A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda Cselekvési Terve Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők.

Az előadások a következő témára: "A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda Cselekvési Terve Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők."— Előadás másolata:

1 A vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló Programiroda Cselekvési Terve Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja Egyesület Nyilvántartásba bejegyzett felnőttképzési szervezet Nyilvántartási szám: 00123-2010

2 Felvezetés Prioritások vidéki munkalehetőségek bővítése, vidéki életminőség javítása.

3 Intézkedési terv 1. Foglalkoztatás feltételeinek egyszerűsítése 1.1 Országgyűlés elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt, 1.2 elektronikus foglalkoztatási kártya-rendszer kidolgozása 2011-ig

4 Intézkedési terv 2. Az ÚMVP tengelyek kitörési pontjai, lehetőségei, javaslatok 2.1 beérkezett kérelem feldolgozásának gyorsítása, a minél gyorsabb ütemű kifizetés, 2.2 beruházási projektek, komplex projektek, mintaprojektek, 2.3 bankok kockázatkerülő magatartásának megváltoztatása, 2.4 ÚMVP és az ÚMFT célcsoportjai közötti lehatárolási elégtelenség vizsgálatának és kiküszöbölésének kezdeményezése

5 Intézkedési terv 3. Közmunkával kapcsolatos fejlesztési javaslatok 3.1 vízi társulatok és a magán-erdőgazdálkodói szféra közmunkaprogramban való közvetlen részvétele 4. Bioenergetika foglalkoztatási vonatkozásai 4.1 elkészült a Kormány felé „a biomassza energetikai hasznosítását célzó egyes intézkedésekről” szóló előterjesztés, 4.2 közmunka és alkalmi munkaprogram modellek kidolgozása

6 Intézkedési terv 5. A szervezeti háttér, a rendelkezésre álló információ közkinccsé tételéhez 5.1 kommunikáció, 5.2 helyzetkép és igényfelmérés, 5.3 foglalkoztatási jó gyakorlatok adatbázisa, 5.4 szervezeti feladatok megvalósításához szükséges költség igény 6. A Projektiroda középtávú feladatai 6.1 Intézkedési tervben jóváhagyottak nyomon követése, 6.2 minta projekt utak felderítése és feldolgozása

7 Az ÚMVP tengelyek kitörési pontjai, lehetőségei, javaslatok Probléma felvetése „A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak)” A vidékfejlesztési politika három területet ölel fel: élelmiszergazdaság, környezet, valamint a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség. 1. tengely: a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, 2. tengely: a környezet minőségének javítása, 3. tengely: a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása, 4. tengely: a LEADER helyi kezdeményezések

8 Az ÚMVP tengelyek kitörési pontjai, lehetőségei, javaslatok A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása A vidéki környezet minőségének javítása A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása Az utólagos finanszírozás hátrányai A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében A programozás koherenciájának biztosítása A tengelyek foglalkoztatásra gyakorolt hatásai

9 Javaslat 1. A 3.-4. tengely támogatási konstrukcióira beérkezett több ezer kérelem feldolgozásának lehetőségek szerinti gyorsítása. 2. Követendőnek tekinthető beruházási projektek, komplex projektek (mintaprojektek) bemutatása a széles potenciális érdeklődő kör számára. 3. Egyeztetések kezdeményezése a bankok kockázatkerülő magatartásának megváltoztatása és a vidéki vállalkozások hitelhez jutásának könnyítése érdekében. 4. Az ÚMVP- ÚMFT célcsoportjai közötti lehatárolási elégtelenségek kiküszöbölése.

10 Szociális Zöldenergia Program Probléma felvetése Az üvegházhatású gázok fejlett országok által történő kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20%-kal, a széndioxid emissziónak (kibocsájtásának) 2020-ig 30%-kal, 2050-ig 50%- kal kellene csökkennie. Az EU Megújuló Energia Útiterve és az irányelvek 2020-ra az összes felhasznált energiaforráson belül 20%-os megújuló energiaforrás részarányt céloz meg, ezen belül a bio-üzemanyagok vonatkozásában 10%-ot.

11 Szociális Zöldenergia Program Célok megújuló energiaforrások iparágának fejlesztése, ország energiaellátásának diverzifikációja és fosszilis energiaimport-függőségének csökkentése, hazai foglalkoztatás növelése és a környezetvédelmi elvárások teljesítése, termelői jövedelmek megőrzése, a vidéki életszínvonal javítása, munkahelyteremtés és a vidéki munkahelyek megtartása.

12 Szociális Zöldenergia Program Eszközök A) Biomassza Zöldségprogram – Üvegházak, fóliaházak energetikai kiváltása megújuló biomassza alapanyagból B) Önkormányzatok, és költségvetési fenntartású falusi-kisvárosi intézmények bioenergetikai korszerűsítése C) Elektromos áram és hőenergia előállítás kiserőműi (1-5) és közepes erőműi (max 20 MW) biomassza termelés segítségével

13 Szociális Zöldenergia Program Javaslat A „Biomassza Energetikai Program” a „Szociális Zöldenergia Program” elindításának első mérföldköve. Cél: Olyan közmunka és alkalmi munkaprogram modellek kidolgozása, amely igazodik az „út a munkához” és egyéb foglalkoztatási programhoz.

14 A szervezeti háttér Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Magyar Agrárkamara (MA) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)

15 Regionális Operatív Program ÚMVP-ben meghatározott szempontok: - mikrovállalkozások fejlesztése - turisztikai fejlesztés - borturizmus - közszolgáltatások és a vidéki alapszolgáltatások - településfejlesztés

16 Dél-dunántúli kérdőíves felmérés eredményei, 2009 december A kérdőívek kitöltésében az alábbi szervezetek működtek együtt: Magyar Agrárkamara ÚMVP Tanácsadó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara területileg illetékes vezetője Illetékes falugazdász(ok) LEADER Akciócsoport Munkaszervezetének vezetője Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének vezetője Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségének vezetője MVH kijelölt munkatársa HVI vezető A kérdőívezés célja az agrárfoglalkoztatási helyzetkép felmérése és jó gyakorlatok gyűjtése későbbiekben ezekre az adatokra támaszkodva az országos adatbázis létrehozatala. A fentiek figyelembe vételével készült a régiónkénti statisztikai feldolgozás a trendek bemutatására

17

18 Megállapítások az alkalmi foglalkozatásról: A kertészet és a szántóföldi növénytermesztés együttes aránya majdnem eléri a 72%-ot az összes agrárfoglalkoztatott körében. Az állattenyésztés és tartás valamint az élelmiszer feldolgozás a többi régióhoz képest a középmezőnyben helyezkedik el. Az „egyéb” (biogazdálkodás) tekintetében a foglalkoztatási arány jelentős

19

20 Megállapítások a munkanélküliekről: A munkanélküliek (regisztrált és nem regisztrált együtt) aránya a felmérés szerint ebben a régióban a második legmagasabb országos szinten. Az 50 év feletti munkanélküliek aránya az összes régióhoz képest a második legmagasabb. A 30 év alatti munkanélküliek aránya a 3. helyen van a 7 régió közül.

21

22 Fejlődési trendek: A megkérdezettek a legnagyobb arányban az erdészet és vadgazdálkodási ágazat fellendülését várják. A második legnagyobb fejlődési arány a kertészeti ágazatban várható. Mindezt a szántóföldi gazdálkodás rovására várják.

23

24 A bővülés feltételei: A támogatási lehetőségek kiterjesztése (80%) A jogszabályi változtatások szükségessége (75%) A jó gyakorlatok megismerését a válaszadóknak egyötöde tartja fontosnak Mindez a Cselekvési Terv által felvázolt irányvonal helyességét igazolja

25 Adatbázisok az interneten (www.mnvh.eu)www.mnvh.eu

26 Köszönöm a figyelmet!