Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet Dr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr. Katona Tamás Kötelező Irodalom: Simanovszky Zoltán-Czagány László: Bevezetés a közgazdaságtanba Gelegonya Judit-Hóka Sándorné: Közgazdaságtan alapjai Solt Katalin: Mikroökonómia Sokt Katalin: Makroökonómia

A közgazdaságtan tárgya A közgazdaságtan azokat a szabályokat és törvényszerűségeket igyekszik megfogalmazni, amelyek alapján az egyének és közösségek döntenek a szűkösen rendelkezésre álló, többféle célra alkalmas erőforrások felhasználásáról. A közgazdaságtan a termelési döntések mellett tanulmányozza az elosztás és a fogyasztás során követett elveket is. (Samuelson)

Szükségletek és hasznosság A szükséglet valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás révén kielégítést nyer. A fogyasztással a szükséglet hosszabb-rövidebb ideig megszűnik vagy intenzitása csökken. Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, amely képes a társadalom valamely tagjának szükségletét kielégíteni.

Javak és szolgáltatások A fogyasztó célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis a szükségletkielégítés fokának maximalizálása. A szolgáltatás olyan tevékenység, amely közvetlenül elégít ki valamilyen szükségletet. A javak előállítását és a szolgáltatások nyújtását termelésnek nevezzük. Gazdasági erőforrások mindazok a javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek.

Erőforrások és termelés L (Labour, munka) K (Kapital, tőke) Kibocsátás, GDP A (lAnd, természeti erőforrások) E (Entrepreneur, vállalkozó)

Termelési tényezők I. A munka az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek az összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat. A természeti tényezők mindazon erőforrások, amelyek természetes formájukban használhatók javak előállítására

Termelési tényezők II A tőkejavak olyan termelt javak, amelyek további termelési folyamatokban használhatók fel. A vállalkozás a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, ill. felkelti a termelés iránti igényeket; egységbe szervezi, működteti és irányítja a termelési tényezőket. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek érdekében vállalja a kockázatokat.

A termelési tényezők jövedelme L - munkabér K - kamat A - járadék E - profit Kibocsátás, GDP

Szűkösség, opportunity cost Egy jószág akkor szűkös, ha zérus nagyságú ár mellett az adott jószágból többet igényelnek, mint amennyi a jószágból rendelkezésre áll. Szabad javak <-> szűkös (gazdasági) javak Az opportunity cost egy alternatíva választásának költsége, s ez a költség a nem választott alternatívák közül legmagasabbra értékelt alternatíva „értékét” jelenti.

A közgazdaságtan három alapkérdése MIT? (milyen terméket, szolgáltatást?) HOGYAN? (technológia) KINEK A SZÁMÁRA? (elosztás)

Integrációs formák A gazdasági egységek kapcsolódási módjai: Reciprocitás – javak ellenszolgáltatás nélküli átadása Redisztribúció - újraelosztás Árucsere – adásvételi csere

Koordinációs mechanizmusok A gazdasági egységek kapcsolatát szabályozó folyamatok típusai: Bürokratikus koordináció Agresszív koordináció Etikai koordináció Piaci koordináció

Gazdasági rendszerelmélet Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a szereplők között kialakult kapcsolatok összessége. A három legfontosabb jellemző: tulajdonlás, döntés, koordinációs mechanizmus. Terv Vegyes Tiszta piac

Tiszta piacgazdaság a termelési eszközök magántulajdonban vannak; a termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról; a termelők és a fogyasztók a piacon kerülnek kapcsolatba egymással, a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel. „láthatatlan kéz”, reakcióidő

Központosított tervgazdaság a termelési eszközök egy központi szervezet, rendszerint az állam tulajdonában vannak; a gazdálkodási döntéseket központilag az állam hozza meg; a termelést kötelező utasításokkal irányítja, s így próbálja meg összehangolni a termelést és a szükségleteket (a piaci koordinációs mechanizmus - Marshall-kereszt - nem működik). A piacot teljesen nem lehetett ekkor sem kiiktatni, ahol a tervgazdaság nem tudta kielégíteni a lakosság szükségleteit, szűk körben - legálisan vagy illegálisan - felbukkant a piac.

Vegyes gazdaság Keynes: válságok - „hosszú távon halottak vagyunk”  az állam szabályozza a gazdasági folyamatokat (aktivista gazdaságpolitika) A HÁZTARTÁSI és a VÁLLALATI SZEKTOR mellett megjelenik önálló gazdasági szereplőként megjelenik az ÁLLAM is: állami tulajdon csekély törvényhozói jog - képes a cselekvők döntési szabadságát korlátozni koordináció: a piac marad a döntő

A közgazdaságtan helye a tudományok között természettudományok  társadalomtudományok „A társadalom az emberi együttélés viszonyainak összessége, történelmileg változó alakja.” (Simanovszky [2000]) „megértő” versus „magyarázó” elméletek OK  OKOZAT OK  OKOZAT belső értelem, megérteni! modell, előrejelző képesség pl. a kapitalizmus kialakulása pl. nehézségi gyorsulás törvénye determinisztikus versus sztochasztikus törvény(szerűség)ek

A közgazdaságtan módszertana ellenőrzött kísérletek  megfigyelés a közgazdaságtan nem kísérleti tudomány - elméleti modellek: lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát MODELLEK: gazdasági változók közötti összefüggéseket foglalják össze matematikai formában a legegzaktabb társadalomtudomány

Modellezéssel kapcsolatos megjegyzések a modellek szerepe: előrejelzés vagy a valóság reális tükrözése? egyszerűsítő feltevések ceteris paribus - a modellek lehetőséget teremtenek arra, hogy egy-egy tényező hatását önmagában elemezzük

Pozitív versus normatív közgazdaságtan? Pozitív vagy leíró jellegű közgazdaságtan: csak a tényekhez ragaszkodik, nem alkalmaz előzetes feltevéseket, sőt nem is kíván modelleket alkotni = a gazdaság tényleges működése Normatív közgazdaságtan: hogyan kellene működnie a gazdaságnak ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményt érje el = a gazdaság tökéletes működésének keresése

Az elméleti gazdaságtan részterületei GAZDASÁGI RENDSZERELMÉLET milyen tényezők határozzák meg egy gazdasági rendszer jellegét? az egyes gazdasági rendszerek miben különböznek egymástól? MAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIA NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN az országok közötti gazdasági kapcsolatok törvényszerűségei

Makro- versus mikroökonómia az egyéni gazdasági szereplők magatartása fogyasztó (háztartás), termelő miért mozdulnak el a relatív árak? miért nem jött létre megállapodás egy konkrét munkapiaci szituációban? vállalati gazdálkodás, marketing, gazdaságpolitika nemzetgazdasági folyamatok szektorok miért van infláció? miért van munkanélküliség? a gazdaságpolitikai döntések alátámasztása

A közgazdasági módszertan és a hibás következtetések post hoc, ergo propter hoc = ez után, tehát emiatt; az időbeli kapcsolat nem nyújt támpontot az oksági kapcsolathoz: ha két esemény egyszerre következik be, azok között lehet oksági kapcsolat is, pl. 1929-es válság az összetétel csapdája, pl. bőséges mezőgazdasági termés ceteris paribus, pl. ha csökken az ár nő a kereslet, de ha a fogyasztók preferenciarendszere is változik, nem biztos, hogy nő

A tiszta piacgazdaság ismérvei A föld és a termelt javak magántulajdonban vannak Megvalósul a döntések és a vállalkozás szabadsága A gazdasági önérdek motiválja a cselekedeteket A verseny biztosítja a piaci egyensúly kialakulását A döntések az árrendszer jelzéseihez igazodnak A kormányzati beavatkozás erősen korlátozott

A tiszta piacgazdaság modellje

Az állam szerepe a tiszta piacgazdaságban a piaci kudarcok kezelése közjavak externáliák természetes monopóliumok túlzott mértékű jövedelemkülönbségek csökkentése = „ÉJJELIŐR” SZEREP

„Éjjeliőr” szerep biztosítja a tulajdon szabad megszerzésének feltételeit a tulajdon védelme a szerződés szabadsága a szerződések betartásának kötelezettsége

Állami gazdaságszabályozás Elsősorban a jövedelmek megoszlását változtatja meg! a hatás nemcsak a fogyasztási cikkek piacán, hanem a tényezőknél is érvényesül változik a kereslet és a kínálat összetétele

A gazdaságpolitika funkciói jogi és társ.-i keretek biztosítása a verseny fenntartása, a monopolista törekvések korlátozása (szabad verseny  tökéletes verseny) a jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) az erőforrások átcsoportosítása (allokáció) - olyan termékek előállítása, amelyekkel a magánszféra nem foglalkozik a gazdasági stabilitás biztosítása (a makrogazdasági egyensúly megteremtése) (a bűvös négyszög: (a) egyenletes gazdasági növekedés; (b) teljes foglalkoztatás; (c) árstabilitás; (d) belső és külső egyensúly)

A vegyes gazdaság modellje

A közjavak és a jószágtérkép FOGYASZTÁS versenyző nem versenyző MAGÁNJAVAK (pl. személyautó) DÍJKÖTELES JAVAK (pl. kábeltelevízió) KÖZÖS KÉSZLETŰ JAVAK (pl. nem fizető parkoló) KÖZJAVAK (pl. folyón szállítás, világítótorony, közvilágítás, úthálózat, honvédelem, közrend fenntartása) KIZÁRÁS LEHETSÉGES NEM

A modellezés módszertani alapfogalmai változók: endogén – exogén; állományi (stock) – folyamat (flow) egyensúly: stabil – instabil statika (figyelmen kívül hagyjuk az időben lejátszódó folyamatokat, a gazdaság egy adott helyzetét vizsgáljuk)  komparatív statika (két különböző helyzetet hasonlítunk össze)  dinamika (az időbeli lefolyást vizsgáljuk)

A termelési lehetőségek határa x termék y termék megvalósítható termékkombinációk nem megvalósítható C A B

Termelési kombinációk - példa

A TLH görbe alakja - példa

Helyettesítés a gazdaság szereplői azt a kombinációt választják, amely számukra a legmagasabb szükségletkielégítést biztosítja áttérnek egyik kombinációról a másikra: ha az egyik jószágból kapott többletet többre értékelik a másik jószágból elveszített mennyiségnél

Az erőforrás-felhasználás eredményessége Az erőforrás-felhasználás eredményességét mérő mutatók: termelékenység, jövedelmezőség, hatékonyság.

Termelékenység az egységnyi felhasznált erőforrásra jutó kibocsátási mennyiség összehasonlítani csak az azonos tényezők termelékenységét lehet! pl. fénymásolók „A” napi 4 órában 1500 oldal; „B” napi 8 órában 2600 oldal

Jövedelmezőség Jövedelmezőség(i mutató): az erőforrás felhasználásával előállított termék árbevételének és a felhasznált erőforrás költségének aránya „A” 8 Ft/old; 1000 Ft/gó „B” 10 Ft/old; 980 Ft/gó

Hatékonyság és gazdálkodás Egységnyi input felhasználása akkor hatékony, ha azzal maximális eredményt értek el. Pareto-hatékonyság Gazdálkodás: adott eredmény eléréséhez minimális ráfordítás; adott ráfordításból maximális eredmény.

A TLH eltolódásai Fogyasztás és beruházás Műszaki fejlődés, technikai haladás Tőkeképzés, beruházás Köv. időszak A B C Folyó fogyasztás Folyó fogyasztás

Csökkenő hozadék törvénye A technika egy adott színvonalán az adott nagyságban rendelkezésre álló erőforrásokhoz a változtatható erőforrásokból egyre többet kapcsolva, a kibocsátás egy bizonyos ponton túl csökkenő mértékben fog növekedni.

A csökkenő hozadék törvénye Tfh. K, A, E adott, L mennyiségét növeljük A csökkenő hozadék és a transzformációs görbe

Skála- vagy mérethozadék És ha azonos arányban (mondjuk duplájára) növeljük a felhasználást minden erőforrásból? állandó skálahozadék növekvő skálahozadék csökkenő skálahozadék x y

Komparatív előnyök és a munkamegosztás David Ricardo példája. Abszolút előny, komparatív előny, gazdasági értelemben hatékony csere.

Tényezőigényesség

Termelékenység

tfh. 1000 munkaóra erőforrásunk van...

A termelési lehetőségek határa bor posztó 12,5 9,09 11,1 10 ANGLIA PORTUGÁLIA

Az abszolút előny … ha az adott termék egy egységét kisebb ráfordítással állítja elő, mint a másik gazdasági egység. Portugáliának mindkét termék előállításában abszolút előnye van (lásd korábbi táblázatok).

Az opportunity costok

A komparatív előny … ha az adott termék előállításának opportunity costja (alternatív költsége) kisebb, mint a másik gazdasági egységnél.

Komparatív előnyök

Gazdasági értelemben hatékony csere … ha a nyert haszon meghaladja az áldozatot (költségeket). Pl. mindkét ország specializálódik arra a termékre, amelyben komparatív előnye van, majd termékeiket 1:1 arányban elcserélik...

A termelési lehetőségek határa a csere után posztó bor 12,5 11,1 PORTUGÁLIA 9,09 10 ANGLIA

A komparatív előnyökön alapuló csere üzenete a közgazdaságtan kialakulása céhek és manufaktúrák globalizáció...

A piac modelljének alapfogalmai a piac tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok kapcsolatainak rendszere, a kereslet és a kínálat találkozásának színtere a kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni a kínálat az az árumennyiség, amit az eladók eladásra felkínálnak

Keresleti függvény A kereslet nagysága és valamennyi meghatározó tényezője közötti összefüggés D= f (P,I,E) D – kereslet (demand) P – ár (price) I – jövedelem (income) E – egyéb tényezők

A keresleti görbe Dp=f(P) Azt a mennyiséget mutatja, amelyet a vásárlók adott árnál hajlandók megvásárolni valamely adott időpontban. Ár Mennyiség D0 D1 P1 P0 A B

A piaci keresleti görbe Az egyéni keresleti függvények horizontális összegzése  piaci keresleti görbe p q 100 120 90 10 30 20 40 egyéni (1) egyéni (2) piaci keresleti görbe

Inverz keresleti görbe P=f(Dp) Rezervációs ár: aminél többet a vevők adott feltételek között nem hajlandók fizetni a termékért Példa: Dp=300-5P P= (300-Dp)/5= 60- Dp/5 Mennyiség P 300 60 D Rezervációs ár Telítődési pont

A keresleti görbe eltolódásai változás a vevők elkölthető jövedelmében változás más jószágok árában változás az ízlésben és a divatban hirdetés, reklám hatása hitelben, részletre történő vásárlás lehetősége változás a népesség számában

Árrugalmassági mutató A középponti formula: p0: kezdeti ár q0:kezdeti árhoz tartozó keresett mennyiség p1: megváltozott ár q1: ehhez tartozó keresett mennyiség

A kereslet árrugalmassága teljesen rugalmatlan Ep=0 Rugalmatlan 0<Ep<1 egységnyi árrugalmasságú Ep=1 Rugalmas Ep>1 végtelenül vagy tökéletesen rugalmas Ep= végtelen

Árrugalmas kereslet P Q D 200 160 100 180

Árrugalmatlan kereslet P 140 100 D 200 220 Q

Kínálati függvény A piaci árak és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség közötti kapcsolat S= f (P,E) S – kínálat nagysága (supply) P – ár (price) E – egyéb tényezők

A kínálati görbe Ár Supply Mennyiség

Az inverz kínálati függvény Adott nagyságú kínálatot milyen áron hajlandók előállítani az eladók P S 15 Q

A kínálati görbe eltolódásai Időjárás hatása Technikai haladás Változások a termelési tényezők áraiban Más javak árváltozásai Az adók és a termelési támogatások

A kínálat árrugalmassága Kínálat százalékos változása Ár százalékos változása

A kínálat rugalmassága és az idő szerepe nagyon rövid vagy piaci időtáv rövid táv hosszú táv nagyon hosszú táv P S S P P S Q Q Q

Marshall-kereszt A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva – Marshall-kereszt Price Supply Demand Quantity

Alfred Marshall (1842-1924) Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket. A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította. 1890. Principles of Economics

A modell feltevései a keresleti függvény a kínálati függvény az ár úgy alakul, hogy

Egy konkrét számpélda Y és Pinput adottságok a keresleti függvény a kínálati függvény

Az egyensúlyi ár és mennyiség meghatározása P 60 S Pe = ? D 15 Qe = ? 300 Q

Egyensúly és egyensúlytalanság 1. P 60 S túlkínálat 35 30 D 15 125 150 200 300 Q

Egyensúly és egyensúlytalanság 2. P 60 S 30 20 D 15 túlkereslet 50 150 200 300 Q

Az adottságok változásának hatása A fogyasztók jövedelme (Y) nő  a kereslet nő Az inputok ára (Pinput) emelkedik  a kínálat csökken P D’ D Q S’ P S Q

Az egyensúlyi ár és mennyiség változása 1. Hogyan alakul az egyensúly, ha a fogyasztók jövedelme ceteris paribus nő? P S Pe1 Pe0 D’ D Qe0 Qe1 Q

Az egyensúlyi ár és mennyiség változása Hogyan alakul az egyensúly, ha az inputok ára ceteris paribus nő? S’ P S Pe1 Pe0 D Qe1 Qe0 Q

Mankiw:Macroeconomics, 4/e © by Worth Publishers, Inc.

Az idő szerepe a piaci folyamatokban Nagyon rövid időtáv: termelés nem tud reagálni külső eseményekre Rövid táv: a termelési erőforrások közül legalább egynek a mennyisége megváltoztatható Hosszú táv: valamennyi erőforrás mennyisége megváltoztatható Nagyon hosszú táv: lehetőség van a korábbinál minőségileg fejlettebb technológia alkalmazására

Piaci formák, piaci szerkezetek tökéletes verseny nagyszámú eladó és vevő  az ár adottság be- és kilépés szabad homogén termék tökéletes informáltság tiszta monopólium - monopszónia oligopólium monopolisztikus verseny

Monopolisztikus verseny viszonylag sok vállalat, de nem elhanyagolható piaci részesedéssel differenciált termékek, márkahűség be- és kilépés szabad, adminisztratív korlát nincs nincs összejátszás a vállalatok között

A mikroökonómia tárgya px Sx FOGYASZTÁSELMÉLET TERMELÉSELMÉLET Dx fogyasztási javak piaca Dx, Dy x Sx, Sy háztartás(ok) (fogyasztók) vállalat(ok) (termelők) pL LS LD termelési tényezők piaca L LD, KD LS, KS

A tőkepiac A tőke legtágabb értelmezése: olyan vagyontárgy, amely potenciális jövedelemtermelő képességgel rendelkezik. reáltőke: a termelésben felhasznált gép, berendezés, épület, jármű stb. (az árupiac része) pénztőke: pénzügyi eszközökbe történő befektetés (ez is reáltőkévé változik, vagy fogyasztást finanszíroz?) humán tőke: a humán tőkébe való befektetés sajátos szolgáltatások piacán valósul meg

Tőkepiac II Befektetés: pénzösszeg végleges vagy ideiglenes átengedése jövőbeli jövedelemszerzés céljából. Pénzügyi eszközök jövedelemmel és/vagy vagyonnal szembeni követelést testesítenek meg, valamilyen dokumentum (elismervény, szerződés, kötvény vagy számlakövetelés) formájában.

A pénzügyi eszközök három csoportja rövid lejáratú pénzügyi eszközök piaca, pénzpiac (1 évnél rövidebb lejárat) hosszú lejáratú (1 évnél hosszabb) pénzügyi eszközök, tőkepiac külföldi pénzeszközök adásvétele, devizapiac Pénzt cserélnek pénzre – különböző időbeli pénzeket (!) és különböző valutákat

A tőkepiac szereplői Háztartások Vállalatok Állam Pénzügyi közvetítők (pénzintézetek)

Tőkepiaci alapfogalmak Kamat: kölcsönadott pénz használati díja, a pénztőke ára. A kamat mindig meghatározott időszakra fizetendő díj. Kamatláb: a kamat a kölcsönadott összeg százalékában kifejezve

Nominális és reálkamatláb lekötött bankbetét 10,8%-os éves kamat (i = 0,108) várt inflációs ráta 5,5% (π = 0,055) a nominális kamatláb (i) és a reálkamatláb (r) közötti összefüggés r= 5,02%

Hozam A befektetésből kapott, ill. várható pénzösszeg (kamat, osztalék, árfolyamnyereség….) Nettó hozam: bruttó hozam – költségek (adó, ügynöki jutalék…) Hozadéki ráta: hozam/befektetés Piaci kamatláb: befektetések átlagos hozadéki rátája (átlagos kamatláb)

Névérték, árfolyam, lejárat Névérték: az a pénzösszeg, amit az értékpapíron feltüntetnek Árfolyam: az értékpapír piaci ára Lejárat: az az időpont ameddig a kötelezettséget teljesíteni kell Futamidő: az értékpapír lejáratáig hátralévő idő

Kockázat, likviditás Befektetés kockázatos, ha fennáll annak a veszélye, hogy a befektetett pénzt teljesen vagy részlegesen nem kapjuk vissza. Az értékpapírok kockázatával arányosnak kell lenni a hozamnak A likviditás azt fejezi ki, hogy a pénzügyi eszközt milyen gyorsan és milyen költséggel lehet pénzzé tenni.

Részvény A részvényes a részvény névértékének megfelelően résztulajdonosa a részvényt kibocsátó vállalatnak. A részvényes tulajdona alapján részesedik a vállalat nyereségéből, osztalék formájában. Osztalékráta: a kifizetett osztalék és a névérték aránya A részvénynek nincs sem lejárata sem futamideje

Részvény hozama Két részből áll: osztalék, árfolyamnyereség Árfolyamnyereség akkor keletkezik, ha a részvényt a vételárnál magasabb árért lehet eladni.

Kötvény Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy a lejáratkor, illetve a lejáratig a névértéknek megfelelő összeget kamatokkal együtt megfizeti.

Háztartás Természetes személyek kis csoportja, akik közös fedél alatt élnek, és akik jövedelmüket, vagyonukat részben vagy egészben közösen kezelik, továbbá bizonyos javakat és szolgáltatásokat együtt fogyasztanak, illetve vesznek igénybe.

Háztartás, mint döntéshozó egység Fogyasztói döntések Tényezőkínálati döntések Vagyontartási döntések Döntéseket befolyásoló tényezők: Kormegoszlás, nemek közötti arány, jövedelemeloszlás, jövedelem színvonal

A háztartás fogyasztása A fogyasztás a szükségletkielégítés folyamata. Az adott időszakban fizikai formájában is elhasználódott javak a háztartás adott időszaki fogyasztását jelentik.

A háztartás vagyona 1. Tartós javak tartós fogyasztási cikkek, ingatlanok, nemesfémek, műtárgyak 2. Befektetett eszközök tartós betétek, vagyoni értékű szerződések, értékpapírok, üzletrészek 3. Pénzeszközök

A háztartás jövedelme Az a maximális pénzösszeg, amelyet egy időszak alatt fogyasztásra költhetne úgy, hogy az időszak elején és az időszak végén meglévő vagyonának értéke ne változzon. A megtakarítás egy időszak jövedelmeinek és az időszak fogyasztásának a különbsége.

A háztartás bevételei Bérek Transzferek Tőkehozamok (felosztott nyereség, kötvénykamatok, bankkamatok) Portfólióátrendezésből eredő pénzbevételek (vagyontárgyak értékesítése, tőkekivonás, hitelfelvétel) Egyéb bevételek

Bevételek felhasználási lehetőségei Javak és szolgáltatások vásárlása Befektetések (üzletrész szerzés, értékpapírvásárlás, betételhelyezés, tartós javak vásárlása, hitelnyújtás) Adósságszolgálat (fizetett törlesztő részletek és kamatok összege) Pénztartalékok növelése

Összegfüggések A pénzbevétel azon része, amelyik nem vagyonértékesítésből származik, jövedelem, mert ezeket a bevételeket úgy lehet elfogyasztani, hogy nem változik a vagyon nagysága. Az adott időszak teljes pénzbevétele = Jövedelem + Vagyonértékesítésből származó bevétel

Összefüggések Jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás = (nem tartós javak fogyasztása + tartós javak fogyasztásának pénzértéke) + (tartós javak értékének el nem fogyasztott része + befektetett eszközök növelése + pénztartalékok növelése)

Hasznosság Valamilyen jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összessége, illetve az a kielégültségi érzés, amelyet a jószág elfogyasztásakor a fogyasztó érez Az összhaszon egy jószágkészletnek tulajdonított, illetve annak elfogyasztásával nyert hasznosságérzet.

Határhaszon, fogyasztói racionaltás Határhaszon az összhaszon változása, ha a fogyasztó egy pótlólagos egységgel növeli fogyasztását az adott termékből. A fogyasztói racionalitás azt jelenti, hogy a fogyasztó szükségleteinek maximális kielégítésére, maximális hasznosságra törekszik.

Példa a hasznosságelmélethez

Példa a hasznosságelmélethez I: rendelkezésre álló pénzösszeg MU: határhaszon (marginal utility)

Fogyasztói optimum A fogyasztói optimum feltétele, hogy az árarányok megegyezzenek a határhaszon arányokkal, tehát a pénzegységre eső határhasznok megegyeznek.

Teljes haszon függvény

Határhaszonfüggvény

Jószágtér, közömbösségi térkép y Jól viselkedő közömbösségi görbék: - konvexek, korlátozott helyettesítőség - nem metszhetik és érinthetik egymást A 6 B 2 U1 U0 x 1 5

Költségvetési halmaz, költségvetési egyenes x az árváltozás hatása a jövedelemváltozás hatása

Az optimális választás y yopt U1 U0 xopt x

A munkavállalói döntés munkaidő, szabadidő órabér, napi bérjövedelem az életminőség közömbösségi görbéi az életminőség ráfordítási korlátja, költségvetési egyenese az optimális választás, egyéni munkakínálat

Az életminőség közömbösségi görbéi Forrás: Solt [2001] 187. old.

Az életminőség költségvetési egyenese Forrás: Kopányi [1993] 377. old.

Az optimális választás és az egyéni munkakínálati függvény Forrás: Kopányi [1993] 378. old. 60000 2500 48000 2000 36000 1500 24000 1000 12000 500

A pénz időértéke csak az azonos időpontra átszámított pénzek hasonlíthatók össze jelenérték (Present Value, PV): egy jövőben esedékes pénzérték mai, jelenbeli értéke jövőérték (Future Value, FV): kamatokkal megnövekedett összege egy jelenbeli pénzösszegnek

Jövőérték 1 2 t Pl.: 100.000 Ft-ot 10,8%-os éves kamattal 3 évre lekötünk. Mekkora lesz a lekötött betétszámlánk egyenlege a 3. év végén?

Jelenérték t 1 2 PV

Üzleti szervezetek célja Eredménycentrikus nyereségorientált gazdálkodás, Tulajdonos érdekek és elvárások megvalósítása.

Üzleti szervezetek helye és funkciói a gazdaságban és a társadalomban – termelést követő kibocsátási funkció, – kereskedelmi, értékesítési funkció, – készletezési funkció, – innovációs funkció, – tárgy erőforrás gazdálkodási funkció.

Az üzleti szervezetek szereplői Belső: tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók. Külső: gazdasági környezet, technológiai környezet, jogi környezet, ökológiai környezet, kormányzati politikai környezet, önkormányzati környezet, vevők, szállítók, konkurensek, befektetők, hitelezők, munkavállalók érdekképviseletei.

Üzleti szervezetek osztályozása – tulajdon forma (magán, állami) – alapvető cél (Kft., Kht.) – működési cél (szolgáltató, stb.) – struktúra (divízió, mátrix) – piaci típusok (árupiac, pénzpiac, stb.) – szervezeti forma (Bt., Kft., Rt.)

KÖRNYEZET – Tulajdonosok, törvények – Cégbíróság, APEH, – Vevő, szállító, partner, versenytárs – Tulajdonosok, törvények – Cégbíróság, APEH, Igazságügyi Minisztérium, VPOP, stb.

Beszámolási kötelezettségek CÉGVEZETÉS Felügyelő Bizottság Könyvvizsgáló Közgyűlés IGAZGATÁS Képviseleti jogok Munkáltatói jogok Koordináció Szervezés Társadalompolitika, Stratégia, PR Ellenőrzés Beszámolási kötelezettségek

FEJLESZTÉS Alapkutatás Gyártmányfejlesztés Gyártásfejlesztés Tárgyieszköz-fejlesztés Munkaerő-fejlesztés Információ-fejlesztés Szervezetfejlesztés Vezetőihálózat-fejlesztés

Általános minőségbiztosítás (TQM) CONTROLLING TERVEZÉS Stratégiai tervezés Operatív tervezés Terv tény ELLENŐRZÉS

PÉNZ- ÉS HITELGAZDÁLKODÁS ANYAG- ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS TÁRGYIESZKÖZ-GAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓKEZELÉS ÉS –GAZDÁLKODÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS ÉS TERMÉKGAZDÁLKODÁS

A számvitel A számvitel a gazdálkodási folyamatok, a gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, előre kialakított rendszerbe való feldolgozását, ellenőrzését, elemzését, és a megfelelő információs outputok előállítását jelenti.

A számvitel területei: bizonylati rend, könyvvitel, beszámolás, könyvvizsgálat letétbe helyezés és közzététel.

Könyvvitel Olyan nyilvántartási rendszer, amely bizonylatok alapján folyamatosan rögzíti a gazdasági eseményeket, amelyek a gazdálkodói szervezet vagyonában (nagyságban, szerkezetében) változást idéznek elő.

A vagyon fogalma, számviteli szemlélete „Mi az?” „Miből, honnan származik? Eszközök („mi a rendeltetésük?”) Források („miből finanszírozták?”) A vagyon értelmezése mindig egy adott időpontra vonatkozik, így a vagyon statikus mérőszám, állapotot tükröz.

Eszközök, források Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk. Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk.

Leltár Olyan részletes vagyoni kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait fajtánként mennyiségben, minőségben és értékben mutatja ki egy adott időpontban. Nyitó leltár Záró leltár

A leltározás célja: Mérleg valódiságának biztosítása, A könyvelés, illetve nyilvántartások helyességének ellenőrzése, A vállalkozói tulajdon védelme az anyagi felelősök elszámoltatása, A csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása.

Leltár A leltárban nem lehet saját tulajdonként felvenni a bérelt vagy kölcsönvett, az eladott, de el nem szállított, a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket. A mérleg és a leltár fordulónapja csak azonos lehet.

Könyvviteli mérleg Olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan.

Eszközök A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénz- ügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések II. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások

Források E. Céltartalék D. Saját tőke F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti ered- mény

Mérlegegyezőség elve Összes eszközérték = Összes forrásérték

Az eszközök csoportosítása A. Befektetett eszközök: olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, várhatóan egy évnél hosszabb ideig szolgálják. I. Immateriális javak: nem anyagi javak, pl. bérleti jog, névhasználati jog, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték.

Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök: több mint egy évig közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét. – földterület, telek, erdő, ültetvény, épület, építmény, bánya. – gépek, felszerelések, járművek. – tenyészállatok.

Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök: más piaci szereplőhöz azzal a céllal kihelyezett eszközök, hogy onnan tartós jövedelemre, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

B. Forgóeszközök Jellemzően egy termelési ciklusban vesznek részt, egy évnél nem hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. I. Készletek: vásárolt és saját termelésű készletek. – anyagok, – áruk, – saját termelésű készletek, – fékész termékek, – növendék-, hízó- és egyéb állatok, – késztermékek.

Forgóeszközök II. Követelések: áruszállításból és szolgáltatásból (vevők). III. Forgóeszközként kezelt értékpapírok: Valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok, amelyek nélkül a jogot sem gyakorolni, sem átruházni nem lehet. IV. Pénzeszközök: – készpénz, csekk, bankszámlapénz.

Források csoportosítása D. Saját tőke: a tulajdonosok (alapítók) milyen összeget bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. A vállalkozás működése során ezt az összeget gyarapította, vagy részben vagy egészben felélte-e. I. Jegyzett tőke A cégbíróságon bejegyzett tőke.

D. Saját tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke A tulajdonosok még nem bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. III. Tőketartalék A jegyzett tőkén felüli befizetések a tulajdonosok részéről. IV. Eredménytartalék Mérleg szerinti eredményéből képződik.

D. Saját tőke V. Lekötött tartalék Tőketartalékból, eredménytartalékból, a tulajdonosok által befizetett összegek. VI. Értékelési tartalék Értékhelyesbítés VII. Mérleg szerinti eredmény

F. Kötelezettségek Az idegen forrásokat a számvitelben kötelezettségeknek nevezzük. Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségeket a kedvezményezettek szerződnek, hogy 5 évnél hosszabb ideig azt nem követelik. Hosszú lejáratú kötelezettségek Beruházási és fejlesztési hitelek, Kötvénykibocsátás. Rövid lejáratú kötelezettségek A vállalkozás egy évnél nem hosszabb lejáratú tartozásai.

A könyvelés alapjai Gazdasági eseménynek (műveletnek) nevezzük azt a történést, amely a vállalkozás eszközeinek, forrásainak értékét, összetételét megváltoztatja. A gazdasági eseménynek mérhetőnek, értékben kifejezettnek, bizonylattal igazoltnak kell lennie.

Szabályszerű bizonylat amely a gazdasági eseményre vonatkozóan rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, amely megfelel az alaki előírásoknak, amelyet – hiba esetén – előírás szerint javítottak.

A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok Sorszám, elismervény ellenében kell átadni, illetve átvenni. Felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.

Az áfa a könyvvitelben Az áfa egy olyan hozzáadott érték típusú, forgalomhoz kötődő (és nem jövedelemhez!) adó, amelynek befizetői (a költségvetésbe) a gazdálkodók és a tényleges teherviselő a végső fogyasztó.

Költség és eredmény Egy vállalkozás eredménye (profitja) a bevételek (hozamok) és a költségek (ráfordítások) különbségeként adódik.

Költség A számvitelben a gazdálkodási, termelési tevékenység érdekében felmerült erőforrás (élő- és holtmunka) –felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. Költségnemek: – anyag jellegű költségek, – személy jellegű költségek, – értékcsökkenési leírási költség. Költségviselő Költséghely

Fel nem osztott költség az általános költségeknek az a része, amely az egyes tevékenységre, termékre felosztásra nem kerül, és emiatt egy-egy időszak eredményét (terheli) csökkenti.

Költségek típusai Degresszív A bankszámlapénz mennyisége és a bankköltség. Progresszív Túlóra miatti többletteljesítmény és túlóradíj viszonya. A proporcionális költségeknél a költség és volumen növekedési üteme megegyezik (például az alapanyag-felhasználás).

Eredmény-alapfogalmak Az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége. Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan előre meg-határozott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás (vállalat) hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt.

Eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)

Eredménykimutatás II. VIII.Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (C+D) XII. Adófizetési kötelezettség

Eredménykimutatás III. F. Adózott eredmény (E-XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)

Számlatükör Tartalmazza a vállalkozásnál használt összes számla számát és megnevezését. Pl. 12111 szám jelzi, hogy 1 befektetett eszköz 12 azon belül tárgyi eszköz 121 azon belül ingatlan 1211 azon belül épület 12111 azon belül raktárépület

Az ideális cég gazdasági paraméterei Számviteli optimum Pénzügyi optimum Piaci optimum Humánerőforrás-gazdálkodás Kutatás- fejlesztés aránya

Számviteli optimum a gazdálkodásban Saját tőke>> jegyzettőke, Eredmény kimutatás

Pénzügyi folyamatok optimális helyzete Szállító állomány>> vevő állomány Betét állomány>> hitelállomány Szállító állomány fizetési határideje>> vevő állomány fizetési határideje

Piaci optimum Keresleti termék a kibocsátás oldalon Kínálati termék a szállítói oldalon Vezető termék a piacon Készáru-készlet alakulása

Humánerőforrás-gazdálkodás optimális helyzete Bér- és egyéb juttatások folyamatos növekedése Munkaerő-felvétel, „bekerülési szándék” Folyamatos szakmai továbbképzés

Kutatás- fejlesztés optimális aránya Életgörbék érintőjének meredeksége

A cég rövidtávú válságjelei 1. Számviteli 2. Pénzügyi 3. Piaci 4. Humánerőforrás 5. Kutatásfejlesztés

Rövidtávú számviteli válságjelek – Üzemi tevékenység eredménye negatív – Pénzügyi műveletek egyenlete negatív – Rendkívüli ráfordítások egyenlege negatív – Adózás előtti eredmény negatív – Saját tőke ≤ jegyzettőke

Rövidtávú pénzügyi válságjelek I. Pénzbeáramlás ≤ pénzkiáramlás. Eladósodottság → fizetésképtelenség. Fizetésképtelenség: – folyószámla – vevőszállító egyenleg – ÁFA egyenleg – pénztár – hitelbetét egyenleg Teljes eladósodottság, részleges eladósodottság.

Rövidtávú pénzügyi válságjelek II. Szállítói sorrend: – munkabér – APEH, TB, VPOP, stb (pályázatok) – szállítók – rugalmas, rugalmatlan

Rövidtávú piaci válságjelek – Készáru készlet emelkedik – Minőség romlik – Piaci részesedés csökken – Értékesítési ár csökken – Vevőállomány emelkedik – Szállítóállomány csökken (készpénzes vásárlás)

Rövidtávú humán gazdálkodási válságjelek – Bérfejlesztés mértékének csökkenése – Szociális juttatások csökkenése

Rövidtávú kutatás-fejlesztési válságjelek – Források csökkenése – Életgörbék érintőjének meredeksége stagnál

A cég hosszútávú válságjelei 1. Számviteli 2. Pénzügyi 3. Piaci 4. Humánerőforrás 5. Kutatásfejlesztés

Hosszútávú számviteli válságjelek – Saját tőke ≪ jegyzettőke – 50% → fizetésképtelenség – Tartós veszteség (mérleg) – Vagyon vesztés

Hosszútávú pénzügyi válságjelek – Szállító ≫ vevő (nem fizetünk) – Hitelek átütemezési kérelme – Eladósodottság ≫ tőke – Több folyószámla – Köztartozások átütemezési kérelme

Hosszútávú piaci válságjelek – Romló pozíciók (kiszorul a piacról) – Minőségcsökkenés – Áremelkedés – Paritás – Konkurencia – Értékesítési nehézségek

Hosszútávú humán gazdálkodási válságjelek – Elbocsátások – Szociális juttatások csökkenése – Vezetők menekülnek

Hosszútávú kutatás-fejlesztési válságjelek – Túlélés

Válságkezelési lehetőségek

Előfeltételek tulajdonos szándéka válság okainak pontos ismerete ágazati vagy nemzetgazdasági konjunktúra múltbéli terhek elengedése válság kevés okból adódjon

I. Eszközértékesítés Felszámolás alatt a cég működik vagy sem Termelő, nem termelő egységek osztályozása Nem termelő egységek értékesítése (szociális intézmények, raktár, iroda) Értékesítés, de milyen áron? – könyv szerinti érték – megtérülési ár – anyag ár – menekülési ár – spekulációs ár – viszonyítási ár

I. Eszközértékesítés (2) Készletértékesítés – elfekvő – értékesíthető – feldolgozott vagy alapanyag – szavatosság – környezetszennyezés

II. Vezetők megválasztása Elszántság Pozitív gondolkodás Szakmai és piaci jártasság Kezdeményező kézség KKK H B K O SZ L B

III. Pénzügyi ellenőrzés Szállító-vevő állomány felülvizsgálata időben és értékben Hitelek, kötelezettségek átütemezése kedvezőbb feltételek igénybevétele

IV. Költségcsökkentés Költségnemi kontrol Költséghelyi összevetés Költségviselői teher elemzés Fajlagos költségelemzés Outsourcing

V. Adósság elemzés Faktorálás Lízing Adósság átütemezése

VI. Marketing Piaci viszonyok elemzése szállítói-vevői oldalon egyaránt Kampány

VII. Szerkezet átalakítás Vállalati struktúra átalakítás a piaci viszonyok igényeinek megfelelően (centralizáció, integráció, párhuzamosságok, stb.)

VIII. Beolvadás Beolvadás más vállalatba Kapcsolat a konkurenciával

IX. Beruházás

Az üzleti terv szerkezete és felépítése

Az üzleti terv fogalma Az üzleti terv a vállalkozás átfogó, minden üzleti szempontból figyelembe vevő leírása, amely a vállalkozás reális, biztos alapokon történő elindítását és/vagy tevékenységének sikeres folytatását esetleg módosítását szolgálja. Egyéni vállalkozásnak azt a gazdasági tevékenységet nevezzük, amelyet egy természetes személy folytat jövedelemszerzés céljából.

Az üzleti terv fogalma Társaságnak nevezzük a gazdálkodó alanyok közötti olyan érdekközösségi kapcsolatot, amely szervező jellegű szerződés keretében gazdasági vállalkozásra, illetőleg koordinációra irányul, viszonylag önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmust kialakítva. Az önálló jogi személyiségű vállalkozások felelőssége korlátozott, a tagok anyagi felelőssége a a társaságba bevitt vagyonra korlátozódik, a társaság vagyona a tagok vagyonától elkülönül (pl. korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság).

Az üzleti terv fogalma A nem önálló jogi személyiségű vállalkozások tagjainak felelőssége korlátlan, mert a társaság vagyona a tulajdonosok személyes vagyonától nem különül el. A társaság önálló szervezettel nem rendelkezik, a döntéseket a tulajdonosok hozzák, az irányítás, döntés a tulajdonosok személyéhez kötött.

Mikor készítsünk üzleti tervet: új vállalkozás indításakor új tevékenység beindításakor hitelfelvételnél csődeljárás során reorganizáció esetében.

Javasolt fejezetek Tömör összefoglalás A külső környezet A vállalat Fő termékek A piacok Technológia Vezetés, szervezet Pénzügyek Javaslatok Bevezetés, ellenőrzés

1. Tömör összefoglalás Terjedelme max. 2. oldal Milyen üzletben veszünk részt? Mik a termékeink/szolgáltatásaink, mitől vagyunk különlegesek? Kik a vásárlóink? Milyen a pénzügyi helyzet? Mik a kilátások? Mik a valóban fontos problémáink? Milyen tények támasztják ezt alá?

1. Tömör összefoglalás (2) Milyen alternatív megoldásokat javaslunk? Mekkora a kockázat, ill. a várható haszon? Milyen a megoldások prioritása? Mi ennek pénzügyi vonzata? Mikor és ki dönt a leírtak megvalósí-tásáról/elvetéséről, milyen azonnali lépések szükségesek? Ki lesz az egyszemélyi felelős? Mi a lefutás időtartama?

2. Külső környezet Általános kép, az iparág története, a mai helyzet, a közeljövő. Az iparág fontosabb szereplői. Belföldi/külföldi/vegyesvállalati és helyi résztvevők, ezek jellemzői. Vállalatunk relatív és abszolút súlya, iparági összehasonlító mutatói. A pénzügyi/közgazdasági környezet. Bankok, hitelezési, adózási feltételek.

2. Külső környezet 5. A vállalatunk megítélése és ennek okai. 6. Jogi környezet. Várható változások és ezek vállalatunkat érintő hatásai. 7. Demográfiai helyzet, munkaerő helyzet. 8. Az országos és a helyi adatok, trendek. 9. Egyéb, a vállalat számára fontos adatok és előrejelzések.

3. A vállalat Ki(k) volt(ak) a vállalat alapítói(i); milyen céllal alapított(ák) a céget? A vállalat története, korszakai. Történtek-e változások az eredeti célhoz képest? Mi(k) a vállalat mai üzleti célja(i)? Kik a legfontosabb beszállítóink? Kik a legfontosabb vevőink? Kik a legfontosabb konkurenseink?

3. A vállalat (2) 5. Mi a vállalatunk sikerének titka? Miért tőlünk, és nem mástól vásárolnak vevőink? 6. Milyen éves növekedés volt jellemző a vállalatunkra, milyen előrejelzés fogadható el a jövőre? 7. Tudjuk-e milyen gondokkal kell szembenéznünk ma és a jövőben? 8. Erősségeink/gyengeségeink a legfontosabb konkurensünkhöz képest.

4. Fő termékek (1) Mi(k) a vállalatunk fő terméke(i)? Milyen vásárlói igényeket elégítenek ki? Miben egyediek a termékeink? (Árban? Technológiában? Minőségben? Különlegességében? Választékban?) Milyen a vásárlói fogadtatásuk más hasonló termékekhez képest? Mi a konkurens termékek előnye, ill. hátránya a mieinkhez képest?

4. Fő termékek (2) 4. Árkérdések, pénzügyi háttér. Milyen a termékek árképzése? Milyen a forgási sebesség, készlet, pénzügyi háttér, fedezeti pont? 5. Elosztási csatornák. Nagy- és kiskereskedelmi csatornák (Belföld/export).

5. A piacok (1) A piac leírása. Milyen a piac? (to, MFt, belföld/export) Mekkora a piac növekedése, stagnálása, csökkenése? Milyen jövő várható? Mekkora a mi piaci arányunk ma, mi várható a jövőben? A vásárlóink jellemzése. Kik a vásárlóink? (Magánszemélyek, belső továbbfelhasználók, nagy/kiskereskedők)

5. A piacok (2) 3. Érzékenység. Mennyire érzékeny a piac/vásárlók az árakra, a minőségre, szolgáltatásokra? 4. Konkurencia. Kik a főbb konkurenseink? Mi az erősségük/gyengeségük velünk szemben? Vannak-e általánosítható vonások? 5. Piaci stratégiák. Milyen vásárlókat célzunk meg? Mekkora a célzott vásárlóerő? Hogyan különülünk el versenytársainktól? Milyen piaci stratégiát követünk?

6. Technológia (1) A fejezet célja az alapanyag beérkezésétől a végtermék kiszállításáig a technológia értékelése annak érdekében, hogy sikeresen és hatékonyan lehessen a piacokon megjelenni. A technológia leírása. Melyek a kulcsterületek? Hol vannak a szűk keresztmetszetek? Beszállítói követelmények. Személyi vonatkozások. Milyen munkaerő-szerkezetre van szükség? Hogyan történik a munkaerő kiválasztása?

6. Technológia (2) 4. Épület/infrastruktúra. Milyen háttérkörülmények szükségesek a technológia megvalósításához? Milyen fejlesztések szükségesek? 5. Technológiai gépészet. Összhangban van-e az alkalmazott technológia a termék gyártásához szükséges műszaki követelményekkel? Hogyan történnek a termék/technológiafejlesztések és beruházások?

7. Vezetés, szervezet (1) A mai szervezet. Milyen a mai szervezeti hierarchia? Melyek a formális (informális) csatornák a vállalaton belül? Jellemző-e a „one man show”? Kik a döntéshozók a felső 3-4 szinten? Management. Mivel foglalkozik a vállalat felső vezetése a vezetői tanácskozásokon? Alkalmaznak-e külső szakértőket? (Jogászokat, könyvszakértőket, vezetési/szervezési tanácsadókat) Milyen a vezetői információs rendszer?

7. Vezetés, szervezet (2) 3. Szervezet fejlesztés. Hogyan történik a szervezet korszerűsítése? Hogyan mentenek fel embereket? Az új vezetők kiválasztásának szempontjai?

8. Pénzügyek (1) A korábbi pénzügyi helyzet. Az elmúlt 3-5 év pénzügyi adatai alapján trendek a fontosabb pénzügyi mutatókról A mai pénzügyi helyzet vizsgálata Ezután kerülhet sor a különböző elemzésekre: Fix és változó költségek; – Likvid pénzeszközök (Cash flow); – Fedezeti ponti eladások;

8. Pénzügyek (2) 3. Előrejelzések. Az előzőek alapján kísérletet kell tenni a rövid távú (1-3 éves) és a hosszú távú (5-10 éves) pénzügyi előjelzésekre. A legkedvezőtlenebb és a legkedvezőbb változatot célszerű megbecsülni, ezek által adott sávban történhet a tervezés.

9. Javaslatok Általános javaslatok. Itt kerülnek megfogalmazásra azok a javaslatok, amelyek az üzletág vagy termékcsoport egészének stratégiai összefüggéseit érintik. A javaslatok vitára alkalmas formában kerülnek az anyagba, adatokkal. Rövid távú ajánlások. Ezekről célszerű „menüt” kiállítani a jobb áttekinthetőség érdekében. Az ajánlások az azonnali és az 1-1,5 éven belül megvalósítandó javaslatokat tartalmazzák tevékenységekre orientáltan.

9. Javaslatok (2) 3. Középtávú ajánlások. A 1,5-3 év időtartamban megvalósítandó ajánlások menüje és részletei. 4. Hosszabb távú ajánlások. Ugyanaz a menüs szerkezet, de 3-10 év időtartamra. 5. Az összes ajánláshoz pénzügyi terv és felelős neve tartozik.

10. Bevezetés, ellenőrzés (1) A bevezetés előtt az érdekeltek bevonásával meg kell vitatni a javaslatok és ajánlatok – pénzügyi, – személyi, – határidő feltételeit, és célszerű komplett menetrendet kidolgozni a bevezetéshez. 2. A menetrendben a „mérföldkövek” pontjait kell megjelölni. Ezek lehetnek egyben döntési csomópontok is.

10. Bevezetés, ellenőrzés (2) 3. Lehetőséget kell adni a visszacsatolásra. 4. A bevezetés pontjai mellett biztosítani kell az ellenőrzési pontokat is. Ezek az időpontok csak egyszemélyi felelőssel együtt értendők. 5. A visszacsatolás során módosításokra és aktualizálásokra is gondolni kell.

LOGISZTIKA

Kiinduló fogalmak „A logisztika anyagok, személyek, energiák és információk rendszereken belüli áramlásával, tervezésével, szervezésével, irányításával és ellenőrzésével foglalkozó tudomány”.

Szállítók Beszerzés Feldolgozás Elosztás Fogyasztók Készletezés

Logisztika feladatai A szükséges áruk és szolgáltatások A szükséges időpontban A szükséges helyre A szükséges mennyiségben A piac által igényelt minőségben A lehető legkisebb költséggel A lehető legkisebb környezeti károkozással eljuttathatóak legyenek.

A komplex logisztika továbbfejlődésének tényezői – A termelés részaránya a gazdasági folyamaton belül csökken. – A végkibocsátásban egyre nagyobb szerepet kap az eltérő fogyasztói igények kielégítése. – JIT-elv. Megnő a munkaerő-mobilitás jelentősége. – Az elhasznált termékek, a kibocsátás során keletkezett hulladékok minél nagyobb részének újrahasznosítása. – Humán logisztika.

Optimális szolgáltatási színvonal Optimális szolgáltatási színvonalnak közgazdasági szempontból az tekinthető, amikor a szolgáltatási színvonal növeléséből adódó működési költségek görbéje és a logisztikai szolgáltatások hiányosságai miatti többletköltségeket ábrázoló görbe metszi egymást.

Logisztikai költségek Összes költség Logisztikai költségek A logisztikai szolgáltatások hiányosságai, hibái miatti többlet költségek Optimális érték Szolgáltatási színvonal

Controlling „A controlling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja.” A controllingot a vezetés eszközeként tartjuk számon, mégpedig olyan eszközként, amely elősegíti azt, hogy a vezetés alkalmazkodni tudjon a környezet dinamikus változásaihoz. A controlling a terv-tény adatok összevetésével az eltérések ellenőrzését, elemzését végzi.

A controlling szemlélete célorientáltság szűkkeresztmetszet-orientáltság jövőorientáltság költségtudatosság.

A controlling „szabályozóköre” TERVEZÉS (TERV) MEGVALÓSÍTÁS (TÉNY) SZÁMBAVÉTEL (TERV/TÉNY ELTÉRÉSELEMZÉS) ELTÉRÉS VAN-E? JAVASOLT BEAVATKOZÁS igen nem

Szervezet típusok Államhatalmi (parlament, önkormányzatok, bíróságok) Felső államigazgatás (kormány, minisztériumok, hatóságok, felügyeletek – termelői (ipari, mezőgazdasági) – kereskedelmi – szolgáltatásokat végző – pénzügyi – oktatási, kulturális – egészségügyi – fegyveres testületek szervezetei – média – egyházi – és civil szervezetek, szerveződések

Költségtudatosság A vállalkozásoknak a költségstruktúra kialakításánál, a költségek meghatározásánál van a leginkább „szabadságfoka”, illetve mozgástere.

A controlling tervezési rendszer három fő részből áll a tervezés munkafolyamata a tervezés területei a tervezés időhorizontja A controlling tervezési munkafolyamata alulról felfelé, felülről lefelé ellenáramú.

A contollingtervezés fő területei Teljesítménytervezés (erőforrás) Költségtervezés (költséghely nem költségviselő) Finanszírozástervezés (HBCS) Eredménytervezés (ÁKFN) pénzügyi tervezés (likviditás)

Eltéréselemzés (labordiagnosztika) Homogén költségeloszlású társaságnál alkalmazott elemzési módszer, amely a közvetett és közvetlen költségek megoszlását veti össze, meghatározott sávhatárokon belül, a tervvel a bázissal, illetve az ágazat jellemző mutatóival és azt vizsgálja, hogy vannak-e kiugróan magas eltérések, amelyek veszélyeztetik a társaság gazdálkodását. (labordiagnosztika)

Éves eredménykimutatás táblázata Megnevezés Terv (MFt) Tény Eltérés % Nettó árbevétel Proporcionális költségek (-) Fedezeti összeg Vállalkozás fix költségei (-) Vállalkozás nettó eredménye

Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db)

Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Változó költség Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség

Fedezeti pont elemzés Összköltség Bevétel Költség (Ft) Változó költség Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség

Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség Árbevétel

Fedezeti pont elemzés Árbevétel Bevétel Költség (Ft) Összköltség Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség Árbevétel Fedezetipont Veszteség Nyereség

Fajlagos költség - globalizáció Összköltség Kibocsátott mennyiség (db)

Szállítói hitelezői biztosítékok

Elsőosztályú biztosítékok forintfedezet devizafedezet bankgarancia fedezetigazolás bankgarantált fedezeti váltó biztosító által garantált fedezeti váltó készpénzben teljesítendő állami garancia

Másodosztályú biztosítékok tőzsdén jegyzett értékpapír ingatlan opciós vétel másodosztályú bank, ill. biztosító által garantált fedezeti váltó másodosztályú bankgarancia elsőosztályú ügyfél készfizető kezessége

Harmadosztályú biztosítékok ingatlan jelzálog elidegenítési és terhelési tilalom mellett hitelfedezeti biztosítás másodosztályú ügyfél készfizetői kezessége kézizálog

Az árbevétel Árbevétel = Σ Q i • P i n Árbevétel = Σ Q i • P i i=1 Qi az i-edik termék mennyisége Pi az i-edig termék eladási ára – keresletalapú árképzés – költségalapú árképzés – versenytárs-alapú árképzés

Mutató számok összköltség TC – átlagköltség AC = = termelt mennyiség Q változó költségek VC – átlagos változó költség AVC = = termelt mennyiség Q – átlagos fix költség fix költségek FC AFC = = termelt mennyiség Q

Mutató számok T T összköltség növekménye – határköltség TC MC = = termelés növekménye Q – átlagos profit összprofit T A  = = termelt mennyiség Q – határprofit profit növekménye T M  = = termelés növekménye Q

Befektetett eszközök aránya A mutató értékének növekedése azt jelzi, hogy az „állandó tőkeelem” aránya nőtt, s ennek állandó költségével (értékcsökkenése) számolni kell. Befektetett eszközök eszközök összesen X 100

Befektetett eszközök fedezete Kedvező, ha a mutató minél nagyobb. Saját tőke Befektetett eszközök X 100

Tárgyi eszközök fedezettsége Kedvezőnek ítélhető, ha a saját tőke elsősorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. (A nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 100%-os arány, de a jó cégeknél 150% körüli érték alakul ki.) Saját tőke Tárgyi eszközök X 100

Eszközök fordulatszáma Kedvezőnek ítélhető meg, ha mutató értéke 1-nél nagyobb vagyis legalább egyszer megtérüljön egy gazdálkodási év során. Értékesítés nettó árbevétele Eszközök összesen

Tárgyi eszközök hatékonysága Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök X 100 Kifejezi, hogy egységnyi tárgyi eszközre mennyi nettó árbevétel jut.

Készletek fordulatszáma A mutató értéke annál kedvezőbb, minél nagyobb egynél. Értékesítés nettó árbevétele Készletek

Tárgyi eszközök elhasználódása Kedvező, ha a mutató értéke minél közelebb van a 100%-hoz. A mutató alacsony értéke a fejlesztések, a pótlás elmaradását mutatja. Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke X 100

Tárgyi eszközök megújítási mutatója (A beruházás fedezete) A mutató értéke akkor kedvező, ha az minél magasabb. Tárgyévi beruházás Értékcsökkenési leírás X 100

A források szerkezete Idegen forrás Források összesen X 100 Kedvező a társaság számára, ha a források összetételében a saját források a meghatározóak, azaz a mutató értéke minél kisebb. Idegen forrás Források összesen X 100

Adósságállomány fedezettsége Akkor kedvező, ha a mutató értéke nő. Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek X 100

Eladósodottság foka Kötelezettségek Eszközök összesen X 100 A mutató kifejezi, hogy a társaság eszközállománya milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. Kötelezettségek Eszközök összesen X 100

Vevőállomány aránya a szállítóállományhoz A száznál kisebb mutató azt jelzi, hogy a vevőállományt a szállítóállomány finanszírozza. 100 feletti mutatónál a társaság kintlévőségei (vevőállomány) nagyobb, mint a szállítóállomány. Vevők Szállítók X 100

Likviditási gyorsráta A mobilizálható eszközöket tartalmazza a mutató összehasonlítva a rövid lejáratú kötelezettségekkel. A mutató a biztonságos minimális érték, 1,3 körül van. Forgóeszközök-Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek

Rövid távú likviditás II. A készletek mobilizálása nehezebb, mint a követelések behajtása. A mutató értéke akkor kedvező, ha értéke a 100 felett van. Forgóeszközök-Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek X 100

Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.) A mutatószám a nemzetközi gyakorlatban általában 200% körül elfogadható. Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek X 100 A mutató az egy éven belül lejáró kötelezettségek és az éven belül mobilizálható eszközök arányát fejezi ki.

Likviditási mutató Forgóeszközök Kötelezettségek/100 A mutató kifejezi, hogy egységnyi (100 Ft) kötelezettség teljesítéséhez mennyi egy éven belül mobilizálható forgóeszköz áll rendelkezésre.

Saját tőke növekedési mutató Az 1-nél kisebb mutató a tőkevesztésre utal. Saját tőke Jegyzett tőke

Tőkeerősség Saját tőke Források összesen X 100 Az a kedvező, ha a mutató értéke növekedést jelez. Saját tőke Források összesen X 100

Beruházási döntések a vállalatnál A tárgyi eszközök létesítésére irányuló műszaki-gazdasági és pénzügyi tevékenységet beruházásnak nevezzük. – pótló beruházások – bővítő beruházások

A beruházás átlagos jövedelmezősége Ny Bj = B Ny Nyereség B Pénzbefektetés

A megtérülési idő Bi B Bi = Ny

A forgási sebesség Bs Mi Bs = B:Ny Mi Létesítmény tervezett használati ideje

A vállalat kínálata A vállalat kínálata az ártól, illetve az azzal megegyező határköltségtől függ. A versenyző vállalat kínálati görbéje egybeesik a vállalat határköltség-függvényének a rezervációs ár feletti szakaszával. Költség határköltség átlagköltség átlagos változó költség • B • A termelés QB

Kompetitív vállalat kínálata Költség, ár határköltség QB = fedezeti mennyiség B = egységár A = átlagköltség AB = átlagos profit B átlagköltség • A • • termelés QB

Határ árbevétel A határbevétel (Marginal Revenue) kifejezi, mennyivel változik az összbevétel, ha az értékesítést egy pótlólagos egységgel növeljük. összbevételváltozás TR határbevétel = = mennyiségváltozás Q

A monopólium profitmaximuma költség, ár Q* = profitmaximalizáló kínálat P* = profitmaximalizáló ár D = kereleti görbe MR = határbevétel MC = a határköltség = profit P* MC MR D termelés Q*

A pénzpiac A pénz fogalma és kialakulása. A bankszámlapénz és a pénzteremtés. Egyszintű és kétszintű bankrendszer. Pénzteremtés a modern bankrendszerben. A pénzkínálat értelmezése és szabályozása. Pénzkeresleti motívumok. A pénzpiaci egyensúly.

A pénz fogalma és kialakulása ÖNÁLLÓ HÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS → nincs árucsere vagy jelentéktelen mértékű MUNKAMEGOSZTÁS – SPECIALIZÁCIÓ → árucsere

Közvetlen termékcsere vagy barter minél fejlettebb a munkamegosztás, annál több az elcserélendő jószág, gyakoribb, hogy meghiúsul a csere; megoldás: minden jószágtulajdonos elfogad olyan dolgokat is, amelyekre a közvetlen szükséglet-kielégítés céljából nincs szüksége, de azt a cserepartnerek, akiktől valamilyen jószágot szeretne megszerezni, elfogadják fizetségként.

A pénz mint csereeszköz A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott. A legszélesebb körben és talán a leghosszabb idő át elfogadott fizetési eszköz az arany volt.

Árupénzek Árupénznek nevezzük az általános közvetítőként szolgáló termékeket. Az egyéb árupénzeket (só, marha, cigaretta) kiszorították a nemesfémek (arany, ezüst): viszonylag kevés lévén belőlük, kis mennyiségben is nagy értéket képviselnek (ritkaság); nem romlandók (hosszú ideig tartható bennük a vagyon); jól oszthatók; más célra történő felhasználásuk nem jelentős.

A pénz fogalma A pénz általánosan elismert csereeszköz, amelynek belső értéke nincs, kifejezi más áruk árát, illetve alkalmas vagyonfelhalmozásra.

A pénz kialakulásával új közgazdasági fogalmak születtek az eladó (aki pénzt kap áruért), vevő (aki pénzt ad áruért) és az ár (az a pénzmennyiség, amit fizetni kell az áru egységéért) (értékmérő funkció).

A pénzérme Kezdetben az árakat természetes mértékegységben (súly) fejezték ki – szakértelmet igényelt a pénzzel történő fizetés → megoldás: a pénzérme. A pénzérme meghatározott súlyú és finomságú nemesfémdarab, amit valamilyen közhatalom szavatol.

A magánbankok a következő módokon juthatnak bankjegyhez: Hitelt kérnek a jegybanktól, amit kívánságukra bankjegyben kapnak kamat ellenében. Az általuk már leszámítolt (diszkontált) magánváltókat visszleszámítoltatják (rediszkontáltatják) a jegybankban. Értékpapírokat, aranyat, külföldi bankjegyeket adnak el a jegybanknak.

A modern pénzrendszer Bankrendszer Vállalatok Lakosság (háztartások) Az állam (költségvetés) Külföld

A jegybank alapfunkciói (1) A jegybank bocsátja ki a bankjegyet és az érmét (bankjegy + érme = készpénz), A bankok bankja, A kormány bankja, Ellenőrzi és szabályozza a pénzkibocsátást és a pénzforgalmat, Kezeli az ország monetáris tartalékait, Intézi az állam nemzetközi pénzügyeit.

A jegybank alapfunkciói (2) A jegybank által felszámított kamat mértéke a rediszkontláb. A jegybank hitelt nyújt a magánbankok-nak, és a hitelért kamatot is felszámít, amit refinanszírozási kamatlábnak nevezünk.

Pénzteremtés a modern bankrendszerben A kereskedelmi bankok teremtik meg a bankszámlapénzt. Egyéb pénzintézetek takarékpénztárak, biztosítók, tőzsdék

Hitelpénz (1) A modern pénz formailag a bankrendszer tartozása (passzívája) a bankrendszeren kívüli gazdasági szféra felé, amely a bank-rendszer hitelnyújtási tevékenységének eredménye, ezért hitelpénznek nevezzük.

Hitelpénz (2) A hitelpénz olyan pénz, amelyik hitelnyújtással keletkezik, és hitelvisszafizetéssel szűnik meg.

A pénz funkciói Árak mércéje, Forgalmi eszköz, Fizetési eszköz - a pénzmozgás időben elválik Felhalmozási eszköz

A pénz formái A forgalomban levő készpénz és a látra szóló folyószámlabetét együttesen a szűken értelmezett pénz vagy tranzakciós pénz. Ezt a pénz-mennyiséget M1 rövidítéssel jelöljük. A korlátozottan forgalomképes pénzformákat kvázi pénznek nevezik. A tágabb értelemben vett pénzmennyiség (M2) tartalmazza az M1 összegét plusz a kvázi pénz mennyiségét. A pénzkínálat a forgalomban lévő készpénz és bankszámlapénz mennyiségét jelenti.

A pénzkínálat szabályozása a kétszintű bankrendszerben A refinanszírozási kamatláb növekedésével a pénzkibocsátás mérséklődik. A pénz-kínálat tehát ellentétes irányban változik, mint a refinanszírozási kamatláb. A kötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon. (5%)

Forgalomban lévő pénz mennyisége 1 M = ---- JBP t M a forgalomba kerülő pénz mennyisége t a kötelező tartalékráta JBP a rendelkezésre álló jegybankpénz mennyisége

Jegybanki eszközök A kötelező tartalékráta reciproka – 1/t – a pénzmultip-likátor, amelyik kifejezi, hogy egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi banki pénz kerülhet forgalomba. A központi bank értékpapír, arany vagy deviza adásvételét nyílt piaci műveletnek nevezzük. Az árszínvonal egy adott időszakban átlagosan tartani kívánt pénzmennyiség.

A pénzkereslet A gazdasági szereplőinek pénzigénye jelenti a pénzkeresletet. L = k x Y L a reálpénz-kereslet k a jövedelmi forgási sebesség Y a reáljövedelem

Nominális pénzkereslet MD = P x L M a nominális pénzkereslet P az árszínvonal L reálpénzkereslet

A pénzpiac A pénzpiac az azonnal felhasználható pénz keresletének és kínálatának összessége, azok kölcsönhatása és mozgása. A pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát a kamatláb mozgása teremti meg.

A tőzsde A tőzsde olyan piac, amely a keresletet és a kínálatot koncentrálja; az adásvétel szervezett és szabályozott formában történik. Se az áru se a szállító se a vevő nincs jelen az adásvételnél.

Bonyodalmak a fémpénz körül A pénzérme is ÁRUPÉNZ, a többi áruhoz hasonlóan termelik. A gazdaságban forgalomban lévő pénz mennyisége a pénztermeléstől függ, maximálisan annyi lehet belőle, amennyit egy adott időpontig előállítottak. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ PÉNZMENNYISÉG < AZ ÁRUFORGALOM ZAVARTALAN LEBONYOLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES PÉNZMENNYISÉG Két lehetőség: a fizetés később történik (fizetési eszköz funkció) pénzhelyettesítővel való fizetés

A bankszámlapénz kialakulása a kereskedelem fellendülése – célszerűbbnek látszott a nemesfém helyett az annak értékét kifejező, de sokkal kisebb helyen elférő és könnyebb papír alapú pénzhelyettesítők után nézni az utazók, lovagok, akik hosszú időre elhagyták lakóhelyüket, nem vitték magukkal aranyban felhalmozott vagyonukat, hanem elhelyezték egy megbízható pénzváltónál pénzváltók (pad, olaszul: banco) – elismervényt állítottak ki a letétbe helyezett pénzről; amennyiben ezt elfogadják fizetésnél – pénzhelyettesítő. (De ez NEM HITELMŰVELETBŐL származik!)

A váltó Fizetésre kötelező ígéret. Idegenváltó Sajátváltó Milyen lehetőséget kínál a váltó?

A bankszámlapénz A bankszámlapénz a látra szóló folyószámla-követelések összessége. A bank hitelnyújtáskor pénzt teremt, folyószámlapénz formájában.

Fizetés bankszámlapénzzel A letétbe helyezett pénzösszegek nyilvántartása A folyószámlákon elhelyezett pénzzel fizetni lehet anélkül, hogy aranypénz mozdulna meg. A bankszámlapénz itt még csak tükörképe az aranypénzbetéteknek. Eszközök Banki mérleg Források Aranypénz 500 Betétek 500 T „x” folyószámlája K T „y” folyószámlája K 1. 100 200 300 1. 100

Az egyszintű bankrendszer a pénzhelyettesítőket a bankok mint egymástól függetlenül működő intézmények teremtik és a pénzhelyettesítők a hitelek visszafizetésével szűnnek meg a pénzteremtés korlátjai hitelkereslet likviditási ráta

A klasszikus bankjegy A leszámítolás (diszkontálás) egy még le nem járt hitel átvállalásakor a hátralévő időre járó kamat levonása. A klasszikus bankjegy a bankok aranyra szóló, látra szóló fizetési ígérete.

A stabil pénzügyi rendszer mint közjószág a gazdaságot pénzhelyettesítőkkel ellátó bankrendszer akkor működik, ha a pénzhelyettesítőket nem akarják tömegesen pénzre (aranyra) váltani súlyos gazdasági visszaesések – bankcsődök – láncreakció → a bankok ügyfeleit is magával rántja  biztonságos pénzellátás – közhatalmi beavatkozást kényszerít ki – központi bankok, kétszintű bankrendszer

Kétszintű bankrendszer az aranypénz-rendszerben Azt a pénzrendszert, amelyben az arany és/vagy az ezüst (monometallizmus vagy bimetallizmus) a csereeszköz, aranystandardnak (aranypénzrendszer-nek) nevezzük. Tiszta aranystandard esetén az aranyérmét helyettesítő papírok (pénzhelyettesítők) korlátlanul beválthatók azonos értékű aranyra. JEGYBANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK …

A kétszintű bankrendszer JEGYBANK Magánbank Magánbank Magánbank Magánbank BANKON KÍVÜLI (MAGÁN)SZFÉRA

A jegybank vagy központi bank funkciói üzleti (kereskedelmi) banki feladatokat nem lát el, nem nyújthat közvetlenül hitelt a nem banki szférának nem profitorientált a bankok bankja állami jellegű intézmény feladata, hogy biztosítsa ország pénzének értékállóságát, szabályozza a pénzforgalmat, valamint felügyelje a kereskedelmi bankok tevékenységét bankjegyet, amely a törvényes fizetőeszköz, csak a jegybank bocsáthat ki (továbbra is az arany a pénz, amelyet a kibocsátott bankjegyek törvényesen helyettesítenek) csak a jegybank vált be bankjegyet aranyra!

A kétszintű bankrendszer működése Eszközök Kereskedelmi bank Források Bankjegyben kell likvidnek lennie! A betétes bármikor kérheti látra szóló betétjét bankjegyben! Bankjegy 200 Betétek 1000 Hitel 800 kereskedelmi bankok hitelnyújtás bankjegyben hitelnyújtás számlapénzben hogyan juthat jegybankpénzhez a kereskedelmi bank betétgyűjtés refinanszírozási hitel rediszkontálás aranyat, értékpapírt, külföldi bankjegyet ad el a jegybanknak

A pénzállomány szerkezete bankszámlapénz az arany addig tölti be a végső biztosíték szerepét, amíg nincs rá szükség az aranyra beválthatóság felfüggesztése, az aranystandard vége bankjegy arany

A pénzmennyiség szabályozása nyílt piaci műveletek tartalékráta-szabályozás refinanszírozási hitelkamatpolitika rediszkontláb-politika

Pénzkategóriák forgalomban lévő készpénz (KPf) + jegybanki tartalékok = M0 (monetáris bázis) látra szóló betétek + KPf = M1 (a mi modellünkben ez lesz a pénzkínálat) pénzmultiplikátor = M1/M0 (ha nincs készpénztartás, akkor 1/t) M1 + határidős betétek (kvázipénz) = M2

A pénzkínálat értelmezése MS = nominális pénzmennyiség vagy nominális pénzkínálat MS/P = reál pénzmennyiség MS/P i M/P

Pénzkeresleti motívumok tranzakciós pénzkereslet óvatossági pénzkereslet spekulációs pénzkereslet

A spekulációs célú pénzkereslet a kamatláb jelenlegi szintje és a kamatvárakozások ha i magas, akkor többen számítanak annak csökkenésére ha i alacsony, akkor többen számítanak annak növekedésére példa: az értékpapírok árfolyama és a kamatláb közötti összefüggés a spekulációs pénzkereslet alakulása a kamatláb jelenlegi szintje alacsony  várakozások: a kamatláb emelkedni fog  az értékpapírok árfolyama csökkenni fog  ezért nem érdemes értékpapírban tartani a vagyont a kamatláb jelenlegi szintje magas  várakozások: a kamatláb csökkenni fog  az értékpapírok árfolyama nőni fog  ezért inkább értékpapírban érdemes tartani a vagyont

A pénzpiac modellje és a pénzpiaci egyensúly MS/P i i* L(Y,i) M/P

A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI Nemzetgazdasági teljesítmény, nemzetgazdasági folyamatok A nemzetgazdaság egy ország gazdasági szereplőinek (vállalatok, háztartások, az állami szektor és a bankrendszer) összessége és a köztük lévő kapcsolatok rendszere.

A nemzetgazdasági teljesítmény, fogalmak és mérésük System of National Accounts – SNA. Minden gazdasági teljesítményt, ami valamilyen létező szükségletet elégít ki, számításba vesz, tehát a nem anyagi teljesítményeket is összegzi.

A gazdasági tranzakció termelés, értékesítés, beruházás, stb. Monetáris az a tranzakció, amelynek keretében fizetés történik. az egyik fél pénzt fizet a másiknak, az egyik félnél új pénzügyi követelés jön létre egy másikkal szemben, megszűnik az egyik fél tartozása a másikkal szemben.

Nem monetáris tranzakciók Nem monetáris az a tranzakció, amelynél az egyik félnek sem kell pénzt fizetnie, illetve nem jön létre pénzügyi követelés, vagy nem szűnik meg egy meglévő tartozás. barterek, természetbeni transzferek, gazdasági egységen belüli tranzakciók. A gazdaság szereplőit az SNA intézményi egységeknek nevezi. Az SNA az intézményi egységet olyan gazdasági egységként határozza meg, amely saját jogon képes aktívák (eszközök) birtoklására és passzívák (kötelezettségek) vállalására, továbbá gazdasági tevékenységekre és más egységekkel való tranzakciókra.

Az intézményi egységek típusai: vállalatok, nonprofit intézmények, az állam, a háztartások, külföld. Az SNA szerint az összes gazdasági egység mindenfajta tevékenysége termelés, kivéve a háztartások azon szolgáltatásit, amelyeket saját tagjaik részére nyújtanak.

OUTPUT Az output azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják (elhagyhatják) a termelőegységet. OUTPUT = ÉRTÉKESÍTÉS + SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK VÁLTOZÁSA + SAJÁT TERMELÉSŰ TŐKEJAVAK BERUHÁZÁSA A nominális (pénzben mért) kibocsátás az egyes gazdasági egységek outputjainak árakon történő összegzése. Nemzetgazdasági szinten ezt bruttó kibocsátásnak – Gross Output (GO) – nevezzük.

A halmozódás problémája és a termelőfogyasztás. A többes számbavételt úgy kerülhetjük el, ha minden egyes termelőegységnél levonjuk azon megvásárolt áruk árát, amelyek általuk további feldolgozásra kerültek, azaz amelyeket termelési céllal elfogyasztottak. Egy időszak termelőfogyasztása olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket a termelési folyamat átalakít, vagy teljes mértékben fel-, illetve elhasznál. A hozzáadott érték. Ha a termelőfogyasztást levonjuk a gazdasági egység outputjának értékéből, eredményül a hozzáadott értéket (value added) kapjuk.

GDP OUTPUT = TERMELŐFOGYASZTÁS+HOZZÁADOTT ÉRTÉK Összgazdasági szinten a hozzáadott értékek összege a bruttó hazai termék (Gross Domestic Product, roviden GDP). A bruttó hazai termék (GDP) egy ország rezidens egységei által egy adott időszakban – általában egy évben – előállított, végső felhasználásra kerülő anyagi javak és szolgáltatások összessége. A GDP-ből levonjuk az értékcsökkenés összegét, a nettó hazai terméket (Net Domestic Product – NDP) kapjuk. A tényleges megtakarítás nagysága mindig megegyezik a rendelkezésre álló jövedelemből fogyasztásra el nem költött összeggel.

Makrogazdasági összefüggések A gazdaságban a kiadások fogyasztási cikkekből, beruházási javakból és kormányzati vásárlásokból állnak. A jövedelem pedig fogyasztás, megtakarítás és adófizetés. Kiadások = Termelés = Jövedelem = Felhasználás C+I+G=Y=C+S+T (1) ahol Y= a termelés és a jövedelem értéke C= a fogyasztási cikkek vásárlása G= a kormány áruvásárlása T= az adók értéke I= a beruházási javak vásárlása S= a megtakarítások értéke

Makrogazdasági egyensúlyi feltételek A két oldalon szereplő fogyasztás azonos, akkor a kiadási és a két oldalon szereplő többi tényezőnek meg kell egyezni egymással: I+G=S+T A magánszektor megtakarításának meg kell egyeznie a beruházások és a kormányzati túlköltekezés (a költségvetési deficit) összegének nagyságával. S=I+G–T

A jövedelmek elosztása (1) Az elsődleges jövedelmek összege összgazdasági szinten a nettó hozzáadott érték, az NDP. Az elsődleges jövedelemelosztás során két nagy jövedelemcsoport képződik: – alkalmazottak illetménye, – működési eredmény, – a termelési tényezők jövedelme, – a tulajdonjogból származó jövedelmek, – földjáradék, – egyéb tulajdonjövedelem (kamatok, osztalékok, jogdíjak, stb.

A jövedelmek elosztása (2) A nettó nemzeti jövedelem az ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Jelölésére az NNI betűket használjuk (Net National Income). A bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income – GNI) az értékcsökkenés összegét is tartalmazza; a nettó nemzeti jövedelem + amortizáció. A bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Gross National Disposable Income – GNDI) A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Net National Disposable Income – NNDI). A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem egyúttal az az összeg, amelyet a nemzet végső fogyasztásra, illetve megtakarításra használhat.

Nettó nemzet jövedelem bruttó kibocsátás – termelő fogyasztás bruttó hazai termék – amortizáció = nettó hazai termék + belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelme – külföldiek belföldről kapott elsődleges jövedelme bruttó nemzeti jövedelem – amortizációs = nettó nemzeti jövedelem + külföldről kapott transzferek – külföldre utalt transzferek Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – amortizáció = = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem

GDP, GNI, GNDI GNDI GNI GDP belföldiek otthon felhasználható jövedelme belföldön megtermelt összes elsődleges jövedelem Belföldiek külföldön realizált elsődleges jövedelme belföldiek otthon realizált elsődleges jövedelme külföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme Külföldről kapott transzferek belföldiek otthon felhasználható jövedelme külföldre utalt transzferek

Főbb makrogazdasági adatok (1) Megnevezés   2001 2002 2003 2004 2005 2006 GDP folyó áron, milliárd HUF 15274,9 17203,7 18935,7 20712,3 22026,8 23561,5 volumenindex 104,1 104,3 104,9 104,2 103,9 Háztartások fogyasztása 105,7 109,8 107,8 103,2 103,8 101,2 Közösségi fogyasztás 101,6 105,5 105,3 100,0 100,2 94,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 105,1 110,1 102,1 107,7 105,6 98,2 Belföldi felhasználás 102,2 106,4 106,1 101,4 100,5 Termékek és szolgáltatások exportja 108,1 106,2 115,7 111,6 118 Termékek és szolgáltatások importja 106,8 109,3 114,1 112,6 Bruttó átlagkereset index 118,0 118,3 112,0 106,0 108,8 Nettó átlagkereset 116,2 119,6 114,3 107,5 Egy keresőre jutó reálbér 113,6 109,2 98,9 106,3 103,5

Főbb makrogazdasági adatok (2) Megnevezés   2001 2002 2003 2004 2005 2006 Fogyasztói árindex index 109,2 105,3 104,7 106,8 103,6 103,9 HUF/EUR árfolyam - 256,7 243,0 253,5 251,7 248,0 264,3 Foglalkoztatottak száma 1000 fő 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 Munkanélküliségi ráta (ILO) % 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 Ipari termelés volumenindex 102,8 106,4 107,4 107,0 110,1 Építőipari termelés 108,3 117,8 102,0 105,8 116,1 98,4 Kiskereskedelmi forgalom 104,1 108,8 109,0 105,5 Áruexport volumenindex (HUF) 107,7 105,9 109,1 118,4 111,5 116,8 Áruimport 104,0 105,1 115,2 106,1 112,6 Külkereskedelmi mérleg egyenlege millió EUR -3551,9 -3423,8 -4167,3 -3914,7 -2903,9 -1964,2 Fizetési mérleg egyenlege GDP %-ában -6,0 -7,0 -7,9 -8,4 -6,8 -5,8 -3577 -4929 -5933 -6915 -6090 -5197 Külső finanszírozási igény -5,4 -6,7 -8,0 -8,1 -5 -3219 -4727 -5965 -6655 -5381 -4483,4 Államháztartás egyenlege (ESA 95)* -4,0 -8,9 -7,2 -6,5 -7,8 -9,2 Bruttó államadósság (ESA 95)* 52,1 55,6 58,0 59,4 61,7 66,0

GDP felhasználása A végső felhasználás – végső fogyasztás, – tőkeképződés, – nettó export.

Az árupiac Az aggregált keresleti függvény megmutatja, hogy a gazdaság szereplőinek összes kereslete hogyan alakul az egyes árszintek mellett. Az aggregált kínálati függvény a különböző árszintekhez rendeli hozzá a vállalati szektor által eladásra kínált össztermék-mennyiséget.

Makrogazdasági egyensúly tényezői – gazdasági növekedés – infláció – foglalkoztatottság

Az árupiaci összkereslet A szűken értelmezett árupiac mindezek alapján a reálkereslet és a reálkínálat alakulását és kölcsönhatását jelenti. c = = C Y fogyasztásnövekmény jövedelemnövekmény

megtakarításnövekmény A fogyasztási függvény C Y Fogyasztási kereslet A megtakarítási határhajlandóság azt fejezi ki, hogy egységnyi többletjövedelemből mennyit akarnak megtakarítani. s = = S Y megtakarításnövekmény jövedelemnövekmény

Beruházás kereslet A beruházási kereslet Egy nemzetgazdaságban azokat a beruházásokat érdemes megvalósítani, amelyek várható saját hozama (belső kamatlába) meghaladja az aktuális piaci kamatlábat. A kamatláb növekedésével a beruházási kereslet csökken.

Árupiaci egyensúly Az árupiaci egyensúly esetén az összkereslet értéke megegyezik a kibocsátás, illetve a jövedelem nagyságával, és egyben a megtakarítási szándék éppen akkora, amekkora a beruházási kereslet és a költségvetési hiány összege.

Árupiaci összkínálat Az árupiaci összkínálat az árupiaci összkereslethez igazodik. Az árupiac egyensúlya az összkereslet és összkínálat egyensúlya. Az árupiac egyensúlya akkora jövedelem, illetve kibocsátás mellett alakul ki, ahol az összkereslet értéke éppen megegyezik a jövedelemmel.

A multiplikátor hatás A beruházási kereslet növekedése jövedelem-növekedést és további keresletnövekedést vált ki.

A munkapiac A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszakban jelentkező összes munkakereslet és –kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka, mint termelési tényező, adásvétele történik.

A munkakínálat Az összesített (aggregált) munkakínálati függvény megmutatja, hogy különböző reálbér mellett hány fő kíván adott időszakban a gazdaságban munkát vállalni. A munkakínálat maximális nagysága az ország aktív népessége.

A munkakereslet Munkanélkülinek minősül az, aki Az összesített (aggregált) munkakeresleti függvény azt fejezi ki, hogy a vállalati szektor egésze különböző reálbérek mellett mennyi munkást akar alkalmazni, ha az alkalmazásukból eredő kibocsátást zavartalanul értékesíthetik, vagyis azzal megegyező az összkereslet. Munkanélkülinek minősül az, aki – a felmérés idején hetente 1 órát sem dolgozott, és nincs olyan munkája, amitől csak átmenetileg volt távol, és – aktívan keresett munkát az előző 4 héten, és – munkába tudna állni két héten belül.

A munkanélküliség csökkentésének szükségessége és korlátai Munkanélküliség hatásai Csökkentésének lehetőségei és ára Kormányzati kiadások

A nyilvántartott munkanélküliek száma (KSH) Időszak Szak- Betanított Segéd- Szellemi foglalkozású Összesen munkás   2003. 124 398 87 009 88 727 59 805 359 939 2004. 138 665 95 180 96 934 69 818 400 597 2005. 144 338 96 366 99 297 70 648 410 649 2006. 142 800 90 755 98 823 71 061 403 439 Forrás: www.ksh.hu

Munkanélküliségi ráta Magyarországon Forrás: www.ksh.hu

A makroegyensúly tényezői összkereslet összkínálat foglalkoztatás árszínvonal beruházás kamatláb pénzkereslet

Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában Gazdaságpolitikai célok: Egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Árstabilitás Külső és belső pénzügyi egyensúly Az állami beavatkozás eszközei: Költségvetési politika Monetáris politika

Költségvetési politika Az állami költségvetés a kormányzat, (a központi és helyi) állami szervek bevételeinek és kiadásainak összessége. A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége.

Költségvetés bevételei Az állami költségvetés bevétele adók, vámok, illetékek. Az adó mindazon állami bevétel, amelynek befizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik el. Adók fajtái

Az APEH által kezelt adó- és adójellegű bevételek alakulása adónemenként   millió Ft M e g n e v e z é s 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év Társasági adó 292 722 351 856 396 556 413 662 448 708 430 051 Hitelintézetek különadója - 35 574 Személyi jövedelemadó 938 030 1 116 658 1 273 573 1 314 419 1 360 352 1 437 115 Általános forgalmi adó 1 153 750 1 243 899 1 304 871 1 699 557 1 727 746 1 785 316 Fogyasztási adó 34 507 40 824 48 471 61 012 7 590 Játékadó 27 935 34 293 38 822 49 211 60 408 66 377 Gépjárműadó 8 250 8 484 8 672 219 Munkaadói járulék 93 874 110 015 131 096 146 186 157 334 172 605 Munkavállalói járulék 42 977 50 309 59 817 47 141 48 260 52 264 Különféle alapok, alapszerű befizetések 29 231 33 157 35 904 37 609 50 588 66 471 ebből: Rehabilitációs hozzájárulás 2 179 2 499 2 803 3 284 8 067 11 404 Idegenforgalmi, illetve turisztikai hozzáj. 4 324 4 936 2 240 -3 Nemzeti kultúrális járulék 4 349 5 073 5 971 8 031 7 800 7 277 Szakképzési hozzájárulás 11 876 14 238 17 087 18 586 21 346 24 857 Környezetvédelmi és környezetterhelési díj 6 093 6 137 6 386 7 056 13 199 22 671 Piacra jutási támogatás megtérülése 408 274 1 417 655 176 262 Társadalombiztosítási járulék 1 341 255 1 527 098 1 708 889 1 914 795 2 076 811 2 272 934 Egészségügyi hozzájárulás 181 379 194 664 209 874 173 315 168 554 164 408 APEH által kezelt összes befizetés 4 165 205 4 735 771 5 244 528 5 917 022 6 227 726 6 631 893 Forrás: www.apeh.hu

Költségvetési politika Forrás: www.apeh.hu

A költségvetés kiadásai – transzferek – kormányzati áruvásárlások – kormányzati beruházások – kormányzat intézményi kiadások

Monetáris politika A monetáris politika a kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget, a kamatlábat és a valutaárfolyamot.

A monetáris politika A monetáris politika célja a pénzmennyiség szabályozása. MNB Eszközei MNB KAMAT

Jegybanki alapkamat Forrás: www.mnb.hu 2006. október 25-től 8,00% szeptember 26-tól 7,75% augusztus 29-től 7,25% július 6,75% június 20-tól 6,25% 2005. 6,00% 23-tól 19-től 21-től 7,00% május 24-től április 7,50% március 30-tól február 22-től 8,25% január 9,00% 2004. december 9,50% Forrás: www.mnb.hu

Az MNB feladata és eszközei 2005. május 4.

Miért fontos az árstabilitás? MNB Látogatóközpont TUDÁSTÁR www.mnb.hu Miért fontos az árstabilitás? Az infláció költségei Infláció magasabb szintjéből adódó költségek: Az inflációs bizonytalanságból adódó költségek: Két nagy veszély: hiperinfláció és defláció. Jegybankok szerepe az árstabilitás biztosításában Alapkamat

A jegybank célja és feladatai (MNB törvény) Elsődleges cél: az árstabilitás elérése és fenntartása Ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a kormány gazdaságpolitikáját További feladatok: A bankrendszer stabilitásának védelme Készpénzkibocsátás (bankjegy, érme) Fizetési-, elszámolási rendszerek működtetése Devizatartalék kezelés (13 Mrd euró) Információgyűjtés, szolgáltatás (fizetési mérleg, pénzmennyiség, árfolyam, kamat, stb.)

A jegybanki függetlenség A jegybanki cél (árstabilitás) hosszú távon optimális a gazdaságnak Hosszú távra kell optimalizálni (dinamikus inkonzisztencia problémája) Az infláció költségei meghaladják a magasabb inflációval elérhető hasznot A nemzetközi gyakorlat is a független, de elszámoltatható jegybank irányába mutat

A monetáris politika céljai az inflációs célkövetés rendszerében Végső cél árstabilitás elérése: 3% körüli infláció inflációs cél 2005 végére: 4% +/-1% 2006 végére: 3,5% +/-1% Közbülső cél az inflációs prognózis az inflációs cél közelében legyen legutóbbi prognózis: 3,6% 2005 végére; 3,4 2006-ra Közvetlen cél: a rövid piaci kamatok összhangban legyenek a jegybanki kamattal és az arra vonatkozó várakozásokkal rövid táv: 3-6 hónap

Az inflációs prognózis szerepe Inflációs előrejelzés negyedévente 1-2 évre előre (jelenleg 2006 végére): „Jelentés az infláció alakulásáról” Monetáris Tanács az inflációs prognózis alapján dönt az irányadó kamat változásáról. Ha a várható infláció nagy valószínűséggel meghaladja az inflációs célt => kamatemelés alulmúlja az inflációs célt => kamatcsökkentés az inflációs cél körül alakul => nem változtat

Az infláció alakulása és az inflációs prognózis

Transzmissziós csatornák Transzmisszió: a monetáris politikai döntések milyen úton befolyásolják a makrokeresletet és az inflációt. Főbb transzmissziós csatornák: árfolyam kamat várakozások

Az árfolyam szerepe a monetáris politikában Kis nyitott ország Árfolyam jelentős hatása az inflációra Kamatok szerepe kisebb, de növekvő Nagymértékű árfolyam-ingadozás káros hatásai Árfolyamsáv: 282,36 forint/euró +/- 15% Megfelel az ERM-II árfolyam-rezsimnek

Árfolyamsáv

A jegybank fő eszköze Kéthetes betét A bankok korlátlanul helyezhetnek el betétet, heti rendszerességgel Ennek kamatát a jegybank határozza meg (irányadó kamat, alapkamat) Célja: a pénzpiaci kamatszint jegybank által optimálisnak ítélt alakítása Közvetlenül képes hatni a rövid lejáratú kamatokra (operatív cél) A jegybanki kamat változtatása jelzés értékű, befolyásolja a piaci szereplők várakozásait

Egyéb eszközök Kötelező tartalék Forintpiaci műveletek tender, gyorstender nyíltpiaci műveletek Devizapiaci műveletek sávszéli intervenció sávon belüli intervenció szóbeli iránymutatás Részletes leírás: Monetáris politika Magyarországon

Az infláció Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti, az árszínvonal viszonylag tartósan növekszik. Hatása NOMINÁL BÉR - REÁL BÉR

Az infláció Magyarországon (KSH) Forrás: www.ksh.hu

Az infláció mértéke – kúszó, – vágtató, – hiperinfláció

Az infláció okai Keresleti infláció Az egyensúly egy magasabb árszinten fog kialakulni. Azt az árszintnövekedést, amit az összkereslet növekedése idéz elő, kereslet-húzta inflációnak, vagy röviden keresleti inflációnak nevezzük. Az összkínálat és az összkereslet egyensúlya magasabb kibocsátásnál, de egyben magasabb árszínvonal mellett akalul ki.

Keresleti infláció P2 P1 Y1 Y2 Y1D Y2D Y YS P Mindazon kormányzati beavatkozás – akár költségvetési, akár monetáris eszközökkel történik –, amely a kereslet növelésén keresztül igyekszik mérsékelni a munkanélküliséget, minden esetben inflációs hatással jár.

A kínálati infláció Ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő, akkor kínálati (költség-tolta) inflációról beszélünk. – termelési tényezők ára megnövekszik. P2 P1 Y1 Y2 YD Y1S Y P Y2S

Stabilizációs politika A stabilizációs politika lehetőségei és korlátai A stabilizációs politika növeli a foglalkoztatást és a kibocsátást, ezzel inflációt válthat ki. A stabilizációs politika nehézségei: várakozások Véletlen tényezők Kormányzati politika hatása késéssel Probléma felismerése Döntéshozatal Intézkedések hatása késéssel Nem egyszeri beavatkozás, hanem komplex szabályozás

A nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fogalma magában foglalja az országok közötti áru és szolgáltatás-kereskedelmet, a tőke nemzetközi áramlását, a nemzetközi pénz- és hitelpiacot, a nemzetközi gazdasági szerződések rendszerét és a nemzetközi gazdasági intézményeket, szervezeteket és azok működését.

Komparatív előnyök A komparatív előny forrásai – technikai-technológiai különbségek – alacsony bérszínvonal – tudományban élenjáró országok – természeti erőforrásokban meglévő eltérő adottságok Az állam szerepe a külkereskedelem alakításában – liberalizmus – protekcionizmus

szabályozásának eszközei A külkereskedelem szabályozásának eszközei A vám egy sajátos adó, amelyet az országhatáron áthaladó áruk után kell fizetni. A mennyiségi korlátozás során a kormány megszabja az egy adott termékből adott évben importálható mennyiséget. A szubvenció olyan állami támogatás, amelyet nem kell visszatéríteni.

A nemzetközi pénzforgalom Valutának nevezzük egy ország törvényes fizetési eszközét (bankjegyet, érmét) egy másik ország pénzforgalmában. A deviza egy ország törvényes fizetési eszközére szóló követelés. A devizaárfolyam és a devizapiac A devizapiac a devizák keresletének és kínálatának összessége. A devizaárfolyam egy ország törvényes fizetési eszközének egy másik valutában kifejezett ára.

Multilaterális kapcsolat külkereskedelmi partnerek között B tartozás tartozás tartozás A C kiegyenlítés

Bilaterális kapcsolat külkereskedelmi partnerek között tartozás A B kiegyenlítés

A devizaárfolyam formái Hivatalos árfolyamnak nevezik a központi bank által meghirdetett árfolyamot, A központi bank mindig ezen az árfolyamon vásárolja és adja el a valutákat. Fix vagy rögzített árfolyam esetén a központi bank hosszabb időre rögzíti a valuta hivatalos árfolyamát. A központi bank intervenciós műveletei a kereslet és a kínálat változtatásával befolyásolják a piaci árfolyamot.

A külkereskedelmi, fizetési mérleg A külkereskedelmi mérleg az ország nemzetközi árucseréjét méri fel: egy meghatározott időszak (pl. egy év) alatt exportált és importált áruk értékét összesíti, hasonlítja össze. A fizetési mérleg egy ország gazdasági szereplőinek külföldi gazdasági szereplőkkel lebonyolított összes gazdasági tranzakcióját tükröző statisztikai kimutatás.

maastrichti konvergencia kritériumok Árszint stabilitás: a fogyasztói árszint emelkedése a megelőző két évben legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legstabilabb – legalacsonyabb inflációs rátájú – ország átlagos árindexét. Kamatszint: a hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a megelőző két évben maximum 2%-kal lehet magasabb, mint a három legstabilabb országra számított átlagérték. Költségvetési deficit: a folyó költségvetési deficit a GDP 3%-át nem lépheti túl. Államadósság: az adósságállomány szintje nem érheti el a GDP 60%-át. Árfolyam-stabilitás: az ország teljesíti az érvényes ERM előírásokat, így valutájának árfolyama a megelőző két évben nem lép ki az engedélyezett intervenciós sávból.

A maastrichti konvergenciakritériumok a új tagállamokban

Magyarország aktualizált konvergencia programja 2006-2010

A gazdaságpolitika főbb jellemzői A belső és külső egyensúly helyreállítása Magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány Népesség várható elöregedése Nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások növekedése Állampolgári öngondoskodás arányának növekedése 2007-2008-ban az államháztartási hiány csökkentése, államadósság növekedésének megállítása, a gazdasági növekedés 2-3% közé mérséklődik. A lakosság reáljövedelme 2007-ben csökken. 2009-től 4-5%-os ütemű gazdasági növekedés: emelkednek a reáljövedelmek, fejlesztési források gazdaságélénkítő hatása.

Konvergencia program adatai

A fiskális konszolidáció fontosabb elemei Csökken a közszférában foglalkoztatottak létszáma 2007-ben több, mint 1,5 százalékponttal növekszik az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya Ingatlanadó 2008-tól

Az egyensúly fenntarthatóságát megalapozó reformok Egészségügyi reform, a biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése, korlátlan közfelelősség, egyén felelőssége, egészségügyi ellátórendszer működési hatékonysága. Nyugdíjrendszer, korhatár alatti nyugdíjazás Oktatási reform Önkormányzati reform, iparűzési adó Közigazgatás átalakítása, központi igazgatás létszámának csökkentése, APEH, VPOP, MÁK, ÁNTSZ 2007. július 1-jétől villamosenergia-piaci liberalizáció

Külső feltételek A világgazdaság növekedése 2007-2008 folyamán gyengül, az Egyesült Államok gazdaságának várható lassulása, Kína, Japán konjunktúra Európai Unióban az eddigi növekedési trend lassulására lehet számítani. Az Európai Unión belül Németországban az ÁFA-kulcs emelése erősítheti 2007-ben a lassulást.

Ciklikus folyamatok A GDP éves növekedési üteme 1997-től 2005-ig 4,5% volt. Ciklikus folyamatok 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 GDP (növekedési ütem, %) 4,0 4,1 4,0 3,9 3,9 3,8 3,8

Külgazdaság

Foglalkoztatás A Kormány a következő 4-5 éves időszakban bővíti a munkahelyek számát A Kormány egy évig tartó járulékmentességgel támogatja a 250 főnél kisebb létszámú szervezetek nettó létszámbővítését. Szigorodik a munkaügyi ellenőrzés 2007–2008 között a költségvetési szektor létszáma csökken

Jövedelempolitika, fogyasztás Bér és a termelékenység növekedésének aránya 2006-ra magasabb infláció ellenére, 3-4%-os reálbérnövekedés valósult meg. A háztartások fogyasztása 2006-ban 2,5% körüli mértékben nő. 2007-ben a megemelt adó- és járulékkulcs, gyorsuló infláció, a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelem és fogyasztás csökkenését okozzák. 2008-től a reáljövedelmek már nem csökkennek, 2009–2011-ben a GDP növekedése 4% felett lesz.

Beruházások Infláció hatására a háztartások rendelkezésre álló jövedelme mérséklődni fog, a beruházási célra rendelkezésre álló saját források csökkennek. Állami infrastrukturális beruházások növelésére nem lesz lehetőség. Magyarország logisztikai központtá válását elősegítő fejlesztések, regionális úthálózat, kikötők, dunai hajózóút fejlesztése, fő nemzetközi vasútvonalak, agrárenergetika és megújuló energiaforrások.

A növekedés összetevői A fiskális konszolidáció miatt 2006–2008 között a belföldi kereslet (belföldi felhasználás) növekedése erőteljesen lelassul. 2007-ben a lakosság fogyasztása mérséklődni fog. A közösségi fogyasztás a Gripen beszerzés miatt 2006-ban növekszik. Alacsonyabb felföldi kereslet a vállalatokat expanzív exportpolitikára ösztönzi.

A GDP összetevői

Infláció Pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében 2006. szeptembertől a 15%-os ÁFA-kulcs 20%-ra emelkedett. Több hatósági áras szolgáltatásnál (pl. villamos energia, földgáz) költség-felülvizsgálat miatt emelkednek a fogyasztói árak.

Monetáris és árfolyampolitika A forint árfolyama az euróval szemben +/- 15%-os sávban ingadozhat. A magánszektor eladósodottsága nőtt, a hitelállomány túlnyomórészt devizahitelekkel bővül.

A jegybanki alapkamat és a forint/euró árfolyam

Államháztartás Kiadások visszafogása: Intézményi működési támogatások egyes fejezeti kezelésű előirányzatok csökkentése Központi szervek létszámcsökkentése GDP 0,3%-ának megfelelő államháztartási tartalék elvonása Kórház-finanszírozás átalakítása, TVK

A költségvetési konszolidáció fő irányai Kiigazításnak orrnehéznek kell lennie A kiigazításnak nagyobb mértékben kell érintenie az államháztartás kiadási oldalát.

Az államháztartás bevételeinek alakulása A minimálbér kétszeresére emelkedik a minimum járulékalap Társasági adózásban bevezetésre került az elvárt adó A személyi jövedelemadózásban szűkül az adókedvezmények és az adómentes juttatások köre

Alternatív költségvetési pályák Kedvezőbb belföldi kereslet – magasabb növekedés Lassabban alkalmazkodó bérpálya – alacsonyabb növekedés Kedvezőtlenebb külső konjunktúra – alacsonyabb növekedés

Az adósságráta alakulása

Nyugdíjrendszer Nyugdíjkorhatár 1997-ben meghirdetett, 2009-ig folytatódó fokozatos emelése Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének 2009-től lényegesen szigorodó feltételei A nyugdíjak kiszámításának változó szabályait (évről-évre hosszabbodó időszak kereseteit kell figyelembe venni) A továbbdolgozásra ösztönző elemek erősödése

A nyugdíjkiadások alakulása Magyarországon

Felsőoktatás, helyzetkép Hallgatói teljesítmény alapján lehetőség lesz átjárásra az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés között A 2007-től bevezetett fejlesztési képzési hozzájárulást (tandíj) 2008-től kell megfizetniük Bolognai folyamat A felsőoktatási intézmények száma szűkül Megváltozik az akkreditáció rendszere, külföldi szakemberek Intézményi felvehető létszámot a megjelölt intézményi rangsor dönti el 2007-ben 56 ezer finanszírozott hallgató léphet be a felsőoktatásba. A jogász, bölcsész, pedagógus és közgazdász keretszám jelentősen csökken, a természettudományi, informatikai, műszaki keretszám nő.

Az államháztartás intézményi jellemzői

Tárgyalási pozíciók tisztázása A termékből kereslet van A termékből kínálat van vevő eladó vevő eladó – – + + – – + + – – Gyenge tárgyalási pozíció + + Erős tárgyalási pozíció

Ideális tárgyalási folyamat Átívelés Tárgyalandó fejezetek fontossága Visszatérés Felmérés Tárgyalás Megegyezés Idő

Ideális tárgyalási folyamat Fontossági sorrend Idő

Ideális tárgyalási folyamat Elérendő cél Elérendő cél A B I. II.

Ideális tárgyalási folyamat B III. IV.