A légierő haderőnem helye, szerepe, feladatai a háborús és a nem háborús katonai műveletekben Dr. habil. Krajnc Zoltán mk. alezredes egyetemi adjunktus Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Légierő Műveleti Tanszék krajnc.zoltan@zmne.hu

Az előadás vázlata A légi hadviselés elméletek fő kérdései A légi műveletek osztályozása, belső tartalma Új irányzatok a légi hadviselés elméletében és gyakorlatában

Irodalom (1) Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A magyar légierő doktrinális alapjai (egyetemi jegyzet) Dr. Kurta (szerk.): Légierő hadművelet-elmélet (egyetemi jegyzet) http://www.au.af.mil/au/awc/awcgate http://www.missilethreat.com

Irodalom (2) Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A légi szembenállás elmélete Egyetemi jegyzet, ZMNE, 2004. Dr. Krajnc: A légierő alkalmazásának alapkérdései Új Honvédségi Szemle 2005/7. p. 87-98 Dr. Ruttai – Dr. Krajnc: A légierő a válságreagáló műveletekben Új Honvédségi Szemle 2003/4. sz. p. 12-21

Kérdés Miért légi hadviselés elméletről, miért nem légierő hadművelet elméletről (hadműveleti művészetről) beszélünk?

HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI HADMŰVELETI-HADÁSZATI A háború szintjei és a hadtudomány elemei (tradicionális megközelítés) NEMZETI (SZÖVETSÉGI) STRATÉGIAI (USA, NATO) STRATÉGIA HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI HADMŰVELETI-HADÁSZATI HADMŰVELETI MŰVÉSZET HADMŰVELETI HADMŰVELETI- HARCÁSZATI HARCÁSZAT HARCÁSZATI

HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI HADMŰVELETI-HADÁSZATI A háború szintjei és a hadtudomány elemei NEMZETI (SZÖVETSÉGI) STRATÉGIAI (USA, NATO) HADSZÍNTÉRI STRATÉGIAI STRATÉGIA HADMŰVELETI-HADÁSZATI HADMŰVELETI MŰVÉSZET HADMŰVELETI HADMŰVELETI- HARCÁSZATI HARCÁSZATI HARCÁSZAT

Van-e általánosan elfogadott légi hadviselési elmélet a Szövetségben? Kérdés Van-e általánosan elfogadott légi hadviselési elmélet a Szövetségben? Mi a tárgya a légi hadviselési elméletnek?

A légi hadviselés elmélet központi kérdése, tárgya: azt vizsgálja, hogy a légierő miként tudja elősegíteni a háború politikai céljainak az elérését, más megfogalmazásban azt, hogy a légierő által végrehajtható cselekmények hogyan transzformálhatóak át politikai eredményekké.

Col. (ret.) Phillip Meilinger: „a légierő a belső lényegéből fakadóan stratégiai erő, elsősorban támadó jellegű”

R. A. Pape-modellje: A csapások időzítése – „TIMING”, A célpont kiválasztás rendje – „TARGETING”, A hatásmechanizmus – „MECHANISM”, A politikai végeredmény – „POLITICAL OUTCOMES”.

Légi stratégia (hadjárat) VÉGREHAJTÁS Időzítés + Célok Hatás Légi művelet-1. Politikai (vég)cél Időzítés + Célok Hatás TERVEZÉS Légi művelet-2. Ez az ábra mutatja, hogy az elméletek, vagy egy már megtörtént fegyveres konfliktus, légi komponense e szempontok szerint hogyan elemezhető! Időzítés + Célok Hatás Légi művelet-3. Légi stratégia (hadjárat)

Név Időzítés Célpontok Politikai cél Douhet Trenchard Mitchell Slessor Hatás mechanizmus Politikai cél Douhet Egyetlen, döntő csapás. Lakosság (városok), hadi potenciál. Terrorbombázás. Kormányváltás, ill. alapvető politikai változások. Trenchard Fokozatosan növekvő intenzitású támadások. Lakosság és a háborúhoz szükséges anyagi javak. Hadműveleti bénítás. Mitchell Létfontosságú központok. Polgári elégedetlenség, felkelés. Slessor Csapatok, ellátó bázisok, hadiipari termelés. A termelés, ellátás bénítása, vagy a javak és az eszközök megsemmisítése. Katonai megsemmisítés. Seversky Ipari infrastruktúra. Belső „blokád”. II. vh. német felfogás Tábori hadsereg. Áttörés, a hadviselő-képesség pusztítása. Harris Lakosság, városok. Félelemkeltés, morális csapás.

Korai elméletek: 1960 utáni elméletek: A lakosságra, mint célpontra összpontosító elméletek (Douhet, Trenchard, Mitchell, Harris), A nemzetgazdaságot támadó elméletek (Seversky), A katonai objektumokat favorizáló („német iskola”, Slessor) 1960 utáni elméletek: Civil (politikai) vezetés, vagy a katonai erőkre irányuljanak a stratégiai légi támadások? Hogyan lehet pszichológiai eszközökkel rákényszeríteni az akaratunkat az ellenségre?

1960 utáni elméletek: Két fő kérdés: Civil (politikai) vezetés, vagy a katonai erőkre irányuljanak a stratégiai légi támadások? Hogyan lehet pszichológiai eszközökkel rákényszeríteni az akaratunkat az ellenségre? Thomas Schelling (lakosság), John Boyd (katonai vezetés), John Warden (politikai vezetés)

WARDEN, John III. Az USAF nyugállományú ezredese, egykori elnöki tanácsadó, stratégiai tervező, vadászpilóta és repülőparancsnok. A modern légierő-elmélet egyik meghatározó alakja, az Irak elleni szövetséges erők légi hadjáratának főtervezője. Nézeteit az „Air campaign” című főművében fejtette ki. Vendégprofesszorként rendszeresen tanít polgári és katonai egyetemeken. Nyugdíjazása után megalakította a Venturist nevű cégét, amellyel kiemelkedő sikereket ért el a stratégia tanácsadás, a team-építés, és a multimédia területén.

Boyd, John (1927-1997) Egykori harci pilóta (Korea, Vietnám) Boyd, John (1927-1997) Egykori harci pilóta (Korea, Vietnám). Az elméleti tevékenységen kívül részt vett az F-15, 16, és F-18-as repülőgépek kifejlesztésében is. Széleskörű teoretikus munkát folytat, elméletének fő tételei felelhetők a „Patterns of conflict”, „A Discourse on Winning and Losing” című műveiben. Nyugállományba vonulása után, a stratégiai tervezésben szerzett felkészültségét, sikeresen alkalmazza az üzleti szférában, ahol tanácsadóként és tréningek vezetésével komoly elismerést vívott ki magának.

LÉGIERŐ KONCEPCIÓK-1. A légi hadviselés végrehajtására létrehozott erő- és eszközrendszer működtetésének a főkérdéseit-, alapvető működési módjait a haderő többi komponensével való viszonyrendszerében vizsgálja.

LÉGIERŐ KONCEPCIÓK-2. Az önálló légierő koncepciója (Douhet, Trenchard) Az együttműködő légierő, (Luftwaffe, USArmy Air Force, Vörös Hadsereg Légiereje a II. vh-ban) A szovjet légierő koncepció

A SZOVJET HADTUDOMÁNY LÉGIERŐ FELFOGÁSA A FELFOGÁS ALAPJA A SZOVJET TÁMADÓ HADÁSZAT: BALLISZTIKUS (ICBM) ÉS NEHÉZBOMBÁZÓKKAL MÉRT HADÁSZATI CSAPÁS A HÁBORÚ LÉGI KOMPONENSÉT KÉT LÉGTÉRBEN TERVEZTÉK .A haderő alkalmazás alapjai: Alkotmány 1993/3.tv., Védelmi doktrína .A haderő feladatai: függetlenség, szuverenitás, területi integritás és katasztrófa elhárítás, a védelem össznemzeti feladat, a gazdaság teljesítőképességével arányos haderő fenntartása, nincs területi követelése, a határait megváltoztathatatlannak tarja. .A lehetséges konfliktusok: “nagy fegyveres (globális) konfliktus” (nagyhatalmak között), “regionális konfliktus európában” (több országot érintő, a SZK mindkét konfl. Csak potenciálisan, közvetve érinti), “korlátozott célú helyi konfliktus” (agresszió, a FE lokalizál és az eredeti helyzetet állítja vissza), “belpolitikai konfliktus” (más nemzetiségek zavargása, a FE résztvesz a belsőrend helyreállításában) .Intenzitás szerint: azonos hdm-i képességű agresszorral szemben “védelmi hadművelet”, és az eredeti helyzet visszaállítása, túlerejű agresszió esetén, a stratégiai körzetek védelme és időnyerés, belső zavargások esetén a terrorista-, és diverziós csoportok elszigetelése és felszámolása. HONI LÉGTÉR ELLENSÉGES LÉGTÉR 21

HADÁSZATI-, ÉS HARCÁSZATI LÉGIERŐ HONI LÉGVÉDELEM HONI LÉGTÉR ELLENSÉGES TERÜLET FELETTI LÉGTÉR .A haderő alkalmazás alapjai: Alkotmány 1993/3.tv., Védelmi doktrína .A haderő feladatai: függetlenség, szuverenitás, területi integritás és katasztrófa elhárítás, a védelem össznemzeti feladat, a gazdaság teljesítőképességével arányos haderő fenntartása, nincs területi követelése, a határait megváltoztathatatlannak tarja. .A lehetséges konfliktusok: “nagy fegyveres (globális) konfliktus” (nagyhatalmak között), “regionális konfliktus európában” (több országot érintő, a SZK mindkét konfl. Csak potenciálisan, közvetve érinti), “korlátozott célú helyi konfliktus” (agresszió, a FE lokalizál és az eredeti helyzetet állítja vissza), “belpolitikai konfliktus” (más nemzetiségek zavargása, a FE résztvesz a belsőrend helyreállításában) .Intenzitás szerint: azonos hdm-i képességű agresszorral szemben “védelmi hadművelet”, és az eredeti helyzet visszaállítása, túlerejű agresszió esetén, a stratégiai körzetek védelme és időnyerés, belső zavargások esetén a terrorista-, és diverziós csoportok elszigetelése és felszámolása. HADÁSZATI-, ÉS HARCÁSZATI LÉGIERŐ 22

FELSZÍNI ERŐK ELLENI MŰVELETEK A LÉGTÉR ELLNŐRZÉSE LÉGI SZEMBENÁLLÁS STRATÉGIAI LÉGI TÁMADÁS AZ ERŐ ALKALMAZÁSA FELSZÍNI ERŐK ELLENI MŰVELETEK AZ ERŐKIFEJTÉS FOKOZÁSA HARCTÁMOGATÓ LÉGI MŰVELETEK

LÉGI SZEMBENÁLLÁSI MŰVELETEK: az ELLENSÉGES LÉGIERŐ ELLEN IRÁNYULÓ légi szembenállási műveletek, fő célja – a légtér feletti ellenőrzés kívánt fokának megvalósításával – kedvező feltételek teremtése a légierő és más haderőnemek számára a további hadműveletek végrehajtásához

Légi hadviselési képességek LÉGIERŐ Légi hadviselési képességek

A légi fenyegetés régen

Légi fenyegetés Merev szárnyas repülőgépek ( beleértve az UAV-kat) Harci helikopterek Harcászati ballisztikus rakéták Aerodinamikai rakéták (CM, ASM, ARM)

Pilótanélküli eszközök Pilóta által vezetett eszközök PLATFORM Nagy Pilótanélküli eszközök Alacsony költség, „jó megtérülés” TBM Proliferációs trend CM UAV Rakéta Pilóta által vezetett eszközök HARCI HELIKOPTER REPÜLŐGÉP Alacsony 2005 20…

Növekvő fenyegetés, olcsóbb, tömegesebb légi támadó eszközök Mire elég kb. 50.000.000 $? Fajlagos költség 40 db. robotrepülőgép 30 db. felderítő UAV 1–2 db. merevszárnyú rep. gép 4 db. harci helikopter 10 db. ált. célú helikopter 15 db. TBM 3 db. indító állvánnyal Rohamos proliferizáció

STRATÉGIAI LÉGI TÁMADÁS: az ELLENSÉG HADIPOTENCIÁLJÁNAK ALÁÁSÁSA ÉRDEKÉBEN HAJTJÁK VÉGRE, fő célja a szemben álló fél megfosztása a háború folytatásához, vagy megkezdéséhez szükséges képességektől.

Warden „ötgyűrűs”-modellje Harcoló csapatok Lakosság Infrastruktúra A gazdaság „kulcs” fontosságú területei Civil (politikai) vezetés VEZETÉS

FELSZÍNI ERŐK ELLENI LÉGI MŰVELETEK: biztosítják, hogy az ellenség tengeri és/vagy szárazföldi erői NE TUDJÁK A MEGHATÁROZOTT FÖLDRAJZI TÉRSÉGET ELFOGLALNI, VAGY MEGTARTANI.

XXX AI-célpontok CAS-célpontok Tartalék BAI-célpontok FLOT FSCL RIPL

Elővéd harcok CAS-célpontok AI-célpontok „killboxes” Közelségi limit FSCL FLOT CAS-célpontok

Aktív tűzkoordinációs körletek CAS-célpontok AI-célpontok

Aktív tűzkoordinációs körletek AI-célpontok FSCL FLOT CAS-célpontok

Felderítés-megfigyelés: (AP-3000) A légtér megfigyelő és felderítő hadműveletek magukba foglalják a légi-, földi- vagy világűr - bázisú érzékelő eszközöktől azoknak az információknak a gyűjtését, amelyek az ellenség vagy a potenciális ellenség tevékenységeire, erejére és erőforrásaira vonatkoznak.

LÉGI SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK: (AP-3000) A légi szállítási műveletek magukba foglalják a személyi állomány és anyagi eszközök légi úton történő szállítását a hadszíntéren belül vagy a hadszínterek között. Légi szállító művelet végrehajtható valamennyi tengeri-, szárazföldi- és repülőerő támogatása érdekében.

LÉGI UTÁNTÖLTÉS (AAR): célja a repülőgépek légtérben való tartózkodási idejének és hasznos terhelhetőségének növelése. A légi utántöltő műveletek növelik a bevetési rugalmasságot és a harci lehetőségeket is.

KUTATÁS-MENTÉS (SAR) A kutató és mentő műveleteket a kényszerleszállást végrehajtott, vagy lelőtt repülőgép-személyzetek, valamint hajótöröttek felkutatása és mentése érdekében hajtják végre. Ezáltal a kutató és mentő műveletek jelentős mértékben járulnak hozzá az állóképesség és a harci morál növeléséhez.

A NEM HÁBORÚS KATONAI MŰVELETEK (VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK) Békében Humanitárius segítségnyújtás Fegyverzet-ellenőrzés támogatása Válsághelyzetben Erő megjelenítése, demonstrálása (Megelőző csapások) Földrajzi térségek lezárása és felügyelete Mentési és evakuálási műveletek (Beavatkozási műveletek) Terrorizmus elleni harc Kábítószer-kereskedelem elleni harc Fegyveres konfliktus után Béketámogató műveletek A világban lezajló folyamatok eredményeként napjaink fegyveres erőinek új típusú feladatok végrehajtására is képesnek kell lenniük. Ezek a feladatok elsősorban az egyes társadalmak gazdasági és politikai átmenetének zavaraiból, az elnyomó politikai rezsimek létéből és erőszakot is alkalmazó politikájából, a tömegpusztító fegyverek széleskörű elterjedéséből, a szélsőséges csoportok erőszakos politizálásából, a terrorizmusból, a környezeti ártalmakból, valamint az etnikai és vallási konfliktusokból fakadhatnak. Mivel az eddigieknél összetettebb kockázatokat és fenyegetéseket jelentő helyzetek, konfliktusok sérthetik hazánk nemzeti érdekeit is, ezért azok érvényesítése során, a diplomáciai és politikai eszközökön felhasználásán túl fel kell készülni a katonai erő, illetve annak részeként a légierő alkalmazására is. Az ilyen jellegű, esetlegesen fegyverek alkalmazását is igénylő katonai műveletekkel – a nemzeti érdekek érvényesítésének végső eszközeként – elhárítható a háború veszélye, oldhatók a konfliktushelyzetek, elősegíthetők a békefolyamatok és erősíthető a polgári, politikai társadalomirányítási rendszer. Békében a nem háborús katonai műveletek végrehajtása alapvetően fegyverek alkalmazása nélkül, a kialakult helyzet fenntartása illetve javítása érdekében történik. E kategóriába sorolhatók a humanitárius segítségnyújtás, és a fegyverzet-ellenőrzés támogatása céljából végrehajtott katonai műveletek. Válsághelyzetben a kialakult feszültségek csökkentését célzó nem háborús katonai műveletek végrehajtására alapvetően a diplomáciai erőfeszítések kudarca esetén van szükség. Ezek a műveletek elsősorban a békeállapot helyreállítása iránti eltökéltség hangsúlyozását szolgálják, amit a katonai erő megjelenése, demonstrálása már magában is kifejez. Ebbe a csoportba tartoznak a megelőző csapások szükségszerű végrehajtásával, a földrajzi térségek lezárásával és felügyeletével, a mentési-evakuálási feladatok teljesítésével kapcsolatos katonai műveletek és ide sorolhatók az úgynevezett beavatkozási műveletek valamint a terrorizmus-, és a kábítószer-kereskedelem elleni katonai tevékenységek is. A nem háborús katonai műveleteket illetően jelentőségüket tekintve külön kategóriát képezhetnek a háborúk, illetve a fegyveres konfliktusok utáni helyzetekben a békeállapot megteremtése illetve megerősítése céljából végrehajtott tevékenységek, annak ellenére, hogy a végrehajtás időszaka szerint egyértelműen besorolhatók lennének a béke vagy a válsághelyzet időszakába. A katonai erő alkalmazása ezekben az esetekben elsősorban a törvényes rend és jogrendszer helyreállítását, a helyi hatalom felállítását, az infrastruktúra újjáépítését illetve az egészségügyi segítségnyújtást szolgáló béketámogató műveletek keretében történik.

Kérdés Egy tudományterület általánosan elfogadott nézetei (fogalmai, szakkifejezései) egy adott korszakban, időpontban. A paradigma a gondolkodásoknak, vélekedéseknek,értékeknek és módszereknek egy adott társadalom vagy szűkebben egy tudományos közönség minden tagja által elfogadott összegzését jelenti. A tudományok fejlődése szükségszerűen paradigmaváltásokkal jár ….. Megfigyelhető-e valamiféle paradigmaváltás a NATO hadműveleti tervezési rendjében?

Új paradigma: Hatásalapú művelet(ek) – Effect Based Operations (EBO). A műveletek hatásalapú megközelítése – Effect Based Approach to Operations (EBAO). Hatásalapú tervezés – Effect Based Planning (EBP). Hatásalapú végrehajtás – Effect Based Execution (EBE). Hatásalapú tervezés és végrehajtás - Effect Based Planning and Execution (EBPE).

A műveletek hatásalapú megközelítése – Effect Based Approach to Operations (EBAO).

A hadviselés fejlődése: az összfegyvernemitől az „interagency”-ig Összhaderőnemi PK … Összfegyvernemi szemlélet Összhaderőnemi jelleg „Interagency warfare”

Kb. 150 célpont 24 óra alatt, több mint 1942-1943 között a közép-európai hadszíntéren

A légi műveletek tervezésének fő szempontjai: A megsemmisítendő célpontokat milyen elvek szerint kell kiválasztani? A célpontok megsemmisítése (elnyomása, lefogása) milyen rendben történjen? („parallel vs series warfare”, „sequential or simultaneous attack”)

Hogyan volt ez lehetséges? Korszerű, csúcstechnológia („Lopakodó”-, és precíziós pusztító-eszközök) + „Új” tervezési gondolkodásmód (hatásalapú műveletek) „Új” műveleti koncepció („Parallel warfare”, „Simulteanous attack”)

Műveleti koncepció „Egymás utáni” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás „Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra „Párhuzamos” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás „Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra „Párhuzamos” hadviselés, „egyidejű” célpont-támadás Egyidejű támadás az egyes célpont-rendszerekre

Műveleti koncepció „Egymás utáni” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás „Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra „Párhuzamos” hadviselés, „egymást követő” célpont-támadás „Egymás utáni” támadás az egyes célpontokra „Párhuzamos” hadviselés, „egyidejű” célpont-támadás Egyidejű támadás az egyes célpont-rendszerekre

A hatásalapú műveletek (EBO) jellemzői: Nem a direkt (közvetlen) hatás a fontos, hanem az elsődleges (másodlagos, stb.) hatás. A „megkívánt hatáson” kívül az egyéb (nem várt) hatásokat is modellezni, sőt ki kell használni. Non-linearitás. Multidimenzionális, szinteket „átugró”. Az „interagency warfare” keretét adja.

A hatás alapú művelet (EBO) elvi sémája ..indirekt hatások Akció A normandiai front elszigetelődése Rendező pályaudvarok bombázása Rail Movement Disrupted A vasúti szállítás megbénul A német hadigazdaság összeomlása …direkt hatás és...

A hatásalapú művelet evolúciója Célpont alapú célpontkiválasztás: A hatásalapú művelet evolúciója Az elg. entitásainak azonosítása, majd megsemmisítése A hangsúly a fizikai megsemmisítésen van a célpont szintjén Az elsődleges, max. másodlagos hatásokat vizsgálja Nincs dinamikus értékelés Nincs kifejezett „timing” (időzítés) stratégia Célkitűzés alapú célpontkiválasztás: Hatás alapú célpontkiválasztás A stratégia a következő szint célkitűzése lesz A hangsúly minden szinten a célkitűzésekre helyeződik A stratégiák és a célkitűzések helyes kapcsolatára összpontosít Nincs dinamikus értékelés Nincs kifejezett „timing” (időzítés) stratégia Célkitűzés alapú célpontkiválasztás Célpont alapú célpont- kiválasztás Hatásalapú célpontkiválasztás: Magába foglalja mindkét metódust Kapcsolat a hatás és az akció között A hangsúly a megcélzott hatáson van (fizikai, pszichikai) Az „elg. mint rendszer” szemléletmód Hangsúlyos „timing” (időzítés) stratégia Dinamikus értékelés

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!