S ZABADESÉSBEN A Z MSZP KÖZÖTTI NÉPSZERŰSÉGVESZTÉSÉNEK POLITIKAI NAPIRENDI MAGYARÁZATAI B ECK L ÁSZLÓ – B ÍRÓ N AGY A NDRÁS – R ÓNA D ÁNIEL

Elmélet társadalmi háttérváltozók és az attitűdök helyett a politikai napirenddel lehet megmagyarázni a rövidtávú ingadozásokat pártválasztásban Hangsúly a közvélemény napirendje és a pártpreferencia közötti kapcsolaton lesz: – ügybirtoklás – priming – választók memóriája – időkülönbözet – kumulatív hatás – performatív-hatás Napirend-észlelés: szűrő (Zaller, szelektív észlelés, kultivációs elmélet) média- napirend közvélemény- napirend pártpreferencia

2006 május 2006 június 2006 július 2007 január 2007 március2007 október 2009 január 2009 március 2009 április 2010 február megszorít ás várható meg- szorításo k áremel- kedése k vizitdíj és napidíj bevezetése Zuschlag13.havi bér elvonása HunvaldGyurcsán y lemond BKV- Hagyó politikai érdeklődés 0,5460,6352,117 Fidesz 1,6961,4391,5272,1021,415 MSZP 0,6890,4032,2240,648 diplomás 0,348 budapesti 1,7103,4502,4780,7210,5443,804 fiatal 0,598 nyugdíjas 0,694 falu 0,6621,8930,6990,783 8 általános 1,571 Nagelkerk e R négyzet 0,0320,0300,0640,0390,0520,0200,0710,1000,0340,031 Napirend-észlelés

Politikai érdeklődésMSZP (2006. június) MSZP (2010. március) Különbség (kerekített adatok) Egyáltalán nem Egy kicsit Közepesen Nagyon Összesen OrgánumGyakoriságMSZP (2006. június) MSZP(2010. március) Különbség (kerekített adatok) RTL Klub HíradóSoha Ritkábban Hetente többször Minden nap TV2 TényekSoha Ritkábban Hetente többször Minden nap M1 HíradóSoha Ritkábban Hetente többször Minden nap Összesen

Módszertan Havi pártpreferencia-adatok a választani tudók körében (Medián) A napirend-érzékelés (priming) és a média tálalása (framing) egy mutatóban – A havi 15 ügy mindegyikénél kontextuális változó a tálalás (ellenzéki/kormánypárti) – Ezt besúlyoztuk a fontosságpercepcióval – Végül a 15 ügyre összevontuk az indexet, amely így az egész hónap napirendjének az indikátora lett

3 fő ügy: megszorítások, reformok és korrupciós ügyek Legnagyobb a hatásuk, de a többinek is lehet jelentősége Hosszú időn keresztül dominálták a napirendet, az egészségügyi reform már a bevezetése előtt A megszorítások ellentmondtak a választási ígéreteknek – a választók becsapva érezhették magukat (performatív-hatás modell) – nem mindegy, hogy ki szorít meg: Bajnainak nem csökkent a népszerűsége a keményebb intézkedésektől sem Az egészségügyi reform – bevezetésének voluntarista, elitista módja ellenmondott a szocialista szimpatizánsok konfliktuskerülő, populista politikai habitusának – paternalizmussal is szembe megy – konfliktusokat generált a koalíción belül Negatív ügybirtoklás mindhárom esetben

korrupció Figyeltek a szocik és azonnal reagáltak Amikor nem volt botrány, akkor stagnált az index – nem felejtettek a választók A ciklus végére már a „keménymag” is korruptabbnak tartotta az MSZP-t, mint a ciklus elején az egész társadalom

Konklúzió A társadalom legnagyobb része tájékozott volt a ciklus kulcsfontosságú eseményeiről a 2006 őszi események, a 2009-es miniszterelnök- váltás vagy a BKV-botrány nem eredményeztek azonnali elmozdulást Azonban így is lehetett hatásuk (sorrendiség, kumulatív hatás) MSZP számára kedvező hír nem volt – negatív események kiszorították, ezért a választók látóköréből is kikerültek azok

Köszönöm a figyelmet!