A nemzetközi egészségpolitikai ajánlások hazai alkalmazása Esettanulmány a WHO Mental Health Declaration és Action Plan magyarországi „fordításáról“ MSzT-konferncia – 2009 november, Debrecen „Elveszett jelentés” Fernezelyi Bori és Erőss Gábor

Bevezetés Az esettanulmány egy nemzetközi kutatás része (KNOW&POL > ) A WHO Lelki Egészség Európai Nyilatkozatának és Akciótervének hatása a nemzeti egészségpolitikákra 6 országban A magyar „fordítási” folyamat

A KNOW&POL kutatásról Téma: A tudás és a közcselekvés kapcsolatának vizsgálata Tudás = a tudományos, szakértői, laikus, nemzetközi, helyi, explicit, implicit stb. tudásformák összessége Közcselekvés = a tágan, szociológiailag értelmezett politika, közpolitika, szakpolitika Kérdés: Milyen tudáson alapul, és milyen tudást hoz létre a politika? Vagyis: hogyan és milyen tudásformák épülnek be az egészség- és oktatáspolitikákba, illetve hogyan hat vissza a politika a tudástermelésre?

A WHO Nyilatkozat és Akcióterv mint tudásalapú szabályozóeszköz vizsgálata 6 ország: Belgium, Franciaország, Magyarország, Németország, Norvégia és Skócia 3 kérdés: (1) a WHO és az ország formális kapcsolata, (2) részvétel a szabályozóeszköz létrehozásában, (3) a szabályozó eszköz hatása a nemzeti egészségpolitikára A kérdések relevanciája függ attól, hogy 1. milyen a viszony az európai WHO-val, és 2. mekkora szerepe van a lelki egészségpolitikának az adott országban

A WHO (MHAP) és az egyes országok viszonya intézményileg szabályozott létrehozó befogadó Skócia Belgium Németo. Magyaro. Norvégia Franciao. Személyes kapcsolat

A magyar esettanulmány Elsősorban befogadó ország (LEGOP létrehozása) Szoros intézményesített kapcsolat a WHO és Magyarország között (BCA- Biennial Collaborative Agreement, Mental Health Counterpart) Erős szakmai érdekérvényesítés (pszichiáterek), sajátságos szerkezetű mező (szociális szakmákhoz, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek stb.: alig-alig) Intézményi-gazdasági adottságok (egészségügyi intézmények állapota)

A „fordítási” folyamat Lelki Egészség Országos Programja (LEGOP) létrehozásának folyamata A WHO-val kötött szerződés alapján Szakmai lobbi dolgozza ki A minisztérium egyszerre igyekszik: 1. teljesíteni a WHO felé kötelezettségeit, 2. kielégíteni a szakmai lobbi érdekeit, 3. támaszkodni a nemzetközileg preferált döntéshozási eljárásokra (konszenzus konferencia), és 4. figyelembe venni a gazdasági szempontokat (megszorítások, EU-s finanszírozási lehetőségek)

Az europaizációs és domesztikációs folyamat eredménye: elveszett jelentés Az europaizációs folyamat összefonódik a domesztikációs folyamattal (Bugdahn [2005]): a nemzetközi paradigma átvételéből adódó előnyöket úgy kívánják a helyi aktorok élvezni, hogy a nemzeti (helyi) elvárásoknak, lehetőségeknek, érdekeknek megfelelően újraértelmezik, „használhatóvá“ teszik az európai (illetve nemzetközi) kezdeményezést.

Az európaizációs folyamat elemei Egy korábban nem jelentős ügy előtérbe kerül  Lelki Egészségpolitika Új nyelv: új fogalmakat vesznek használatba, korábban nem ismert koncepciókat használnak  “lelki egészség” vs. pszichiátriai betegség, felhasználók vs. betegek, közösségi ellátás Eljárásrendi európaizáció (Procedural Europeanisation)  a döntéshozás folyamatába olyan elemeket emelnek be, amely az európai döntési mechanizmusokban elvárt (nyílt konzultáció, nyilvános dokumentumok, reagálási lehetőség)  Skót esettanulmány

A domesztikációs folyamatra ható tényezők Az új ügy tartalmának „lefordítása” a helyi kontextusra: A helyi bevett paradigma szilárdságából adódó ellenállás A helyi aktorok hatása (érdekkonfliktusok, érdekkoalíciók) (  Norvég esettanulmány) A meglévő intézményrendszerek hatása (út-függés) A gazdasági lehetőségek hatása

A „fordítás” gazdasági aspektusai, I Érdekkonfliktusok, mező szerkezete határozza meg a kimenetelt Helyi ráfordítások kiváltása nemzetközi finanszírozási lehetőségekkel: feltételezés, hogy a nemzetközi ajánlás európai szintű támogatási lehetőségeket is vonz. Cél: a helyi szereplők alkalmassá tétele a nemzetközi pályázatokon való részvételre. A terv elfogadtatása az érdekeltekkel: „vagy ez, vagy semmi” érv; „szimpla vagy semmi” játszma

A „fordítás” gazdasági aspektusai, II Vagy ez, vagy semmi hozzáállás: “A jelen gazdasági és politikai helyzetben, az egészségügyi intézményrendszer folyamatos romlása mellett, örvendetes, hogy egy olyan terv születik melynek célja a pszichiátria intézményrendszerének javítása, lévén – úgy látszik – ez most európai szintű prioritás. De könyörgöm, ne nevezzük ezt a Lelki Egészség Országos Programjának. A pszichiátria csak egy pillére a lelki egészségnek. Bár ez egy nagyon fontos pillér, de nagy hiba lenne összekeverni a pillért a híddal.” (A Magyar Mentálhigiénés Szövetség elnöke)

„Elveszett jelentés” Eredmény: A mentális egészség komplex, közösségi ellátásán alapuló, megelőzés-centrikus megközelítését célzó új felfogás helyett a pszichiátriai intézményrendszer fejlesztése kerül csupán napirendre

További két, kontraintuitív eredmény Nemzetközi szinten: közvetlenül nem érvényesül a „New Public Management” diskurzus, a WHO-ajánlás megmarad egészségpolitikának, ugyanakkor a nemzeti szinten megengedi az NPM-eszközökkel való megvalósítást is OPNI: a döntéshozók nem használják fel a nemzetközi ajánlást mint „erőforrást”, hivatkozási alapot, még ha döntésük egybe is cseng vele

Köszönjük a figyelmet, örömmel várjuk a reakciókat szóban, és írásban is: Fernezelyi Bori: Erőss Gábor: KNOWandPOL projekt – „Hungary Health“ kutatócsoport – Tanulmányunk a világhálón: ific_reports/Orientation3/WHO.WP12.Hungary.pdf