1 A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, április 14.

2 Példátlan lehetőség között Mintegy 8000 milliárd Ft fejlesztési forrás Új Magyarország Fejlesztési Terv (6700 Mrd Ft) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (1300 Mrd Ft) Célja a vidékfejlesztés összehangolt fejlesztése: – mezőgazdaság korszerűsítése, a versenyképesség javítása, – környezetvédelmi fejlesztések, – vidékfejlesztés (munkahelyteremtés, falufejlesztés, örökség megőrzés, tudás- és közösségfejlesztés) Közvetlen kifizetésre (terület-állatalap) -EMGA (1500 Mrd Ft) versenyképes, a fenntartható fejlődést és gazdálkodást megalapozó mezőgazdaság megteremtését szolgálja

3 SAPARD ( ), mellyel mintegy 140 milliárd Ft értékű beruházás valósult meg. –Paradigmaváltás - A források 70%-a az agrár-, 25%-a a vidékfejlesztésben hasznosult. AVOP ( ), mellyel mintegy 250 milliárd Ft értékű beruházás valósult meg. –Agrár-, mg-i termék feldolgozás és vidékfejlesztésre koncentráló, orientáló jellegű fejlesztési program, amely az ún. LEADER+ közösségi kezdeményezést is magában foglalja. NVT ( ), melyre közel 181 milliárd Ft állt rendelkezésre. –Jövedelem kiegészítő támogatás a környezet- tájgazdálkodás, fejlesztés- életminőség javítás területeken. A csatlakozás előtti- és utáni fejlesztési lehetőségeink

4 Az ÚMVP fejlesztési tengelyei Paradigmaváltás (allokáció, koordináció) I. A szántóföldi növénytermelés mellett az állattartási és a feldolgozóipari ágazat korszerűsítése, valamint az energianövények termesztése és a kertészet irányába történő diverzifikálás (48%- 624 Mrd Ft) II. A vidéki környezet javítása a megfelelő földhasználat támogatása révén (35%- 455 Mrd Ft) III. A vidéki gazdaság fejlődésének támogatása és a vidéki életminőség javítása a természeti és kulturális örökség megőrzésével (17%- 221 Mrd Ft) IV. LEADER közösségfejlesztés (5,5%- 71,6 Mrd Ft)

5 Eddig elért eredmények Sor- szám Jogcím megnevezése Benyújtott támogatási kérelem (db) TK-k alapján igényelt összeg (e Ft) 1 Állattartó telepek korszerűsítése - trágyakezelés (ÁTK-1) Állattartó telepek korszerűsítése-komplex (ÁTK-2) Önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzése Szaktanácsadás Termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatások Fás és lágy szárú energiaültetvény 57Feldolgozás foly. 7 Fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás 2 505~ Gazdaságátadás

6 A III. tengely intézkedései 1. A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás 2. A mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésé- nek támogatása 3. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 4. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások bővítése 5. Falumegújítás és -fejlesztés 6. A vidéki örökség megőrzése 7. Képzés és tájékoztatás 8. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása

7 A III. tengely fejlesztési területei, kedvezményezettjei A vidéki gazdaság fejlesztése, diverzifikálása (diverzifikálás, mikrovállalkozás, turizmus) –5000 fő alatti vagy 100 fõ/ km2 népsűrűséget meg nem haladó településeknek. A vidéki életminőség javítása (alapszolgáltatás, falufejlesztés, örökség megőrzés) –5000 fő alatti vagy 100 fõ/ km2 népsűrűséget meg nem haladó községeknek, A települések azon külterületeire, ahol a település lakosságának több mint 2%-a külterületen él (tanyás térségek). A kistérségi központok és Budapest agglomerációjában elhelyezkedő települések fejlesztését nem szolgálja. Képzés, tájékoztatás Készségek elsajátítása, közösségfejlesztés (HVI)

8 A vidéki gazdaság fejlesztése, diverzifikálása, feltételei 1. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás (45%- 50% ) Technológiai fejlesztések, szabadalmak, marketing, nem élelmiszeripari minőség biztosítási rendszerek. Támogatás mértéke max. 50 millió Ft/3 év 2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejl. támogatása (45%- 50% ) Vidéki munkaerőpiac érdemi befolyásolása –Vállalkozási aktivitás fokozása, Piacra jutás segítése –Új- és meglévő mikrovállalkozások fejlesztése 3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése Magánszálláshelyek kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése és korszerűsítése, szolgáltatásainak fejlesztése; Ifjúsági szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház kialakítása, már működő egységek bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése; Turisztikai szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, fejlesztése (lovas-, horgász-, erdei és vadász-, bor-, alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatások). Önkormányzat, civil- és egyházi jogi személy 100%!!

9 A vidéki életminőség javítása 4. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások Integrált közösségi és szolgáltató tér (információs terem, közösségi nagyterem, közösségi klubterem és/vagy üzlethelyiségek kialakítására. Kistérségi közlekedési szolgáltatások –szolgáltatásnak megfelelő új gépjármű beszerzése –a járművek akadálymentesítése, –a biztonságos közlekedés feltételeit megteremtő kiegészítő eszközök beszerzése 5. Falumegújítás és – fejlesztés Épületek külső felújítására, az egységes, rendezett településkép (utcakép) kialakítására, a természeti, környezeti állapot javítására, közösségi terek kialakítására, valamint a helyi piacok és játszóterek fejlesztésére irányul. 6. A vidéki örökség megőrzése Védelem alatt álló épület külső és belső felújítása és korszerűsítése, védelem alatt álló építmény bemutathatóvá tétele; építmények (épületek, műtárgyak) stílusjegyek megtartásával történő külső és belső felújítása; A természeti és a történelmi tájkép, és az azt alkotó táji elemek állapotának javítását, ill. kialakítását célzó fejlesztések támogatása. Támogatás aránya: az elszámolható költségek 100%- a.

10 Képzés, tájékoztatás Készségek elsajátítása, közösségfejlesztés (HVI) –Vidéki térségben élők ismereteinek, készségeinek fejlesztése –Foglalkoztatási helyzet javítása –Vidékfejlesztési stratégia készüljön az önkormányzati, gazdasági és civil szereplők részvételével –Helyi együttműködések és aktivitás megteremtése –LEADER helyi akciócsoportok felkészítése

11LEADER Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági, kulturális és társadalmi fejlesztéséért Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Hazai és nemzetközi térségek közötti együttműködések Működési költségek elsajátítása és animáció A helyi közösségek megalakulása, nyilvántartásba vételi eljárás. Az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok kiválasztása. A LEADER helyi akciócsoportok és a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek kiválasztása. A helyi közösségek megalakulásától a LEADER helyi akciócsoportok elismeréséig

helyi közösség regisztrált az Irodákon keresztül, ebből az átfedések miatt 96 kapott előzetesen elismert címet. Valamennyi vidéki település, terület le lett fedve (mintegy 3018 település). Több, mint 3,6 millió lakost érintve. A tervezés: 63 közösség kezdhette meg január 21-én a tervezést, ill. további 26 március 10-én (az átfedő települések miatt). A fennmaradó 7 helyi közösségben áprilisban kezdik el a tervezést. A jogi személyiség kötelező megalakítása folyamatban van (Egyesület, Non- profit Zrt., Non- profit- Kft.). Helyi közösségek végrehajtó szerepet kapnak. Helyi Vidékfejlesztési Irodák, mint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat helyi lábai segítik a vidékfejlesztés folyamatát. Cél: Megvalósítható és fenntartható tervek létrehozása. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kialakítása

13 A fejlesztések összehangolása, a hálózat kialakítása A programok igény szerinti helyi szintű tervezése, végrehajtása. A vidékfejlesztési szereplők és folyamatok hálózatba foglalása, az összehangolt fejlesztések megvalósítása érdekében. Keretet az 1698/2005 Európai Tanácsi rendelet, mely kimondja, hogy minden Tagállamnak Nemzeti Vidéki Hálózatot kell létrehoznia. Az Európai Vidéki Hálózat szervezeti struktúrájának létrehozásáról szóló 2008/168 EK határozat, melyet az EU Vidékfejlesztési Bizottság januári ülésén tárgyalt és fogadott el évi XVII. törvény („A Mezőgazdasági, Agrár- Vidékfejlesztési, valamint Halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről”)

14 Mit várunk a Hálózattól? A meglévő és új, vidékfejlesztésben érintett szereplők összehangolása, információs hálózatba foglalása; Intézményesített, rendszeres párbeszéd kialakulása a vidékfejlesztési programok megvalósítása érdekében; Közösség- és kapacitás- fejlesztés, társadalmi egyeztetés; Projekt generálás-, megvalósítás, monitoring ill. a hazai és az Európai agrár-vidékfejlesztés- politika formálása és befolyásolása.

15 Éljünk a lehetőségekkel! Köszönöm figyelmüket! Pásztohy András A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat kialakításáért felelős Miniszteri Biztos TOVÁBBI INFORMÁCIÓ