főosztályvezető-helyettes Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezetének bemutatása kitekintéssel a hulladéklerakási járulék felhasználásának szabályaira László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. december 4.

Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség Hulladék keretirányelv (2008/98/EK ) (HKI): „a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük” A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.): - az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet és annak részeként az Országos Megelőzési Programot (OMP) el kell készíteni! 2. Szakmapolitikai, környezetvédelmi szempontok - EU-s célok teljesítése; - szakmapolitikai célkitűzések meghatározása; - környezetvédelmi szempontok érvényesítése.

EGYSÉGES FELÉPÍTÉS A TERVEZÉS MINDEN SZINTJÉN! A tervezés alapköve A hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet meghatározza: a részletes szakmai követelményeket; az egyes szerkezeti egységeket és azok tartalmi elemeit; az előkészítésbe bevonandó területileg illetékes hatóságokat. EGYSÉGES FELÉPÍTÉS A TERVEZÉS MINDEN SZINTJÉN!

Az OHT-val kapcsolatos lényeges változások a tervezés terén tervezési időszak meghosszabbodása (7 év), önálló stratégiai tervdokumentum, kormányhatározatként kerül elfogadásra, az OHT, mint ex ante kondicionalitás.

Hogyan épül fel az OHT? Cselekvési Program I. Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok II. Előrejelzés III. Általános cselekvési irányok IV. Specifikus cselekvési irányok I. Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok II. Előrejelzés III. Általános cselekvési irányok IV. Specifikus cselekvési irányok I. Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok II. Előrejelzés III. Általános cselekvési irányok IV. Specifikus cselekvési irányok Hulladékáram Hulladékáram Hulladékáram Magyarország hulladékgazdálkodásának bemutatása

Települési hulladék kezelése (t) I. Jelenlegi helyzet, elért eredmények, hiányosságok – Települési hulladék –   2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Települési hulladék mennyisége (ezer tonna) 4.592 4.646 4.711 4.594 4.553 4.312 4.033 3.809 Települési hulladék kezelése (t) 2007 2008 2009 2010 2011 összes képződött hulladék 4 593 500 4 552 514 4 311 870 4 033 106 3 808 878 anyagában hasznosított 554 000 691 000 665 000 641 000 837 312 energetikai hasznosítás 382 000 393 000 406 000 406 400 408 104 lerakás 3 428 525 3 341.209 3 211 547 2 837 894 2 563 642 egyéb 228 495 126 158 28 537 - A települési hulladék összetétele

II. Előrejelzés – Települési hulladék – jövőbeli trendek intézkedések jövőbeli hatása Települési hulladékképződés és kezelés (millió t) 2012 % 2020 Képződött 3 987   4 005 Lerakás 2 608 65% 1 785 45% Hasznosítás 832 21% 1 230 31% Termikus kezelés 364 9% 630 16% Komposztálás 183 5% 360

III. Általános cselekvési irányok IV. Specifikus cselekvési irányok A házi és közösségi komposztálás elterjesztése; Az újrahasználat növelése; A háztartásokból származó használt cikkek tovább használata érdekében a szervízhálózat és az újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése; A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása. Köztisztasági szabályrendszer fejlesztése; Az újrahasználati központok hálózatának fejlesztése céljából módszertani útmutatót kell kidolgozni; Fejleszteni szükséges a hulladékudvarok rendszerét; Fejleszteni kell a gyűjtő- és kezelőrendszerek kialakításának és működtetésének részletes műszaki szabályozását; Tovább kell népszerűsíteni és arányában növelni a házi és közösségi komposztálást a lakosság körében (támogatási források, tájékoztató füzetek, útmutatók).

Az OHT „lelke” – Cselekvési Program – A Cselekvési Programban megjelennek a hulladékgazdálkodásban elérni kívánt általános és specifikus… Célok Cselekvési Program Feladatok Intézkedések Források

A tervezéssel elérni kívánt átfogó célkitűzések HKI által meghatározott célkitűzés % Határidő papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék Hasznosításának növelése 50 2020 nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosításának növelése 70 Elkülönített gyűjtési rendszer (üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék ) - 2015 Hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK célkitűzés % Határidő Lerakóra kerülő szerves-anyag mennyiségének csökkentése 35 2016

Támogatási lehetőségek (EU-s és hazai forrásokból) A Cselekvési Program specifikus célkitűzései a települési hulladék példáján Célkitűzések Feladatok Intézkedések Támogatási lehetőségek (EU-s és hazai forrásokból) elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése. az újrahasználat növelése, hulladékgazdá lkodási életciklus elemzések alkalmazása, és a környezeti szennyezések, nyersanyag felhasználás csökkentése   elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése 2015-ig újrahasználati központok kialakítása életciklus elemzések módszertanának beépítése a hulladékgazdálkodási jogi szabályozásba elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság számára az elkülönítetten gyűjtött vagy válogatott, hasznosítható összetevők lerakásának megszüntetése. A települési hulladék érintő informatikai rendszerek összehangolása, működésük fejlesztése, adatellenőrzések fejlesztése, különböző informatikai rendszerek összekapcsolása, egységes lekérdező rendszerek, hozzáférések rendezése. az újrahasználati központok hálózatának megtervezése, a befogadható hulladék és a működés rendjének meghatározása. hulladékkezelő létesítmények fejlesztése. jogszabály (LCA) A települési hulladék hasznosító és ártalmatlanító hálózatának kiépítése (KEHOP, KA) Állami/önkormányzati tulajdonban lévő szelektív gyűjtés fejlesztése, házhoz menő szelektív gyűjtés kiépítése (KEHOP, KA) Települési hulladéklerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése (KEHOP, KA) Fenntartható és hatékony városüzemeltetési fejlesztések és a települési gazdasági környezet fejlesztése (TOP, ERFA)

Megvalósítás, nyomon követés, indikátorok Célkitűzés Indikátor Mértékegység Bázisév Célérték (2022) Megjegyzés Adatforrás Hasznosítási arányok növelése   (Hulladék)hasznosítási arány % 2011 55 OKIR vagy HIR Hulladékképződés csökkentése Hulladékmennyiség ezer tonna HIR Elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése Elkülönített hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a teljes lakásállományból - 50 kevésbé fejlett régiók KSH Elkülönített hulladékgyűj-tésbe bevont lakások aránya a teljes lakásállományból Közép- magyarországi régió A házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok száma db 15000 összes régió EMIR A hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása Kialakított hulladék- újrahasználati központok, gyűjtőpontok, gyűjtőudvarok száma 3

Az Országos Megelőzési Program „A világ erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki mohóságát.” (Mahatma Gandhi) Az előadás tárgyát képző dokumentum a VM tárcán belüli egyeztetésének (2013. október 8.) MUNKAVÁLTOZATA, a Kormány nem tárgyalta, így nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

4. Országos Megelőzési Program Országos Megelőzési Program – alapelvek, fogalmak – Hulladékképződés megelőzése Gyűjtés, átvétel (helyi hatóságok, kezelők) Újrahasználatra való előkészítés Anyagában történő hasznosítás Egyéb előkezelési, kezelési és hasznosítási műveletek hulladékképződés csökkentés eltérített hulladékáramok elkerült hulladékáramok fenntartható fogyasztás Kitermelés, gyártás Szállítás Elosztás Vásárlás, használat Termékek újrahasználata forrásnál történő csökkentés Hulladékgazdálkodás termék hulladék Újrahasználati központok Az OMP bevezetésében felvázolásra kerülnek az alapvető fogalmak és az alapelvek. A fogalmak tisztázása előtt bemutatásra kerülnek azok az alapelvek, amelyek a Program elkészítését és megvalósítását átszövik. Ilyenek az átláthatóság és részvétel, az elővigyázatosság elve, az életciklus szemlélet, a fenntartható fejlődés, a fenntartható termelés és fogyasztás, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása, a gazdasági életképesség, a környezeti (ökológiai) nevelés, közelség elve stb. Továbbá a kivetített dián is látható fogalmi lehatárolása a megelőzésnek. Habár a definíció egyértelműen fogalmaz azzal, hogy az „anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően” hozott intézkedések számítanak a megelőzés körébe, az ábra árnyalja a képet a megelőzés és a hulladékgazdálkodás kereteinek bemutatásával. Ezek szerint megelőzés a termékek hulladékká válásának elkerülése és a hulladék státusztól való eltérítése az újrahasználat által is ide értendő. Minden ez után következő, a hulladékstátusz elérése után történő beavatkozás már hulladékgazdálkodásnak számít, úgy, mint az anyagában történő újrahasznosítás, egyéb hasznosítás és a lerakás. Azonban külön kiemelendő az újrahasználatra való előkészítés, hiszen ennél a műveletnél a termék már elérte a hulladék státuszt, ugyanakkor sikeres előkészítés után újrahasználatra kerülhet sor.

Országos Megelőzési Program – átfogó célkitűzések – elősegíteni az erőforrás-használat és a gazdasági növekedés szétválasztását; csökkenteni az anyagfelhasználást és a hulladék képződését; hozzájárulni egy hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás megvalósításához; hozzájárulni a termékek életciklusának növeléséhez; elősegíteni az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások alkalmazását; elősegíteni a munkahelyteremtést. A Program a megvalósítani kívánt jövőkép eléréséhez több szintű célrendszert dolgozott ki. Jelen fejezetben az OMP átfogó célkitűzései kerülnek bemutatásra. Az intézkedéscsomagok által elérni kívánt, adott beavatkozási területekhez kapcsolódó célokat a Cselekvési Program tartalmazza. Az Országos Megelőzési Program átfogó célja olyan intézkedések bevezetése, melyek: elősegítik az erőforrás-használat és a gazdasági növekedés szétválasztását; csökkentik az anyagfelhasználást és a hulladék képződését; hozzájárulnak egy hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás megvalósításához; hozzájárulnak a termékek életciklusának növeléséhez elősegítik az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások alkalmazását és elősegítik a munkahelyteremtést. Az Országos Megelőzési Program minél eredményesebb megvalósulása érdekében fontos a Program célkitűzéseinek beépítése a szabályozási és a többszintű ösztönző rendszerekbe.

Országos Megelőzési Program – Cselekvési Program –

Kitekintés: a hulladéklerakási járulék felhasználása Kapcsolódó jogszabályi háttér: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht); az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr); a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet; a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 48/2013. (VI. 7.) VM rendelet.

Milyen célokra fordítható? A hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. Rendelet alapján 2014. június 30-ig elsődlegesen 3 célra fordítható: Szükségellátás; Ideiglenes ellátás Kompenzáció Hatósági tevékenységek

Milyen előírásoknak megfelelve használható fel? A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 48/2013. (VI. 7.) VM rendelet meghatározza: a támogatás módját; a kedvezményezetteket; egyéb részletszabályokat.

Hogyan és kik használhatják fel a hulladéklerakási járulékot? Pályázat kompenzációs célra Önkormányzatok Társulások A pályázathoz a közszolgáltatókra vonatkozó adatokra is szükség lesz. Szükséges előzetesen minden számszerűsíthető adatot összegyűjteni!

Köszönöm a figyelmet!