V. Témakör: A család és a felnőtté válás 8. Téma: A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkciói, a szocializáció Fogalmak: család, kortárscsoportok mintái, szokás, szocializáció, norma, érték, szerep életszemlélet, énkép, utánzás, magatartási zavarok, szeretet, bántalmazás, félelemdeviáns viselkedések, agresszió, identitás, mikro-, mezo-, makroszocializáció Mi a család? Melyek a család funkciói? Melyek a család szociális funkciói? Hogyan szocializálódik a gyerek a családban? Milyen a jól funkcionáló család, és milyen ártalmak érik a gyereket a rosszul működő családban? Miért csökkent a mai magyar társadalomban a gyermekvállalási kedv?

Hogyan tudná jellemezni a családot mint szocializációs színteret az alábbi esetek alapján? Zoli ügye Zoli ügye a gyerekvédelmi csoporthoz 1991. áprilisban került. Az iskola irányította hozzánk, a magatartási és tanulási panaszok mellé hosszú bűnlajstromot is mellékelve. Ezen, bolti lopások szerepeltek, de súlyosabb dolgok is, például építkezésben rongálás, petárdadobálás és -készítés, pénz eltulajdonítása, skinhead bandában garázdaságok, autófeltörések. Alig tíz esztendős gyereknél ez bizony tekintélyes lista. A gyermekvédelmi csoport rendszeres látogatásokat tett a családnál. A család egy kétszobás lakásban lakik. Zolinak van egy három és féléves öccse. Hét óra tájban csak az anya volt otthon a gyerekekkel. Nagyon bizalmatlan volt, szinte sértésnek vette, hogy a családi életükbe avatkozom. A gyerek viselkedését az átlagostól csak kissé tartotta eltérőnek, a panaszokat túlzottnak érezte. (Forrás: Bóta Margit: Iskolai mentálhigiéné. Szöveggyűjtemény.)

Másodjára is csak az anyát találtam otthon, kissé ittas állapotban Másodjára is csak az anyát találtam otthon, kissé ittas állapotban. Ekkor már ömlött belőle a panasz: férje állandóan távol van, sokat dolgozik, és későn jár haza – gyakran részegen. Pénzt csak napi porciózásban ad haza, így ő képtelen gazdálkodni. Gyermekek közül csak a kicsit szereti, Zolira nem figyel, veréssel, megalázással bünteti. Elmesélte, hogy Zoli alig négyéves lehetett, amikor rossz fát tett a tűzre, s ezért az apa vigyázzállásban maga elé rendelte, és pofozni kezdte. Zoli most is betegesen fél az iskolai beírásoktól, mert otthon durva retorzió várja az apa részéről. Az anya elismerte, hogy alkohol nélkül nem tudja a napjait elviselni, de a részegség állapotától fél. Munkanélküli segélyét varrással pótolja. A házaspár között napirenden voltak a viták, főként a pénz és Zoli miatt. Az anya elmesélte, hogy megkéselte a férjét, aki kisebb sérüléseket szenvedett. Később sikerült az apával is találkoznom, aki hosszan mesélt a gyerekkoráról. Kiderült, hogy azt adja vissza Zolinak, amit maga is elszenvedett. Az apa karácsony előtt egy súlyos információt kapott a munkahelyéről, hogy részlege, ahol hegesztőként dolgozik, hamarosan megszűnik. Az apa – holtrészegen – egy húsvágó bárddal készült kiirtani a családot. Az anya és a gyerekek a szomszédba menekültek, majd a nagyszülőkhöz költöztek néhány napra…

De jó, hogy még nem jár Ott volt Dóri, a sikeres könyvelő, a saját erőből épített háromszintes házban, a köré kétmillióért matematikai pontossággal szerkesztett kerttel. És ott volt az alagsori, minimal stílusban berendezett irodában a százezerért vásárolt járókában Botond, Dóri kisfia. Botond, aki márkás babaruháiban élete első másfél évét egy négyzetméteres börtönében töltötte. Mert a sikeres mami, ahogy hazajött a kórházból, ugyanolyan tempóban dolgozott, mint előtte. Emlékszem, Dóri magát értelmesnek tartó nőként nevetve dicsekedett azzal, hogy milyen jó, hogy a fia még másfél évesen nem tud járni, mert addig sem kell kivenni a járókából…. Botond és Luca ma már óvodások. Természetesen magánóvodások, mert ott nagyon sok különfoglalkozásra járhatnak, és elég csak hatkor értük menni. Sőt, igény szerint még hétvégén is vigyáznak rájuk. Mindketten erős allergiával küzdenek. A többi elszenvedett lelki sérülésre még nem derült fény…   A házba gyermekkacagás való Hogy ezt miért írom le? Mert anyaként, és jó néhány majomszertettel szerető anyát közelről ismervén, ma már másként látom a gyerek ellen erősen tiltakozó nőket. Persze sajnálom, hogy nem élik át a szülésnek, a születésnek azt a pillanatát, amikor ég és föld összeér. Sajnálom, hogy életük során senki nem fog rájuk nézni feltétel nélküli szeretettel. De csodálom is a bátorságukat, amiért nyíltan vállalják a véleményüket, igaz, ők magukat féltik, én meg azokat a gyerekeket, akiket csak azért hozott erre a világra az anyjuk, hogy megfeleljen a társadalom elvárásának. Mert ugyan az ő hátuk mögött senki ne súgjon össze, mondván, mit ér a százmilliós ház, ha nincs benne gyerekkacagás. http://divany.hu/Csalad/gyerek-nelkul-soha

A család fogalma, típusai A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége; a társadalom fejlődésének függvénye, a rokonok kapcsolatának történelmileg változó formája, amely változásában követi a társadalmi viszonyok alakulását. Alapjelentése a mindennapi szóhasználatban: a szülő(k), a gyerek(ek) és legközelebbi hozzátartozóik közössége. A mai, modern értelmezés ezen legtöbbször az ún. monogám családot érti, amely tartós együttélésre vállalkozó egyetlen férfi és egyetlen nő szexuális, gazdasági, érzelmi közössége, s az általuk, illetve valamelyikük által nemzett gyermek(ek) közössége. Ezt nevezik nukleáris családnak is (nucleus = sejtmag), amely magja a vérségi közösségnek. Az 1960-as években – először Észak-Amerikában, később Európában is – más, a monogám családot radikálisan tagadó együttélési formák (kommuna, csoportházasság) is megjelentek, s mozgalmak indultak az azonos nemű személyek közötti élettársi, esetleg házassági kapcsolatok teljes egyenjogúsításáért. Lényeges változás a szándékos gyermektelenség kívánása és megvalósítása is. A 20. század végén az a legvalószínűbb, hogy bár a család a múlthoz képest kétségtelenül veszített funkcióiból, számos alapvető funkciója változatlanul fennmarad, olyanok, amelyeket mind az egyén, mind a társadalom szempontjából a család tud legjobban ellátni. Ezt hosszú időre tartósíthatja az állam tudatos társadalompolitikája, a családok támogatása is.

Szülő-gyermek kapcsolat formái A szülő „rejtett” kívánsága Megjelenési formák Erőszak 18. század „akkor szeretlek, ha teljesen ellenőrizhetlek” Korai szobatisztaságra szoktatás, a gyermeki szexualitás elnyomása Szocializáció 19-20. század „akkor szeretünk, ha céljainkat megvalósítod” Kötelező iskoláztatás, rejtett szülői kívánságok kivetítése, bűntudatra építés Segítés 1950- „szeretünk és segítünk abban, hogy megvalósíthasd céljaidat” Erőszak nélküli nevelés, szabad nevelés, gyermeki jogok

GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ. ELEJÉN A MODERN, DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAKBAN I. Szerelmi házasság Modern, mindenki által hozzáférhető születésszabályozás Családtervezés (OCSSZ), tervezett gyermekvállalás Várandósok és szülők testi –lelki támogatása Anya-magzat kapcsolat Családközpontú szülészet- bababarát kórházak Minden második házasság válással végződik 2005: 97.496 élveszületésre 48.600 művi terhesség megszakítás jut- kb. 20 éve azonos tendencia A szülő nők max. egyharmada választ alternatív szülést.

GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ. ELEJÉN A MODERN, DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAKBAN III. A gy. életkori sajátosságainak megfelelő gondozás és nevelés. 3 éves korig az édesanyára van szüksége a gyermeknek A kritikus életszakaszokra való tudatos felkészítés: dackorszak, óvoda és iskolakezdés, kamaszkor. Nem minden tekintetben érvényesül az életkori szempontok figyelembe vétele: túlzottan teljesítmény centrikus nevelés, etnikai kulturális különbségek. Az 1-3 évesek közel fele bölcsődébe jár. Dackorszak kezelésének szélsőséges megoldásai.

GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ GYERMEKFELFOGÁS KONTRA GYAKORLAT A XXI. SZ. ELEJÉN A MODERN, DEMOKRATIKUS TÁRSADALMAKBAN IV. Családok szétesése, munkahely megtartásáért vívott küzdelem, alkoholista szülők magas aránya > elhanyagoló szülői attitűd, kisgyermeknél a korlátozó lelkiismereti fék nem alakul ki, fiatalkori bűnözés. Gyermekbántalmazás: érzelmi elhanyagolás, fizikai és szexuális bántalmazás. A szülők az anyagi, tárgyi javak megadását előtérbe helyezték. Család támogató, feszültségoldó, rekreációs színtér. A gyermek verése, megalázása nem elfogadható büntetési módszer. Széles körben hozzáférhető nevelési vonatkozású szakirodalom. Fogyasztói társadalom: a gyermek a konzumszellem célpontja.

Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb nők körében, végzettség szerint (tanulók nélkül) Forrás: Dr. Kopp Mária

Winn és Postman az „elveszett gyermekkor”-ról. Véleményük szerint a fejlett országokban a szülők nagy része egyre kevesebb időt fordít gyermekei nevelésére. Helyüket a kortárscsoportok és a tömegkommunikációs eszközök (elsősorban a televízió) veszik át. Ezek azonban nem a gyermeki értékek megőrzésére és fejlesztésére törekszenek, hanem egy koravén, felnőtt modell sulykolásával deformálják a képernyő előtt egyre több időt töltő gyerekek lelkét.

A család funkciói A család alapvető funkciója a reprodukció, biológiai-utódnemző és társadalmi értelemben egyaránt. A család emellett alapvetően gazdasági, valamint érzelmi és kulturális-szellemi közösség is. Gazdasági funkciójára ma legáltalánosabban a fogyasztási-anyagi szükségletek kielégítése jellemző, de termelési, szolgáltatási egységként is működhet. Az érzelmi szükségletek kielégítése magában foglalja a családtagok egymás iránti megértését, gondoskodását, áldozatvállalását, szexuális és szeretetigényét. A munka utáni pihenés, regenerálódás terepe is alapvetően a családi otthon, vagyis az egyének erejének naponkénti újratermelése is itt történik. A családban valósul meg a gyermek(ek) szocializációja, önálló családi életre való felkészítése. A nevelés, szocializáció, a családok értékadó tevékenysége révén valósul meg a társadalom rétegeinek reprodukálása, s a státusok reprodukciója is. A családban történik a betegápolás és az idős családtagok ápolása, gondozása.

Szocializáció Olyan folyamat, melynek során az emberi személyiség kialakul – pszichológiai definíció A társadalom alapvető kulturális elemei, az értekek es a normák megismerese,olyan folyamat, melynek során az egyén a társadalom alkotoelemévé válik – szociológiai definíció A szocializáció a társadalmi szerepek elsajatításának folyamata. A társadalmi szerep alkotóelemei: viselkedési minták, jogok, kötelezettségek. A különböző szerepek eltérő társadalmi státuszokhoz, a társadalmi hierarchiában elfoglalt poziciókhoz kapcsolodnak. Az egyén egyszerre több társadalmi státusszal rendelkezik. A szocializáció egész életen át tartó folyamat, mivel az érték- és normakészlet nem tekinthető változatlannak, illetve a különböző életkorokhoz tartozó szerepek sem állandóak. Szocializációs közegek: család, iskola, kortárscsoportok, média

A család szocializációs funkciói Kozma (1988) szerint a biztonság megteremtése, a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak biztosítása (folyamatos testi és társas-érzelmi kontaktus) a beszéd tanítása: a család szubkultúrájának közvetítése az első interakciós tér biztosítása, a viszonyulás és cselekvés társas helyzetekben modellnyújtás: a családi szubkultúra normarendszerének elsajátítása általános normák ás értékek közvetítése éntudat és identitás alakítása

Szocializáció a családban A családi szocializáció meghatározó módon utánzás alapján megy végbe: a gyermek követi a modellként szolgáló szülő viselkedését. Az utánzás szerepe különösen fontos az egész életen át ható magatartási minták elsajátításában. A gyermek általában azonosul is azzal, akit utánoz. Ez különböző mértékű lehet, attól függően, hogy a szülő – anya vagy apa – magatartása mennyire konzekvens, következetes, rendszeres, vagyis mennyire teremtődik meg az a légkör, amelyben erős azonosulás jöhet létre. A szülői viselkedési minták belülről szabályozzák a gyermek magatartását, tartósan elraktározódnak, interiorizálódnak, s később a felnőttkori cselekvést irányítják. Mindezek következményeképpen a gyermekek olyan magatartásokat is megtanulnak a szülői családban, amelyekre tudatosan nem tanítják őket, felhasználásukra a szülői családban nincs is lehetőségük, hanem csak jóval később alkalmazhatják az elraktározott mintákat.

A jól funkcionáló családokban a szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és egyértelmű elfogadására a partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításától nem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguk konfliktustűrő küszöbük magasabb a visszajelzésre van lehetőség a kommunikáció direkt és egyértelmű hibázni szabad, mert a korrekció lehetséges

Neurotikus potenciál a családban a neurózisra hajlamosító, családi tényezők (Richter): a csonka család nem tud a gyermek számára megfelelő férfi-női mintát nyújtani. neurózisra hajlamosítja a gyermeket, ha a családi miliő rejtetten vagy nyíltan diszharmonikus, feszült. neurózisra hajlamosít a szülő személyiségének rejtett zavara, deviáns magatartása.

Családi környezeti ártalmak A szociális izoláció tünetei akkor lépnek fel, ha a gyermek nem kap elég szeretetet, gondozást a környezetétől. A nyílt elutasítással szemben sokkal gyakoribb, amikor az anya saját maga számára sem tudatosan, de elutasítja a gyermekét, nem történik meg a gyermek érzelmi szükséglet-kielégítése. Súlyos környezeti ártalom a  rossz családi légkör, a félelemkeltő, durva, merev szigorú szülői magatartás, a szeretet megvonása, amely során nem tud kialakulni a gyermek biztonságérzete, Az alkoholista, deviáns, mentális betegségben szenvedő szülők is nagyon károsan hatnak  gyermek fejlődésére. A deviáns család nem tudja biztosítani a gyermek számára a társadalmi stabilitást, de az anyagi szükségleteket sem.