készítette: Lévai Gabriella 11.m

Feketerigónak A feketerigó fénylő fekete volt. A feketerigónak sárga csőre, ragyogó cipőgomb szeme volt, és persze fekete volt mint a szurok. Ezért is hívják: Feketerigónak Sokféle fekete van. Kékesen fénylő fekete. Puha fekete. Éjfekete. Játékos fekete, és ki tudja, hogy még hány. A feketerigó fénylő fekete volt. És nem tetszett neki a fekete szín.

Bár lehetnék: vörösbegy gyurgyalag kócsag papagáj

Kellene nekem egy barát. Egy kisfiú érkezett a ligetbe. Kellene nekem egy barát. Egy madár barát. Aki reggelenként megkocogtatná az ablakomat, és minden nap megajándékozhatnám kenyérmorzsával meg kölessel.

A búbos vöcsöknek a bölömbika. A barázdabillegetőnek a szőriszarka… A madarak legtöbbjének volt már barátja. A búbos vöcsöknek a bölömbika. A barázdabillegetőnek a szőriszarka… A gyurgyalagnak a szalakóta… A gólyának a kanalas gém…

Én szívesen lettem volna a kisfiú barátja. Nagyon szeretem a kenyérmorzsát és a kölest. És a kisfiút is nagyon szeretem. Éppen én kellenék neki… csúnyán, FEKETÉN?

A rigónak eszébe jutott, hogy lakik a közelben egy festő öregúr. Így beleugrott a legközelebbi festékesdobozba, ami zöld volt, és befestette magát zöldre, mint amilyen a zöldküllő. Gondolta, hogy így jobban fog tetszeni a kisfiúnak, ha majd egy hét múlva visszajön.

Majd én leszek a barátod, kisfiú! Egy hét múlva a „feketerigó” megjelent talpig zöldben. Majd én leszek a barátod, kisfiú! UBORKAMADÁR! UBORKAMADÁR! UBORKAMADÁR! Mondta a rigó elváltoztatott hangon. Hirtelen egyik madár se tudott szóhoz jutni, de később…

Sajnálom, de én nem ilyen madárra gondoltam!

Hát te miféle szerzet vagy? Sajnálom, de nem terád gondoltam! Gólya vagyok nem látod? Hát te miféle szerzet vagy? Sajnálom, de nem terád gondoltam! Még, hogy te gólya! Ha, ha, ha. Inkább golyhó! Ha, ha, ha, ha, ha, ha Egy hét múlva a feketerigó úgy gondolta, hogy ha gólyává festi magát, akkor kelleni fog a kisfiúnak.

Csaknem fél év telt el, a rigó próbálkozásai óta. Kérték is, hogy füttyentsen, de az nem akart. Ugyanis a sárgarigó ki tudja fütyülni, hogy: Csaknem fél év telt el, a rigó próbálkozásai óta. Huncut a bíró! Fütyül a rigó! Majd eszébe jutott, hogy a sárgarigó, milyen gyönyörű madár. Így sárgarigónak festette magát, és biztosra ment, hogy a kisfiúnak tetszeni fog. A kisfiú, csak ámult mikor meglátta a kismadarat. A feketerigó meg csak annyit tud, hogy: T I U T U

Ne haragudj! Te tényleg szép madár vagy, de akit én keresek, az nem volt ilyen tarka mint te, de nekem ő kell BARÁTNAK! Az a madár fénylő fekete volt, csak a csőre volt sárga. Azt hiszem, úgy hívják, hogy: FEKETERIGÓ! A rigó keservesen sírni kezdett, merthogy ő volt az a feketerigó!

Ha a madár nem pingálta volna magát, akkor már fél éve lenne barátja! A madár könnye lemosta a festéket, és a tollán ott voltak a zöld, fehér, és más színű festéknyomok.