Pénzügytan 4. Pénzügyi piacok

Miről szól az előadás? A pénzügyi piac fogalma Kínálat és kereslet a pénzügyi piacokon A pénzügyi közvetítők A pénzügyi piacok típusa Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi intézmények Kockázat a pénzügyi piacokon

A pénzügyi piac fogalma Rövid meghatározás: olyan speciális piac, ahol pénzek és pénzügyi instrumentumok önkéntes cseréje zajlik. Bővített meghatározás: Olyan speciális piac, ahol pénzek és különböző devizákban denominált és különböző lejáratú pénzre szóló követelések önkéntes cseréje megy végbe közvetlenül vagy pénzügyi közvetítők útján. Denomináció: egy pénzügyi instrumentum valutaneme. Annak esedékességekor ebben a valutanemben kell az instrumentum által megtestesített kötelezettséget teljesíteni.

A pénzügyi piacok sematikus ábrája Közvetlen tőkeáramlás Közvetlen tőkeáramlás Értékpapírpiac, Tőzsde Megtakarítók Forrást igénylők Közvetett tőkeáramlás Közvetett tőkeáramlás Pénzügyi közvetítők Kereskedelmi bankok Befektetési alapok Nyugdíjalapok Biztosítók Takarékpénztárak

Kínálat a pénzügyi piacokon Megtakarítók (nem pénzügyi szereplők) Háztartások: ideiglenes és tartós megtakarításaiknak keresnek befektetési lehetőséget. Jellemzően megtakarításaik meghaladják hiteleiket. Vállalatok: ideiglenes forrásbőség esetén keresnek befektetési lehetőséget Állam: ideiglenes forrásbőség esetén keres befektetési lehetőséget

Kereslet a pénzügyi piacokon Forrásigénylők Vállalatok, állam, háztartások Likviditásuk megteremtése (fizetési kötelezettségeik késedelem nélküli teljesítése) érdekében keresnek átmeneti forrásokat Beruházásaik, tartós eladósodottságuk finanszírozása érdekében keresnek tartós forrásokat.

A pénzügyi piacok funkciói Likviditásfeleslegek, megtakarítások eljuttatása a likviditási szükséglettel, finanszírozási igénnyel rendelkezőkhöz. Különböző törvényes fizetőeszközök cseréje.

A pénzügyi piacok típusai 1. Pénzpiac, tőkepiac, devizaátváltások piaca Pénzpiac Hagyományos felfogásban a rövidtávú hitelezést végzi, az átmeneti pénztöbblettel rendelkezők finanszírozzák az átmeneti pénzhiánnyal küszködő szereplőket. Tipikus pénzügyi instrumentumai a bankrendszerre szóló követelések: betétek, váltók, bankközi hitelek. Pénzpiaci eszköznek tekintjük az egy éven belül lejáró értékpapírt és hitelt. Új felfogás szerint a pénzpiac az, ahol a cserélt pénzügyi instrumentum a monetáris rendszer (a jegybank és a kereskedelmi bankok) passzívája (pl. pénz, betét, jegybanki kötvény, kereskedelmi banki váltó vagy értékpapír)

A pénzügyi piacok típusai 2. Tőkepiac A megtakarítások beruházásokká történő átalakítását szolgáló mechanizmus, itt történik a finanszírozási igények kielégítése. A tőkepiacok pénzügyi eszközeinek lejárata több mint egy év. Új felfogás szerint a tőkepiac az, ahol a cserélt pénzügyi instrumentum a monetáris rendszeren kívüli gazdasági szereplő passzívája (pl. államkötvény, részvény, vállalati kötvény).

A pénzügyi közvetítők 1. Feladatuk a pénzkereslet és pénzkínálat gyorsabb egymásra találásának elősegítése, a kockázat csökkentése, a biztonság növelése. Közvetett forrás-közvetítést végeznek, azaz befogadják a megtakarításokat (betétet gyűjtenek), és azokból saját kockázatukra nyújtanak kölcsönt vagy fektetnek be. Végezhetnek közvetlen forrás-közvetítést is, azaz csak összehozzák a partnereket, de a befektetést közvetlenül a megtakarító megbízásából és kockázatára hajtják végre (pl. államkötvényt vásárol) Tipikus pénzügyi közvetítő szervezetek a kereskedelmi bankok, befektetési alapok, befektetési társaságok, nyugdíjalapok, biztosítók, takarékpénztárak.

A pénzügyi közvetítők 2. Banki pénzügyi közvetítők Kereskedelmi bankok Takarék- és hitelszövetkezetek Jelzálogbankok Lakás-takarékpénztárak Nem banki pénzügyi közvetítők Intézményi befektetők: Befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók Egyéb nem banki közvetítők:lízingcégek, brókercégek.

A kereskedelmi bankok pénzügyi közvetítő tevékenysége 1. Összekapcsolja a különböző megtakarítói és finanszírozói igényeket. Ennek során passzív, aktív és semleges (közömbös) banki ügyleteket (bankműveleteket) végez, és egyéb banki szolgáltatásokat nyújt. Passzív banki ügylet: amelynek során a banknak tartozása keletkezik (pl. betétgyűjtés, hitelfelvétel a jegybanktól). Célja az idegen források összegyűjtése, pótlólagos források szerzése. Aktív banki ügylet: amelynek során a banknak követelése keletkezik (hitel nyújtása, betét elhelyezése más banknál, értékpapír vásárlása). Célja a bank által gyűjtött források kihelyezése nyereségszerzési célból.

A kereskedelmi bankok pénzügyi közvetítő tevékenysége 2. Fizetési forgalom lebonyolítása: a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások, a pénzforgalom lebonyolítása. A pénzforgalom lehet készpénzes és számlapénzforgalom. Ez utóbbi fontos feltétele, hogy az érintett ügyfelek számlát nyissanak a banknál és megállapodjanak, hogyan rendelkezhet a számlatulajdonos a pénze felett. E szerződések kiegészülhetnek betéti és hitel-megállapodással, bankkártya szerződéssel, valamint internet és/vagy telebankos megállapodással.

A kereskedelmi bankok pénzügyi közvetítő tevékenysége 3. Egyéb bankszolgáltatások Pl. pénzváltás, értékpapírügyletek, pénzügyi tanácsadás, lízing, biztosítás. Köre egyre inkább növekvő. Közös jellemzőjük, hogy a banknak sem követelése, sem tartozása nem keletkezik. A bankok meghatározott díj ellenében végzik e tevékenységeket.

Intézményi befektetők 1. Összegyűjtik a háztartások és részben a vállalkozások megtakarításait, melyeket különböző kollektív befektetési formák keretében kezelnek, és a pénz- és tőkepiacokon fektetnek be. A befektetési alapok, nyugdíjpénztárak és biztosítók a legnagyobb pénz- és tőkepiaci befektetők közé tartoznak, mert a hosszabb távra rájuk bízott óriási tőkemennyiséget államilag szabályozott, illetve saját maguk által meghatározott módon a pénz- és tőkepiacon fektetik be.

Intézményi befektetők 2. A befektetési alap A befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (általában bankok vagy biztosítók közreműködésével) hoz létre, és folyamatosan kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyeket az alapkezelő a befektetési jegyek vásárlói számára értékesít. A közös vagyontömegből egy adott napon az egy befektetési jegyre jutó hányadot az egy jegyre jutó nettó eszközérték, vagyis a befektetési jegy árfolyama mutatja meg.

Intézményi befektetők 3. A befektetési alap kezelőjének feladatai:  értékpapír, azaz befektetési jegyek kibocsátása → tőkegyűjtés, befektetések megszervezése, lebonyolítása → tőkekihelyezés, az alap befektetéseinek folyamatos kezelése → vagyonkezelés A befektetések (portfolió) összetételét (betét, állampapír, részvény) – az alap jellegének megfelelő befektetési arányokat figyelembe véve - minden esetben igyekszik úgy alakítani, hogy a kockázatok kezelése mellett a befektetők a lehető legmagasabb hozamot érjék el.

Intézményi befektetők 4. Biztosítók A biztosítási szerződések keretében befizetett összegekből felhalmozott forrásokat a hazai és nemzetközi pénz- és tőkepiacokon fektetik be, így kerülnek az intézményi befektetők közé. A tőkepiacon eredetileg az életbiztosítók voltak aktívak, mivel az életbiztosítási termékekhez kötődő előtakarékossági periódusban felhalmozott megtakarítások hosszú, akár több évtizedes időtávra jelentenek befektetendő forrást a biztosítók számára.

„Mágikus háromszög” Jövedelmezőség, likviditás, szolvencia. Szolvencia: egy szereplő akkor szolvens, ha eszközeinek piaci értéke fedezetet biztosít idegen forrásai visszafizetésére. A pénzintézeteknek e három követelmény figyelembevételével kell tevékenységüket megszervezni.

Kockázat a pénzügyi piacokon Nem pénzügyi kockázatok: természeti csapások, politikai, jogi szabályozás változása, technikai-technológiai, emberi tényezővel kapcsolatos. Pénzügyi kockázatok: Piaci: kamatláb-, hozam-, árfolyamkockázat Intézményi: hitelezési (nemfizetés), likviditási (nem időben történő törlesztés), transzfer- (az átutalt összeg nem érkezik meg)

Pénzügyi szolgáltatások 1. A pénzügyi szolgáltatások, jellegükből és kockázatukból adódóan megkövetelik, hogy azokat csak olyan intézmények végezhessék, amelyek tevékenységére részletes prudenciális felügyeleti előírások vonatkoznak. A prudenciális szabályok olyan speciális gazdálkodási követelményeket állítanak fel a bankokkal szemben, amelyek garanciát jelenthetnek mindenkori és tartós fizetőképességük megőrzésében. A biztonságos működést törvények és felügyeleti intézmények, hivatalok (MNB, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) biztosítják.

Pénzügyi szolgáltatások 2. betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; pénzkölcsön nyújtása; pénzügyi lízing; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; valutával, devizával váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység); befektetési alap letétkezelés; készpénzátutalás.

Pénzügyi szolgáltatások 3. Pénzügyi szolgáltatást alapvetően pénzügyi intézmény végezhet. Bizonyos tevékenységeket kizárólag csak meghatározott intézménytípusban lehet folytatni. Így betétgyűjtési tevékenységet kizárólag hitelintézet végezhet, és kizárólag hitelintézet jogosult a saját tőkéjét meghaladó mértékben visszafizetendő pénzeszköznek a nyilvánosságtól való gyűjtésére.

Pénzügyi intézmények 1. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások. A hitelintézet lehet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet). A bank az a hitelintézet, amely üzletszerűen betétet gyűjt, valamint pénzforgalmi szolgáltatást üzletszerűen nyújt. Csak bank kaphat engedélyt arra, hogy az összes pénzügyi szolgáltatási tevékenységet együttesen végezhesse.

Pénzügyi intézmények 2. A szakosított hitelintézet (pl. lakás-takarékpénztár, jelzálog-hitelintézet), jogosult a pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek meghatározott körének végzésére, de nem végezheti a pénzügyi szolgáltatási tevékenységek teljes körét együttesen.

Kamat A betétek után a bank kamatot fizet. A bank a nyújtott hitelért, a kölcsöntőke használatáért díjat, azaz kamatot számít fel. A két kamat különbsége a kamatrés (vagy idegen kifejezéssel kamatmarzs), amely a működési költségekkel csökkentve, döntő részét adja a bankok nyereségének. A kamat a pénz időértékét jelzi. A pénz időértékén azt értjük, hogy a különböző jövőbeli időpontokban realizált azonos pénzösz-szegeknek ma más és más értéke van a számunkra.

Vizsgakérdések I. Ismertesse a pénzügyi piac bővebb fogalmát Melyek a pénzügyi piacok funkciói Mit értünk a pénzpiac hagyományos és új fogalmán? Mit értünk a tőkepiac hagyományos és új fogalmán? Ismertesse a pénzügyi közvetítők típusait

Vizsgakérdések II. Kit tekintünk intézményi befektetőnek Sorolja fel a kereskedelmi bankok fő tevékenységeit Mi a feladata a befektetési alap kezelőjének? Melyek a legfontosabb pénzügyi szolgáltatások? Ismertesse a pénzügyi intézmények rendszerét!

Köszönöm a figyelmet!