Ki Erdei Ferenc? Város és vidéke. 100 éve született Erdei Ferenc. A Magyar Szociológiai Társaság konferenciája. Kecskemét, dec.3

Damnatio memoriae A politikai emlékezet változásai A múlt megsemmisítése A szellemi halhatatlanság A tudományos emlékezet:akkumuláció és kritika Erdei Ferenc a magyar szociológia történetének meghatározó alakja A politikus meghalt, a tudós él

Az életrajz hiánya A magyar történettudomány furcsaságai (a monumentalitás hiánya) Történet és történelem egysége: az életrajz Fontos kezdemények (Huszár T., Bognár B.) Egy leendő Erdei életrajz

Identitás „Minden hűségem mellett csaltam, Istvánom. Eldicsekedtem előttetek paraszti mivoltommal, s olykor hivalkodtam, hogy fütyülök rátok, majd pedig emez állapotomból folyó kínjaimmal igyekeztem ámulástokat kiváltani. Sok mindennek utána elárulom Neked, hogy parasztok közt pedig így cselekedtem a polgárságommal s proletárok között mindeme másik kettővel.” II. 17. Levél Bibó Istvánhoz.

Küldetéstudat „…amikor eszmélő diák lettem monjduk ötödikes koromban, s annak ellenére, hogy ráléptem a ’kapillaritás’ útjára, föllebezhetetlen határozottsággal eltökéltem, hogy én pedig nem leszek ’úr’. Szóval eldőlt a kérdés, hogy nem szegődök be a korunkban egyetlen érvényes nem paraszti életsílusba és társadalmi stílusba.. Az eltökéltséggel együtt jár az a homályos érzés is, hogy: edllenben emberré kell lennem, s valamiképpen szolgálnom egész osztályom emberré levésének ügyét. „ X. 18. Levél Diósszilágyi Évához.

Ambíció ”Azt hittem, hogy az ember, ha erős és tiszta szándékú, akkor mindene megvan hozzá, hogy éljen, szabadon, bátran és dicsőségesen. Nem, nem így van. Az életünknek közege van, tér, amelyben kiterjedhet, s az enyémnek és még hányaknak ezen a bús lapályon nincsen ilyen közege, csak gátja és korlátja tengernyi. De most nem siratom ezt az elveszett szabadságot. Hadd forrjon vér így bezárva és lefojtva, hadd marja az elme a titkok kegyetlen szikláit úgy a sötétben, és hadd szoruljon ökölbe a kéz, igy tehetetlenül és lekötelezve. Jöjjenek a Parasztok, a terhelt ember gondjai és a sorvasztó magyar nyavalygások. Jöjjön még egyszer ez az egész kísértetjárás, hadd puhuljon az ember, vagy hadd keményedjen aszerint, hogy elégetésre való tőzeg vagy csillogásra való érc.” XI. 16. Levél Diósszilágyi Évához

A triász (Bibó István-Reitzer Béla- Erdei Ferenc) Három zsákutcás sors Erdei-megalkuvó, politikus Bibó-nem megalkuvó, politikus Reitzer-korán elpusztított

A megértés keresése Finom distinkciók Empíria közelség Dogmatizmustól való mentesség Kreatív átvétel (Hajnal) Társadalom, történelem, lélektan egysége Szintézis (Magyar paraszttársadalom) Merész hipotézis: Kettős társadalom

Jobb vagy bal? Történelmi érzék vagy opportunizmus? „Sok könyvet elolvastam, még többet megnéztem, s a mit Leninből el nem égettek e híresek, a könyököm alatt tartottam, sokat gondoltam Rád, Bélára, jóapámra, majd hagymásaimra és honi mezeinkre, olykor szónoklásba képzeltem bele magam izzadásig, s végül fölemésztvén háromszor öt dob, áruházi blokkfüzetet, mely itt igen olcsó, úgy hagytam el amaz kupolás szentélyt, hogy a szövetkezeti és egyéb ’gazdaságstruktúrális ’ kérdésben igen felokosodtam csak elengendőképpen.” II. 14. Levél Bibó Istvánhoz)

100 év A magyar szociológiatörténet klasszikusa Érvényes módszerek, érvényes igazságok Mit kérdezne ma Erdei?