FIZIKA A NYOMÁS

A nyomás fogalma Jelentése: az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy mekkora az egységnyi felületre jutó nyomóerő. Jele: p Növelése: Nyomóerő növelése Nyomott felület csökkentése Mértékegysége: pascal [N/m²] Kiszámítása: nyomás= nyomóerő/nyomott felület p=Fny/A

A nyomás fogalma

A hidrosztatikai nyomás Jelentése: a folyadék súlyából származó nyomás. Nagysága (annál nagyobb, minél nagyobb…): …a folyadékoszlop magassága (azonos magasság esetén)…a folyadék sűrűsége Mérése: manométerrel A hidrosztatikai nyomás egy adott folyadékban, ugyanolyan mélységben minden irányban egyenlő. Törvény: nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadékban mindenhol ugyanannyival növeli meg az ott levő hidrosztatikai nyomást. (Pascal törvénye)

A hidrosztatikai nyomás manométer

A gázok nyomása Légnyomás: levegő súlyából származó nyomás. A légköri nyomás átlagos értéke a tengerszint magasságban 100kPa Mérése: barométerrel A tengerszint feletti magasság növekedésével a légnyomás nagysága csökken (fordított esetben nő). A légnyomás függ a levegő páratartalmától is.

A gázok nyomása Torricelli

Közlekedőedények, hajszálcsövek Közlekedőedény: az a felül nyitott edény, amelynek szárai alul úgy vannak összekötve, hogy egyikből a másikba a folyadék szabadon áramolhat. A közlekedőedény minden szárában a nyugvó folyadék felszíne ugyanabban a vízszintes síkban van. Hajszálcső: a kis belső átmérőjű cső. Hajszálcsövesség: ha a közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is vannak. Ekkor a folyadékfelszínek nem ugyanabban a vízszintes síkban helyezkednek el.

Közlekedőedények, hajszálcsövek Minél vékonyabb a hajszálcső, annál magasabb benne a víz felszíne, és annál alacsonyabb a higanyé Közlekedőedény

A felhajtóerő A folyadék a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat. Ezt az erőt felhajtóerőnek nevezzük. Törvény: Minden folyadékba, vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított víz súlyával. [Arkhimédész törvénye] Felhajtóerő= gravitációs erő-tartóerő

A felhajtóerő Arkhimédész

Testek úszása, lebegése és elmerülése Elmerülés: egy test akkor merül el egy folyadékban, ha: a test sűrűsége nagyobb, mint a folyadék sűrűsége Lebegés: lebegéskor a test sűrűsége = a folyadék sűrűségével. Úszás: egy nyugalomban lévő tömör test csak akkor úszik egy folyadék felszínén, ha sűrűsége kisebb, mint a folyadék sűrűsége.

Testek úszása, lebegése és elmerülése

VÉGE Készítette:Juhos Dóra 7.a 2009