A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda Cselekvési Terve Dr. Kis Zoltán Programiroda vezető Budapest 2010.

Felvezetés A kormányprogram prioritásai vidéki munkalehetőségek bővítése, vidéki életminőség javítása.

Intézkedési terv 1. Foglalkoztatás feltételeinek egyszerűsítése 1.1 Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt, 1.2 a kormányrendelet előkészítéséhez szükséges paraméterek összeállítása megtörtént, 1.3 kormányrendelet tervezete tárcaközi körözésen van, 1.4 elektronikus foglalkoztatási kártya-rendszer kidolgozása 2011-ig

Intézkedési terv 2. Az ÚMVP tengelyek kitörési pontjai, lehetőségei, javaslatok 2.1 beérkezett kérelem feldolgozásának gyorsítása, a minél gyorsabb ütemű kifizetés, 2.2 beruházási projektek, komplex projektek, mintaprojektek, 2.3 bankok kockázatkerülő magatartásának megváltoztatása, 2.4 ÚMVP és az ÚMFT célcsoportjai közötti lehatárolási elégtelenség vizsgálatának és kiküszöbölésének kezdeményezése

Intézkedési terv 3. Közmunkával kapcsolatos fejlesztési javaslatok 3.1 vízi társulatok és a magán-erdőgazdálkodói szféra közmunkaprogramban való közvetlen részvétele 4. Bioenergetika foglalkoztatási vonatkozásai 4.1 elkészült a Kormány felé „a biomassza energetikai hasznosítását célzó egyes intézkedésekről” szóló előterjesztés, 4.2 közmunka és alkalmi munkaprogram modellek kidolgozása

Intézkedési terv 5. A szervezeti háttér, a rendelkezésre álló információ közkinccsé tételéhez 5.1 kommunikáció, 5.2 helyzetkép és igényfelmérés, 5.3 foglalkoztatási jó gyakorlatok adatbázisa, 5.4 szervezeti feladatok megvalósításához szükséges költség igény 6. A Projektiroda középtávú feladatai 6.1 Intézkedési tervben jóváhagyottak nyomon követése, 6.2 minta projekt utak felderítése és feldolgozása

Az ÚMVP tengelyek kitörési pontjai, lehetőségei, javaslatok Probléma felvetése „A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak)” A vidékfejlesztési politika három területet ölel fel: élelmiszergazdaság, környezet, valamint a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség. 1. tengely: a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, 2. tengely: a környezet minőségének javítása, 3. tengely: a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása, 4. tengely: a LEADER helyi kezdeményezések

Az ÚMVP tengelyek kitörési pontjai, lehetőségei, javaslatok A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása A vidéki környezet minőségének javítása A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása Az utólagos finanszírozás hátrányai A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében A programozás koherenciájának biztosítása A tengelyek foglalkoztatásra gyakorolt hatásai A tengelyek megoszlása az ÚMVP-ben 1. tengely 47% 2. tengely 32% 3. tengely 17% 4. Technikai segítségnyújtás 4%

Javaslat 1. A tengely támogatási konstrukcióira beérkezett több ezer kérelem feldolgozásának lehetőségek szerinti gyorsítása. 2. Követendőnek tekinthető beruházási projektek, komplex projektek (mintaprojektek) bemutatása a széles potenciális érdeklődő kör számára. 3. Egyeztetések kezdeményezése a bankok kockázatkerülő magatartásának megváltoztatása és a vidéki vállalkozások hitelhez jutásának könnyítése érdekében. 4. Az ÚMVP- ÚMFT célcsoportjai közötti lehatárolási elégtelenségek kiküszöbölése.

Szociális Zöldenergia Program Probléma felvetése Az üvegházhatású gázok fejlett országok által történő kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20%-kal, a széndioxid emissziónak (kibocsájtásának) 2020-ig 30%- kal, 2050-ig 50%-kal kellene csökkennie. Az EU Megújuló Energia Útiterve és az irányelvek 2020-ra az összes felhasznált energiaforráson belül 20%-os megújuló energiaforrás részarányt céloz meg, ezen belül a bio-üzemanyagok vonatkozásában 10%-ot.

Szociális Zöldenergia Program Célok megújuló energiaforrások iparágának fejlesztése, ország energiaellátásának diverzifikációja és fosszilis energiaimport-függőségének csökkentése, hazai foglalkoztatás növelése és a környezetvédelmi elvárások teljesítése, termelői jövedelmek megőrzése, a vidéki életszínvonal javítása, munkahelyteremtés és a vidéki munkahelyek megtartása.

Szociális Zöldenergia Program Eszközök A) Biomassza Zöldségprogram – Üvegházak, fóliaházak energetikai kiváltása megújuló biomassza alapanyagból B) Önkormányzatok, és költségvetési fenntartású falusi-kisvárosi intézmények bioenergetikai korszerűsítése C) Elektromos áram és hőenergia előállítás kiserőműi (1-5) és közepes erőműi (max 20 MW) biomassza termelés segítségével

Szociális Zöldenergia Program Javaslat A „Biomassza Energetikai Program” kormány előterjesztésben foglalt „Szociális Zöldenergia Program” elindításának első mérföldköve olyan közmunka és alkalmi munkaprogram modellek kidolgozása, amely igazodik az „út a munkához” és egyéb foglalkoztatási programhoz. FVM és SZMM egyeztetés alapján kormánydöntésre vár.

A szervezeti háttér Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Magyar Agrárkamara (MA) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)

Regionális Operatív Program ÚMVP-ben meghatározott szempontok: - mikrovállalkozások fejlesztése - turisztikai fejlesztés - borturizmus - közszolgáltatások és a vidéki alapszolgáltatások - településfejlesztés

Nyugat-dunántúli kérdőíves felmérés eredményei A kérdőívek kitöltésében az alábbi szervezetek működtek együtt: Magyar Agrárkamara ÚMVP Tanácsadó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területileg illetékes vezetője Illetékes falugazdász(ok) LEADER Akciócsoport Munkaszervezetének vezetője Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetője Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének vezetője MVH kijelölt munkatársa HVI vezető A kérdőívezés célja az agrárfoglalkoztatási helyzetkép felmérése és jó gyakorlatok gyűjtése későbbiekben ezekre az adatokra támaszkodva az országos adatbázis létrehozatala. A fentiek figyelembe vételével készült a régiónkénti statisztikai feldolgozás a trendek bemutatására

Megállapítások az alkalmi foglalkozatásról: A kertészet, az erdészet és vadgazdálkodás együttes aránya meghaladja a 68%-ot az összes agrárfoglalkoztatottsági körben. Az szántóföldi növénytermesztés (18,42%) alacsonyabb arányban foglalkoztat, mint az erdészet és vadgazdálkodás (23,68%). Ez a régió agrár jellegéből is következik. A biogazdálkodás nagyobb százalékarányban (7,89%) foglalkoztatja a régió lakosait, mint az élelmiszer feldolgozás és az állattenyésztés együttesen (5,26%).

Megállapítások a munkanélküliekről: A munkanélküliek (regisztrált és nem regisztrált együtt) aránya a felmérés szerint ebben a régióban második legalacsonyabb az országos átlaghoz képest. Országos szinten itt a legalacsonyabb a nem regisztrált munkanélküli arányt mutatták ki. a 30 év alatti és az 50 év feletti munkanélküliek aránya is alacsony.

Foglalkoztatási agrárpolitika Nyugat-Dunántúli Régió

Fejlődési trendek: A legnagyobb arányban élelmiszer feldolgozás, valamint a biogazdálkodás fellendülését várják A kertészeti ágazat növekedését szintén számottevő várakozás kíséri Jelentős csökkenést a szántóföldi növénytermesztésre irányulóan várnak.

Foglalkoztatási agrárpolitika Nyugat-Dunántúli Régió

A bővülés feltételei: Az bővülés legfontosabb előfeltétele a támogatási lehetőségek kiterjesztése (83,33%), valamint a jogszabályi változtatás (79,17%) A jó gyakorlatok megismerése 41,67%-ot jelent a válaszadók szerint Mindez a Cselekvési Terv által felvázolt irányvonal részbeni helyességét igazolja.

Adatbázisok az interneten (

Köszönöm a figyelmet!