Sipos Viktória & Motyovszki Gergő Oligopóliumok Mikroökonómia konzultáció (G-kar) Sipos Viktória & Motyovszki Gergő 2008. december 10.

Oligopólium A valóságos piaci helyzet legtöbbször az eddig megismert két szélső eset – a tökéletes verseny és a monopólium – között van Nem sok kis vállalat és nem is egyetlen nagy vállalat van a piacon, hanem lehetséges, hogy számos versenyző cég, akik azonban nem olyan kicsik, hogy ne lennének befolyással az árra Ez a piaci környezet az oligopólium A tárgyalás során csak az egyszerűség kedvéért csak kétvállalatos esettel (duopólium) foglalkozunk, és feltesszük, hogy minden vállalat azonos terméket termel

Nem kooperatív stratégiák az oligopol piacon Versenyez Egyszerre dönt Egymás után dönt Árban versenyez Outputban versenyez Outputban versenyez Bertrand modell Cournot modell Stackelberg modell Edgeworth modell

Egy kis játékelmélet – Nash-egyensúly A játék leírása úgy történik, hogy minden játékos (itt vállalat) minden együttes stratégiaválasztásához kifizetési értéket rendelünk (profit) A domináns stratégia egy játékos olyan stratégiaválasztása, ami optimális attól függetlenül, hogy a másik mit választ A Nash-egyensúly olyan stratégiahalmaz, ahol a többi játékos adott döntése esetén mindegyik játékos választása optimális (ha B adott választása mellett A döntése optimális, és A ugyanezen adott optimális döntése mellett B döntése is optimális) Ha az egyik vállalat ár- vagy mennyiségvezérlő, akkor ő előbb dönt  szekvenciális játék Ha egyszerre döntenek  szimultán játék

Reziduális keresleti görbe Maradékelven felírt keresleti görbe: A másik vállalat termelési döntését figyelembe véve megmutatja, hogy az első vállalatnak mennyi kielégítendő piaci kereslete maradt

Cournot-duopólium A vállalatok itt szimultán döntenek, a termelt mennyiségben Az első vállalat tisztában van azzal, hogy a másik is termel valamennyit  ez csökkenti számára a piaci keresletet, és a piaci árra is befolyással van, tehát beleépíti profitmaximalizálási döntésébe a másik vállalat termelési mennyiségét, mint tőle független exogén változót A profitmaximalizálási feladatot megoldva így megkapja, hogy mennyit kell termelnie a második vállalat termelésének függvényében  ez a reakciófüggvény A másik vállalat is létrehoz egy ilyen reakciófüggvényt A két reakciófüggvény metszéspontjában alakul ki a Nash-egyensúly

Cournot-duopólium - példa

Cournot-duopólium – példa

Cournot-duopólium – másik példa Q=1000-1000p P Reziduális kereslet: q1=Q(p)-q2 1 A reziduális keresleti görbén monopóliumként tevékenykedhet – az már csak az övé Drez P1=0,52 MC MC=0,28 0,28 MRrez 1000 Q, q1, q2 q1 q2= 240

Stackelberg-duopólium Itt van egy mennyiségi vezérlő, aki előbb dönt, és ennek függvényében dönt a másik Szekvenciális játék Itt pl. háromféle döntési lehetőség van Követő Vezető Követő Mindegyik esetben ugyanígy Követő

Stackelberg-duopólium A vezérlő vállalat ismeri a követő Cournot-féle reakciófüggvényét  azaz előre tudja, hogy mennyit fog termelni a másik vállalat, az ő saját termelésének függvényében Ez az előny extraprofithoz juttatja a vezérlőt a követő kárára

Stackelberg-duopólium – példa Q=1000-1000p MC=0,28 (mindkét vállalatnak) Követő váll. Cournot-féle reakciófüggvénye:

Bertrand-modell A Bertrand-modellben az árat választják meg a vállalatok, méghozzá egyszerre  szimultán játék A Cournot-modellhez képest az a különbség, hogy ott a mennyiségeket választották meg egyszerre a vállalatok és az ár meghatározódását a piacra bízták Itt az árat fogják megválasztani

Bertrand-egyensúly A Bretrand-modellben kialakuló egyensúly ugyanaz, mint a tökéletes versenyzői egyensúly: az ár egyenlő a határköltséggel Mivel a fogyasztók úgyis a kicsit olcsóbban áruló cégtől vásárolnak, megéri majd egy hangyányival a másik vállalat ára alá ajánlani – de ugyanígy gondolkodik a másik vállalat is Így hiába van ármeghatározó erejük, ha egyszerre döntenek az árról, az egyetlen lehetséges Nash-egyensúly a határköltség alapú árazás

Bertrand-egyensúly MC p1=R1(p2) p2 p2=R2(p1) 0,28 MC p1 =0,28

Kooperatív oligopólium – kartell A kartellban az iparágban tevékenykedő kisszámú vállalat összejátszik Az együttesen elért profitot akarják maximalizálni  együttesen monopóliumként viselkednek a piacon Megegyeznek tehát egymással, hogy az együttes profitmaximum érdekében kellően visszafogják a kibocsátást és ezzel felhajtják az árat a piacon Azonban ha a többiek tartják a kartellmegállapodást, az egyik tag pedig többet termel (csal), akkor ő többletprofitra tehet szert  ezért borulékonyak a kartellek Az együttes profitmaximum nem egyezik meg az egyéni profitmaximummal A kartell által elért áron(Pm) az egyes vállalatok többet szeretnének termelni (q*), mint amit annak érdekében szabad (qm), hogy ez az ár fennmaradjon (lásd ábra)

Kartell

Összehasonlítás A társadalmilag legoptimálisabb, leghatékonyabb pontot a tökéletes verseny (vagy Bertrand-egyensúly) adja  legalacsonyabb ár, legtöbb termelt mennyiség Sorrendben a Stackelberg-egyensúly, majd Cournot-egyensúly következik és végül a monopólium (vagy kartell) a társadalmilag legkevésbé hatékony  itt a legmagasabb az ár, és a legkevesebb a termelt mennyiség  nagy holtteher-veszteség Minél nagyobb a vállalatok száma a Cournot- és a Stackelberg modellben, annál közelebb esik az egyensúly a tökéletes versenyzői szinthez

Feladatok - Cournot Egy iparágat két vállalat alkot. Az első 20, a második 5 pénzegység költséggel állít elő egy egység terméket. A piac keresleti görbéje: Q = 100 – 2p. Határozzuk meg a két vállalat profitmaximumhoz tartozó termelési értékét, a piaci árat és a profitokat, ha a, az első vállalat termelésének meghatározásakor úgy véli, hogy a második vállalat továbbra is annyit fog termelni, mint eddig. A második vállalat hasonló feltételezésekkel él az első vállalat vonatkozásában.

Feladatok - Stackelberg b, az első vállalat termelésének meghatározásakor figyelembe veszi, hogy az ő (mármint az első vállalat) termelési mennyiségének megváltoztatásakor a második vállalat is módosítani fogja termelését. A második vállalat úgy gondolja, hogy társa továbbra is annyit fog termelni, mint eddig, azaz az első vállalat mennyiségi vezérlő.

Feladatok - kartell Egy iparágat 2 azonos, c(q)= q2 költségű vállalat alkot. A piaci kereslet Q=140-0,5p. Mekkora lesz az egyensúlyi ár, a vállalatok termelése és profitja, ha kartellt hoznak létre?

Feladatok – csalás a kartellben Mi lesz az egyensúly, ha az előző feladat 1-es vállalata csal, és a 2-es tartja a mennyiséget?

Köszönjük a figyelmet! 