Neurotikus és szorongásos zavarok Dr. Égerházi Anikó DEOEC Pszichiátriai Tanszék

A neurózis változó arca Ókor - hysteria, hypochondria MacCullen (1776) - neurosis fogalom Briquet (1856) - hysteria Sydenham (1878) - hypochondriy Beard (1878) - neurasthenia részletes leírása Charcot, Janet, Beuer, Freund - neurosisok osztályozása Kraepelin (1893) - elmebetegségek rendszere MacCullen - A neurózis olyan idegrendszeri betegség, melynek nem ismert a kórbonctani alapja.

A neurózisok osztályzása A kiváltó élmény jellege szerint: - exhausztív - baleseti - járadék, stb. Keletkezésük módja szerint: - közvetlen reakció - neurotikus fejlődés A tünetek alapján: - szervneurosis - psychoneurosis

A neurózis változó arca Eltérő értelmezések és kórbonctani feltevések alakultak ki, a modern nosológiai rendszerek T Ü N E T I L E Í R Á S O K alapján határozzák meg az ide sorolható betegségeket. „A klinikusok a betegségek klinikai megjelenése alapján is egyetérthetnek az azonosítással, anélkül, hogy egyetértenének abban, hogy a zavar hogyan jött létre.” (DSM-III. Introduction)

A neurotikus beteg „Idegkimerültség” Szűnni nem akaró panaszkodás Előnyszerzési törekvések A környezet részéről negatív indulatok Az egészségügy részéről címkét kap (vegetativ dystonia, colon irritabile) = a betegség nem súlyos, a beteg túlértékeli a panaszait Alapellátás - szakorvos – újabb címke – alapellátásba vissza, javulás nélkül – munkába áll – ismét a rendelőben – kölcsönös elégedetlenség – ROKKANT NYUGDÍJ Pszichoanalitikus elmélet szerint: Actualneurosis: neurasthenia, szorongás, hypochondriasis (aktuális nemi működések zavara) Psychoneurosis: conversios, szorongásos hysteria, kényszerneurosis, narcisticus

Tanuláselmélet (Dollard-Miller) A neurózis tudattalan emocionális konfliktuson alapul, ami rendszerint a koragyermekkorból ered. „A neurotikus konfliktusokat a szülők tanítják és a gyermekek tanulják.”

Minden neurózis formának van valamilyen célja: Az egyén számára belső előnye, ami az emóciók szintjén zajlik (eldőleges betegség előny) A másodlagos betegség előny (odafigyelés, táppénz) válik nyilvánvalóvá, melyet a környezet színlelésnek, beképzelésnek, a betegséggel való visszaélésnek tart.

A szorongás A félelem egy változata (tárgytalan félelem) A pszichoszomatikus orvoslás szerint: a vegetatív idegrendszer izgalmi állapota (verejtékezés, pupillatágulat, vérnyomás, pulzus, bőrellenállás változása) Mint tünet, minden pszichés betegségben előfordulhat

A szorongás jelei a viselkedésben Az ujjak céltalan babrálása Tépkedi a körmét, bőrét Testtartását igazgatja az interakcióban Erőlteti a szemkontaktust (visszajelzések, megerősítések iránti fokozott igény) A beszéd hangszín változásai A szorongás lassítja, nehezíti a kommunikációt

A szorongás fajtái Felettes-én szorongás: túl erősen interiorizált erkölcsi parancsokból ered Kasztrációs szorongás: a testi épség fenyegetettsége, valamilyen képesség elvesztésétől való félelem (pl.: homoszexualitástól való félelem Szeparációs szorongás: fontos, biztonságot nyújtó emberi kapcsolatok elvesztésétől való félelem Ösztön-én, vagy késztetés-szorongás: attól tartanak, hogy nem tudnak uralkodni indulataik felett, elveszítik az önkontrollt

A szorongás gyakorisága A családorvosokat felkeresők 50%-a szorong Közülük 20% emiatt kezelendő is Nőkben gyakoribb 45 év után csökken A generalizált szorongás havi-élettartam prevalenciája: 2-6% Többnyire a 3. évtizedben lép fel

A szorongásos betegségek csoportosítása – DSM IV Pánik zavar agorafóbia nélkül Pánik zavar agorafóbiával Agorafóbia pánik zavar nélkül Specifikus fóbia Szociális fóbia Obszesszív – kompulzív zavar Posztraumás stressz zavar Akut stressz zavar Generalizált szorongás zavar Szomatikus betegség okozta szorongásos zavar Kémiai szer által kiváltott szorongásos zavar

Generalizált szorongás zavar – DSM IV kritériumok 6 hónapja tartó szorongás A szorongást a beteg nehezen tudja befolyásolni Legalább 3 tünet az alábbiak közül nyugtalanság fáradékonyság figyelemzavar ingerlékenység izomfeszültség alvászavar Más szorongásos zavar hiánya A szorongás klinikailag jelentős fokú, ill. hátrányosan befolyásolja a foglalkozást vagy szociális kapcsolatokat Nem kémiai szer, más szomatikus betegség, hangulatzavar, pszichózis vagy pervazív fejlődési zavar által kiváltott tünetegyüttes

Generalizált szorongás Perzisztens anxiozus állapot, akut fellángolások nélkül. Össze tudja kapcsolni a krónikus feszültségeket valamilyen problémával (ellentétben a pánikkal) - Prevalencia: 2,5-6,4% - Nőkben 2-4x gyakoribb, mint férfiakban - Genetikai predispozíció (elsőfokú rokonok között 15%) - Társulhat pánik zavarral, fóbiával, depresszióval, kóros szerhasználattal

Szociális fóbia Orvoshoz gyakran nem kerül öngyógyítás: alkohol vagy drog Szövődmények: szerhasználat, depresszió, pánik

Szimplex fóbia Androfóbia – férfiaktól Ginofóbia – nőktől Antrofóbia – emberektől Heliofóbia – naptól Choreofóbia – tánctól Logofóbia – beszédtől Melofóbia – zenétől Triszkaidekafóbia – a 13-as számtól Nekrofóbia – halottaktól Szkotofóbia – sötétségtől Szkiofóbia – árnyékoktól Nüktofóbia – éjszakától Asztrapofóbia – villámlástól Keraunofóbia – mennydörgéstől Apiofóbia – méhektől Szfekszofóbia – darazsaktól Decidofóbia - döntéstől Gefirofóbia – hidaktól Ailurofóbia – macskától Künofóbia – kutyától Batrakofóbia – mindenféle hüllőtől Arachnofóbia – pókoktól Ochlofóbia – tömegtől Pirofóbia – tűztől Szkatofóbia – piszoktól Tanatofóbia – haláltól Tropofóbia – mozgástól Akrofóbia – kiemelkedő helyektől Blennofóbia – nyálkás dolgoktól Amatofóbia – portól Gamofóbia – házasságtól Eremofóbia – egyedülléttől Szkolinofóbia – tanulástól Technofóbia – gépektől, szerkezetektől

A szorongás differenciáldiagnózisa I. Általános betegség Angina Arrhythmia Congestiv szívelégtelenség Hypoglykaemia Hypoxia Pulmonalis embolia Súlyos fájdalom Thyreotoxicosis Carcinoid Phaeochromocytoma Meniére-betegség

A szorongás differenciáldiagnózisa II. Pszichiátriai betegség Schizophrenia Hangulatzavarok Személyiségzavarok Alkalmazkodási zavarok szorongással

A szorongás differenciáldiagnózisa III. Gyógyszer Koffein Aminophyllin és hasonló vegyületek Sympathomimeticumok (fogyókúrás tabletták) Mononátrium-glutamát Psychostimulánsok és hallucinogének Alkoholmegvonás Benzodiazepin és egyéb sedatohypnoticum megvonása Thyreoid hormonok Antipsychoticumok

A szorongás kezelése Farmakoterápia: Buspiron (kicsi a hozzászokás veszélye) Benzodiazepinek (alprazolam, clonazepam) – tolerancia, dependencia Béta-adnereg blokkolók (propranolol) antidepresszívumok Kis dózisú antipszichotikum (csak pszichotikus betegeknek) Pszichoterápia: viselkedésorientált pszichoterápia, relaxáció

A GAD farmakoterápiája I. 1. 5 HT1A receptor partialis agonisták Buspiron (szedálást, hozzászokást kevésbé okoz) ha nem reagál 2. Nagypotenciálú benzodiazepin (lehetőleg 3 hónapnál ne adjuk tovább) - lassú kihagyás - abusus: kockázati tényezők Felezési idő: alprazolam – rövid clonazepam – hosszabb

A GAD farmakoterápiája II. SSRI Az adag lassú emelése 6 hónapig érdemes adni - legalább RIMA, béta-blokkolók, antipszichotikumok: kevésbé váltak be, nem használatosak Antihistamin (Atarax) Bitter, OH, 1995

A benzodiazepinek terápiás javallatai I. 1. Szorongásos zavarok: - generalizált szorongás - fóbiák - pánikbetegség (csak nagypotenciálú szerrel!) - kevert szorongásos-depressziós zavar (nagypotenciálú szerrel) - akut stresszreakció - poszttraumás stresszzavar - egyéb pszichiátriai betegséghez társuló szorongás - szomatikus betegségekhez társuló szorongás

A benzodiazepinek terápiás javallatai II. 2. Alvászavarok 3. Mánia (csak clonazepam antimániás hatású) 4. Alkohol- és drogelvonás 5. Agitált, izgalmi állapotok 6. Akut disztónia, akatízia, diszkinéziák 7. Epilepszia 8. Műtéti előkészítés 9. Izomspazmusok oldása

A benzodiazepinek adásának ellenjavallatai Myastenia gravis Alvási apnoé szindróma Krónikus obstruktív légúti betegség Terhesség, szoptatás Súlyos arterioszklerózis

Benzodiazepinek I. Hatásmechanizmusuk, hatásaik: A benzodiazepinek a GABA-A receptorhoz kötődve fokozzák annak affinitását a GABA – a központi idegrendszer gátló neurotransznittere – iránt. Legfontosabb klinikai hatásaik: anxiolitikus, szedatív és hipnotikus, amnesztikus, antikonvulzív, izomlexáns hatás.

Benzodiazepinek II. Felosztásuk: Nagypotenciálú benzodiazepinek: kis adagokban is hatékonyak. alprazolam (Xanax, Frontin) clonazepam (Rivotril) lorazepam (törzskönyvezése várható) Kispotenciálú szerek: a hatás eléréséhez nagyobb adagok szükségesek. diazepam (Seduxen) clordiazepoxid (Elenium, Librium) medazepam (Medazepam, Nobrium, Rudotel) clobazam (Frisium)

Gyakrabban használt benzodiazepin anxiolitikumok jellemzői

A szelektív szerotonin-reuptake-inhibitor (SSRI) és RIMA-antidepresszívumok fő jellemzői * Az esetleges aktív metabolitokkal együtt

A tri- és tetraciklikus antidepresszívumok főbb jellemzőinek összefoglalása a – 5-HT = szerotonin b – NA = noradrenalin c – Magyarországon jelenleg nincs forgalombam