NKFP-3A/061/04 sz. pályázat prezentációja NKTH, 518-as terem, CÍM: Biomassza, mint energiaforrás nagyüzemi előállítása, komplex felhasználása és reciklálásának kidolgozása, valamint ökológiai és területfejlesztési hatásainak vizsgálata Projektvezető: Dr. Borhidi Attila

Megoldandó feladatok a Dél-Dunántúlon: - Megújuló energiaforrások (ez elsősorban biomassza) termelésének kialakítása. - Széleskörű ipari, mezőgazdasági hulladékgazdálkodás feltételeinek megvalósítása. - Energia növények és termesztés technológiájuk kutatása, nagyüzemi termelésbe vitele. - Településfejlesztés, lakosság megtartása vidéken. - Foglalkoztatottság növelése. - A fenntarthatóság elvének, az ökológiai szempontoknak az érvényre juttatása. Válaszunk: Korábbi bányász régióból, ÖKO régió. Multidiszciplinaritás. Három éves kutatás-fejlesztési terv (bontása): 5 alprogram 9 feladat 59 részfeladat

Külszíni fejtésnek vége

A konzorciumi partnerek: 1. Pécsi Tudományegyetem (KTK, TTK, DDKKK), Pécs 2. Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht., Szarvas 3. Pannon Hőerőmű Rt., Pécs 4. Bolyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt., Bóly 5. Biokom Környezetgazdálkodási Kft., Pécs 6. Környezetvédelem a Bőrgyártásért Kht., Pécs 7. Pécsi Vízmű Rt., Pécs 8. Mecseki Erdészeti Rt., Pécs 9. EFC Hungaria Kft., Szigetvár

Alprogramok A.) A biomassza-előállítás agroökológiai és termesztés-technológiai kísérletei, és a kapcsolódó botanikai, mikrobiológiai, zoológiai, erdészeti, talajtani, kémiai és toxikológiai kutatások, tekintettel a reciklálás lehetőségeire és folyamataira B.) Szerves és szervetlen hulladékok kezelése C.) Biomassza energetikai hasznosítása D.) Gazdaságosság, logisztika, terület- és településfejlesztés E.) Tudásközpont kialakítás, minőségbiztosítás, menedzsment

Terv: Saját rész: 166 MFt, Támogatás: 387 MFt Sajátrész: 1. PTE 30 MFt 2. MKF Kht. 6 MFt 3. PHRt. 30 MFt 4. Bóly Rt. 30 MFt 5. BIOKOM Kft. 40 MFt 6. KVB Kht. 9 MFt 7. PVRt. 9 MFt 8. Mecsek Erdő 6 MFt 9. EFC H. Kft. 6 MFt. Alprogramok költségaránya: Energia növények agroökológiája, termesztés-technológiája, komplex vizsgálata : A = 32,2 %, Hulladékgazdálkodás talajjavítás céljából B = 21,0 % = 53,2 % Energetikai hasznosítás: C = 10,7 % Gazdaságosság, logisztika, terület- és településfejlesztés D = 26,2 % Tudásközpont, minőségbiztosítás: E = 6,7 % Konzorciumi iroda: = 3,2 %

Pécsi Tudományegyetem résztvevő egységei Természettudományi Kar: Biológiai Intézet, Földrajzi Intézet, Kémiai Intézet, Matematikai Intézet, Közgazdaságtudományi Kar: Stratégiai Management Tanszék, Vállalati Gazdaságtan és Számvitel Tanszék, Agrár- Környezet- és Regionális Gazdaságtan Tanszék, PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központ

A.) A biomassza-előállítás agroökológiai és termesztés-technológiai kísérletei, és a kapcsolódó botanikai, mikrobiológiai, zoológiai, erdészeti, talajtani, kémiai és toxikológiai kutatások, tekintettel a reciklálás lehetőségeire és folyamataira 1. Az Agropyron elongatum energiafű biológiai vizsgálata (6 részfeladat) 2. Az energetikai célú biomasszatermelés agroökológiai és termesztés-technológiai kísérletes vizsgálata (14 részfeladat) 3. A parcellakísérletekhez kapcsolódó talajtani, kémiai, mikrobiológiai, toxikológiai vizsgálatok (5 részfeladat)

B.) Szerves és szervetlen hulladékok kezelése 4. A talajerő utánpótlást, talajjavítást szolgáló kísérleti komposztok előállítása. Biomassza hulladékok egyéb hasznosítása (9 részfeladat)

C.) Biomassza energetikai hasznosítása 5. Égetési vizsgálatok fafajtákkal, energiafűvel, növényi hulladékokkal kis- és középes kazánokban (6 részfeladat). 6. Szerves hulladékok, valamint a „Szarvasi- 1” energiafű nem égetéssel történő energetikai hasznosítása (4 részfeladat).

D.) Gazdaságosság, logisztika, terület- és településfejlesztés 7. Társadalmi-gazdasági reálfolyamatok mérése, társadalmi monitoring, terület- és településfejlesztési hatások (5 részfeladat). 8. Terület- és gazdaságfejlesztés, fejlesztési stratégiák meghatározása (4 részfeladat).

E.) Tudásközpont kialakítás, minőségbiztosítás, menedzsment 9. A tevékenységek összehangolása, információ-áramlás biztosítása, kutatási anyagok rendszerezése és adatbázisba gyűjtése, az eredmények oktatási anyaggá formálása (6 részfeladat).

Válaszok a kérdésekre

1) A fatüzeléskor keletkező évi 7000 tonna fahamu más hulladékokkal történő komposztálása elfogyasztja-e a teljes mennyiséget, illetve milyen más hasznosítási módot fognak vizsgálni? Jelenleg az Erőmű évi 300 ezer tonna tűzifa elégetését tervezi ami kb 5000 tonna fahamut eredményez. Ebből a Biokom kb 4000 tonnát kíván komposzt adalékként felhasználni. A többit a régió savanyú talajú (homokkő, gránit, riolit, trachidolerit alapkőzetű) mező- és erdőgazdasági területein – a szükséges talajvizsgálatok elvégzése után – és annak mértékében talajjavítás céljából javasoljuk felhasználni.

2) A nagy volumenű biomassza szállítás környezetterhelő hatása milyen módon csökkenthető? Erre vonatkozóan konkrétan célzott logisztikai kutatásokat végzünk. (Svájcban végzett független szakértői vizsgálatok rámutattak, hogy az olaj, gáz, szén kitermelés helyeiről az erőművekbe történő szállítás nagyobb környezetterhelést jelent, mint a biomassza tüzelőanyag szállítása)

3) A 9. feladat keretében milyen térinformatikai szolgáltatást terveznek? Az előző NKFP pályázatunkban kialakítottunk egy térinformatikai adatbázis szervert, és rendszert. Ezt részben területileg kiterjesztjük a baranyai régióra, másrészt új adatbázisokkal bővítjük ki a 2-es, 3-as 7-es és 8-as feladatokból származó adatokkal.

4) Mi a célja az energiafű fermentációjára és pirolízisére irányuló vizsgálatoknak? Az energiafű évi 2-3-szori kaszálásából csak az első vágás használható égetésre. A további aratások biomasszájának energetikai hasznosítását bio-fermentálással (biogáz előállítás) és pirolízissel célszerű megoldani, amelyek során az energiafüvet más mezőgazdasági és kommunális hulladékkal lehet keverni.

5) Milyen feladatot jelent a „Stratégiai fejlesztési javaslatok erőműi ill. kisrégiós szintre” című munkaszakasz? Az energiatermelés költség-haszon számításainak és elvégzése az erőmű és a különböző kistérségi gazdálkodók szempontjából, és ennek alapján javaslatok megtétele az optimális működtetésre.

6) Milyen kapacitású és típusú égető berendezésekben és hol végeznek el összehasonlító égetési vizsgálatokat? Nemcsak az égetés, hanem az elégetendő biomassza és az égetés együttes összehasonlítása fog történni erőműi szinten és kisrégiós szinten. Nagyüzemi szinten a Pannon Hőerőmű Rt-nél átadott, finn technológiát alkalmazó kazánban valósul meg. Itt a hő (100 MW) és az elektromos energia (50 MW teljesítmény szinten) előállítása a cél. Középüzemi szinten az EFC Hungária Kft.-nél folyik Szigetváron. Kis hő teljesítményű (2 MW) égetőműve jelenleg fatüzelésre alapozódik. A projektben sor kerül ha energiafű kísérleti égetésére is. Laboratóriumi szinten a BME Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszékén levő kísérleti égető berendezésben

7) A fa biomasszának, vagy fosszilis tüzelőanyagnak tekinthető-e? A fa biomasszának tekintendő, a fosszilis növényi tüzelőanyagokat az jellemzi, hogy bennük a szénhidrátok oxigén és hidrogén tartalma jelentősen csökken, ahogyan azt a tőzeg, lignit vagy faszén esetében látjuk.

8) Milyen a Dél-Dunántúlon a fogadókészség a projekt várható eredményeinek hasznosítására? Várakozáson felüli. Több száz termelő gazdaság igényelt energiafű-magot a régióban; számos kistérség kívánja energia-gondjait kis- és közép méretű biomassza-kazánok üzemeltetésével megoldani. A komposzt-programunk már eddig is sikeres volt. A projekt egyik blokkja kifejezetten a bioenergia-nyerés társadalmi hatásaival és EU- támogatásának lehetőségeivel foglalkozik.

9) A projektnek elfogadása esetén lesz-e hatása a Pécsi Tudományegyetem egyes karain az oktató és tudományos munkára? Igen, nagymértékben. A Természettudományi Kar 4 intézete 12 tanszékkel, a Közgazdaság Tudományi Kar 2 tanszékkel vesz részt a projektben. Az elvégzendő feladatok részei az egyetem környezettudományi szakán folyó oktatásnak és kutatásnak. A projekt tovább növeli az oktatásnak és elméleti kutatásnak a gyakorlati termelésre irányultságát és ott való felhasználását

Perrsányi Miklós miniszter úr nyilatkozata a Pannon Hőerőmű Rt.-ben átadásra kerülő bioblokkal kapcsolatban „…egyes jelentős erőművek ’zöldülése’ kedvet adhat, és példát mutathat a bizonytalankodóknak. Egy EU irányelv kötelezi ui. a tagországokat, hogy növeljék megújuló energiaforrások részarányát az elektromos áram termelésében. Az uniós tagállamokban ez kb. 6-7%, Magyarországon csupán 3,6 %. Ezt az arányt 2010-ig 6-7%-ra kell feltornáznunk.”