Sopron, a hűség városa
Őskor Kereskedelmi utak (Selyemút nyugati folytatása, Borostyánkőút) Sopron területe sok ezer éve lakott Kereskedelmi utak (Selyemút nyugati folytatása, Borostyánkőút) réz- és vaskori leletek
Ókor kezdetben kelták laktak Sopron területén a rómaiak elfoglalták, a lazán beépített várost Scarbantiának nevezték el I. században tervszerű várostervezés, fellendülés V. században, a Nyugat-Római birodalom bukása után sokan kivándoroltak, a város leégett germánok és avarok költöztek ide
Középkor lovon érkező magyarok 907 körül foglalták el Sopront, az első ispánt Suprun-nak hívták, innen eredhet a város neve zálogba adta IV. Béla II. Frigyes osztrák hercegnek 1277-ben királyi város lesz sok bevándorló telepedik le a városban, sok nemzetiség él együtt
XVII. – XVIII. század a várat felújítják, ez lesz Magyarország egyik legerősebb vára. 1767-ben hatalmas tűzvész pusztított, akkor építették a még ma is álló, barokk stílusú palotákat. a 18. Század végére megszűnt a várak erődítési szerepe, a Várkerületet kertekkel telepítették be.
A XIX. Század város gazdagodik, mivel közel van Bécshez, a vállalkozás sokkal általánosabb két vasútvonal épül, egy Bécsbe, egy Kanizsába. Széchenyi gróf, a város díszpolgára ekkor épül a színház, a kaszinó és a városháza
XX. század Sopron leginkább német nyelvű, és német kultúrájú város volt 1916-ban kikiáltották a Tanácsköztársaságot, ami sok áldozatot követelt a Trianoni béke Ausztriának ítélte, ám a velencei egyezmény nyomán a város népszavazással dönthetett sorsáról, így az 1920. december 14.-ei népszavazás alapján Sopron magyar város maradt