingivitis Korai lézió Kialakult gingivitis Kialakult lézió csontvesztés és apikális epiteliális migráció nélkül Parodontitis Kialakult lézió

A „szuper egészséges” íny Nincs cellularis iniltratum Egyenes gingivalis capillarisok, néhány emigraló PMN-sejt Nincs gingivalis sulcus

A klinikailag ép íny

A gingivitis A korai gingivális lézió Kb. 7-8 napos plakkakkumuláció után fejlődik ki Akut gyulladás klinikai jelei: Az ínyszél ödémás, vörös színű Szondázásra vérzés

A gingivitis II. A kifejlett gingivális lézió: Kb. 3-4 hét után Változatlan állapot/ progresszió

Előrehaladott(advanced) gingivális/parodontalis lézió

A polimorfonuklearis leukocyták

A macrophagok

A fagocitózis

A parodontális gyulladás progressziójának teóriája

Minden gingivitisre általánosan jellemző klinikai tünetek Csupán az ínyszélre korlátozódnak Plakk jelenléte Gyulladásos tünetek (ínyduzzanat, színváltozás, ödéma, ínyfibrosis, ínyvérzés) A tünetek ép parodontiumon vagy csökkent értékű, de jelenleg stabil parodontiumot borító ínyen fejlődnek ki Az okok megszüntetésével reverzibilis! Bármikor tapadásveszteséghez vezető folyamat indulhat el a talaján

I. Plakk okozta gingivitis Csak plakk okozta ínybetegségek lokális irritáló tényezőkkel lokális irritáló tényezők nélkül Ínybetegségek szisztémás háttérrel Gyógyszerszedéshez társuló ínybetegségek Hiánybetegséghez társuló ínybetegségek

A plakk okozta ínygyulladás jellemzői Fájdalmatlan Nincs ínymegnagyobbodás A betegség az ínyszélen kezdődik Színváltozás Ínykontúrváltozás Fokozott sulcusváladék-termelés Ínyvérzés Nincs tapadásveszteség Nincs alveoláris csontvszteség reverzíbilis

Ínybetegségek szisztémás háttérrel Endokrin kórképek Diabetes mellitus Terhességi gingivitis

A terhességi gingivitis jellemzői Plakk jelenléte Túlfokozott gyulladásos válasz az ínyben 2-3. trimester Íny szinváltozása/kontúrváltozása Ínyvérzés Nincs tapadásveszteség Nincs alveoláris csontveszteség reverzíbilis

Ínybetegségek szisztémás háttérrel II. A vérképző szervrendszer megbetegedései Leukaemia Agranulocytosis Anaemia thrombocytopenia

A leukaemiával társuló gingivitis jellemzői Plakk nem előfeltétele az ínyléziónak, de plakk jelenlétében erős reakció Elsősorban akut leukaemia velejárója Ínyduzzanat vagy fekély Erős ínyvérzés Plakk csökkenése némi javulást eredményez

Gyógyszerszedéshez társuló ínybetegségek Hydantoin Ca-csatorna blokkolók cyclosporin

A gyógyszer okozta ínyduzzanat jellemzői Nagyon változatos előfordulás Front fog predilekció 3 hónappal a gyógyszerszedés megkezdését követően fejlődik ki Interdentálisan kezdődő ínyduzzanat Plakk jelenlétében nagyon erős gyulladásos válasz

A hiánybetegségekhez társuló ínybetegségek C-vitamin hiány

II. Nem plakk okozta ínyelváltozások Bakteriális gingivális infekciók Vírusinfekciók Gombás ínygyulladás

Genetikai alapon kifejlődő ínyelváltozások Hereditaer fibromatosis gingivae

Szisztémás állapotokkal társuló ínyelváltozások Desquamativ gingivitis Allergiás állapotok

Traumás ínyléziók Kémiai traumák Mechanikai traumák Termális traumák

A rögzítő apparátus betegségei 1. A krónikus parodontitis Lokalizált Generalizált Enyhe/mérsékelt/ súlyos

A krónikus parodontitis általános jellemzői A páciens egészséges Elsősorban felnőtt korban jelentkezik A parodontális szövetpusztulás mértéke arányban van a lokális irritatív tényezőkkel Subgingivális fogkőképződés jellemző tünet Lassú progresszió Változó összetételű tasakflóra Gyakran társul lokális prediszpozíciós tényezőkkel

A parodontitis klinikai jellemzői ínygyulladás Szondázásra vérzés Parodontális tasak tapadásveszteség csontpusztulás Fogmobilitás fokozódás

A parodontális tasak

Csonpusztulás parodontitisben

2. Agresszív parodontitis LAP GAP

LAP jellemzői A páciens egészséges Rapid tapadásvesztés és csontresorbció A parodontális szövetpusztulás mértéke nincs arányban a lokális irritatív tényezőkkel A. a szignifikánsan magasabb jelenléte a tasakban Phagocyta-rendellenességek Általában pubertáskorban fejlődik ki

GAP jellemzői A páciens egészséges Rapid tapadásvesztés és csontresorbció Halmozott családi előfordulás A parodontális szövetpusztulás mértéke nincs arányban a lokális irritatív tényezőkkel A. a és a P. gingivalis szignifikánsan magasabb jelenléte a tasakban Phagocyta-rendellenességek Általában 30 év alatt fejlődik ki Súlyos interproximális tapadásveszteség és vertikális csonthiány, amely a metszők és az első molárisokon kívül még legalább három fogat érint

3. Parodontitis szisztémás háttérrel Hematológiai betegségekkel társuló parodontális pusztulás Genetikai rendellenességek

Genetikai rendellenességek Familiaris és ciklikus neutropenia Down-szindróma LAD Papillon-Le Fevre-szindróma Chediak-Higashi szindróma Glikogéntárolási betegségek Infantilis genetikus agranulocytosis Cohen-szindróma EDS Histiocytosis szindróma Hypophosphatasia

4. Necrotizáló fogágybetegség NUG/NUP „trench mouth disease”

5. A parodontium abscessusai Tompa bizonytalan fájdalom Oldalirányú kopogtatási érzékenység Arcdeformitás ritkán fordul elő Ínyszélnél jelentkező duzzanat Szondázható tasak van Általában szenzibilis a fog Általában ép fognál jelentkezik Jellemző radiológiai tünete nincs

6. Endoparodontális károsodáshoz társuló parodontitis

7. Fejlődési és szerzett parodontális defektusok és állapotok Lokalizált foggal összefüggő prediszpozíciós tényezők által módosított plakk okozta léziók Mucogingivális deformitások a fog körül/fogatlan gerincen Occlusalis trauma

A fogágybetegség epidemiológiája -parodontális/gingivális indexek -a fogágybetegség prevalenciája -a fogágybetegség rizikófaktorai -a parodontitis és a gócbetegség kapcsolata

Az epidemiológia definíciója ”epi” között/ellene (görög) ”demos” ember Az epidemiológia vizsgálja a populációban előforduló betegségeket (egészséges és beteg egyének vizsgálatával), és a befolyásoló örökletes, biológiai, környezeti, szociológiai, viselkedési tényezők hatását.

A fogágybetegség epidemiológiája Leíró epidemiológia Intervenciós epidemiológia Analitikus epidemiológia Keresztmetszeti Követéses Esetkontroll

Az epidemiológiai vizsgálatok célja a parodontológiában A fogágybetegség prevalenciájának meghatározása Rizikófaktorok feltárása Dokumentálja a preventív és terápiás intézkedések hatékonyságát

Vizsgálható elváltozások a parodontológiában Szondázási mélység Klinikai tapadási szint A processus alveoláris pusztulásának foka Index fogak/minden fog

A parodontális szövetek gyulladásának meghatározása Gingivális index (Löe 1967) 0/1/2/3 Plakk index (Silness and Löe 1964)

A fogágy pusztulásának meghatározása Parodontális index (Russel 1956) 0/1/2/6/8 Parodontális index (PDI Ramfjord 1959) 0/1/2/3/4/5/6

A fogágy radiológiai vizsgálata Lamina dura Parodontális rés szélessége A csontpusztulás morfológiája A csontpusztulás és a zománc-cement határ távolsága

A kezelés szükségességének és mértékének megállapítása WHO (Ainamo 1982) 17 16 11 26 27 47 46 31 36 37 0 egészséges 1 szondázásra vérzés I. instruálás, motiválás 2 fogkő II. depurálás 3 tasak (>5mm) I.+II. 4 mély tasak komplex kezelés

Felnőttkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata Baelum és mtsai. (1986) felnőtt Tanzániaiak (30-69 év) A vizsgált fogak 75%-nál találtak tapadásveszteséget >7mm-nél mélyebb tasakot az esetek 31%-ban találtak A parodontális betegség kialakulása nem szignifikáns a plakk mennyiségével

Felnőttkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata II. Yoneyama és mtsai. (1988) 319 beteg (20-79 év) A vizsgált helyek 1.2%-nál a szondázási mélység >6mm (70-79) Az előrehaladott parodontális betegség időskorban fokozottabban jelentkezik

Felnőttkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata III. Hugoson és mtsai. (1998) véletlenszerűen kiválasztott betegcsoport (20-70 év), melyet vizsgáltak 1973-ban (600), 1983-ban (597), 1983-ban (584) A prevalencia növekedés az életkor előrehaladtának tudható be

A felnőttkori parodontitis epidemiológiai vizsgálatának eredményei A destruktív parodontitis az esetek viszonylag kis számában fordul elő (10%) Az előfordulási gyakoriság időskorban magas Nincs szignifikáns különbség a szájhigiene foka és a destruktív parodontitis között A destruktív parodontitis nem a fejlődő országok betegsége

A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata van der Velden és mtsai.(1989) 4565 beteg (14-17 év) 16 beteg (0.3%) >1 hely a tapadásveszteség 5-8mm Lány/fiú arány a csoportban 1.3:1 a parodontopatogén A. actinomycetemcomitans az esetek 17%-ban került azonosításra Randomization among high school students First molars and incisors

A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata II. Löe és Brown (1991): 40694 beteg, (14-17 év) LAP: 0.53%, GAP: 0.13% A feketéknek nagyobb a hajlamuk a EOP minden formájára A fekete fiúk hajlamosabbak a GAP-re mint a lányok (4.3:1) A fekete fiúk 2.9 x nagyobb az esélyük a LAP-ra mint a fekete lányoknak A fehér lányok fogékonyabbak a LAP-re All teeth LAP: 1 firts molar+1 incisor or 2.molar GAP: 4 teeth

A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálata III. Melvin és mtsai.(1991) 5013 beteg, (17-26 év) a JP prevalenciája 0.76% Nő/férfi 1.1/1 A prevalencia feketéknél 2.1% Nő/férfi arány 0.52/1 A prevalencia fehéreknél 0.09% Nő/férfi arány 4.3/1 All teeth LAP: 1 firts molar+1 incisor or 2.molar GAP: 4 teeth

A gyermekkori parodontitis epidemiológiai vizsgálatának eredményei Europában az iskoláskorú gyerekeknél az EOP prevalenciája kb. 1% Afrikában és Dél-Amerikában az EOP előfordulása jóval rosszabb: 1.6-20% A fekete fiúk a legfogékonyabbak a GJP-re A LJP a lányoknál a leggyakoribb

A parodontális betegség rizikófaktorai determinánsok: kor, nem, etnikai hovatartozás rizikófaktorok: örökletes és szerzett betegségek dohányzás IDDM

A dohányzással kapcsolatos epidemiológiai megállapítások Érrendszerre, immunrendszerre, a gyulladásos válaszreakció kialakulására kifejtett hatások A parodonto-patogén baktériumok magas szintje (A.a,P.i) A dohányosoknak kevesebb foguk van, és a fogaikat hamarabb veszítik el A kialakult hatások dózisfüggőek (>20) A destruktív parodontitis valószínűsége 2.3-3.4x

IDDM mint a parodontitis rizikófaktora A destruktív parodontitis prevalenciája 3-4x A nem kontrollált, vagy a fiatalkorban kezdődő diabetes magas kockázati tényező A csontpusztulás gyakorisága 4.2x

A parodontitis és a szisztémás betegségek kapcsolata Szívbetegség és a parodontitis: anaerob, Gram-negatív baktériumok Magas baktériumszint LPS lokális és szisztémás immunválasz fehérvérsejtszám és C-reactív protein-szint emelkedés Endothel sejt károsodás Véralvadási probléma?

Koraszülés és a parodontitis Genito-urinaris fertőzések LPS a keringésben Orális baktériumok az amnionfolyadékba is bejuthatnak Destruktív parodontitis esetén a koraszülés prevalenciája 2X

Összefoglalás Epidemiológiai vizsgálatok megmutatták: A gingivitis és a parodontitis két különböző kórkép Az epidemiológiai alapjuk közös A kor önmagában nem hajlamosít parodontitisre Az átmenet gingivitis és parodontitis között nem automatikus és nem mindig következik be