A kvázi-professzionális gyermekvédelemben barkácsolt életutak Rácz Andrea MSZT - Társadalmi nemek szekció, Debrecen

A kutatás fő témái A gyermekvédelem rendszerében nagykorúvá váltak eddigi életútjának vizsgálata: iskolai pályafutás, munkaerő-piaci részvétel, jövőbeli elképzelések. A támogatások szakmai tartalmáról alkotott vélemények vizsgálata. A kvázi-professzionalitás jeleinek felfejtése.

Gyermekvédelmi helyzetkép 21 ezer gyermek és fiatal felnőtt él a szakellátásban. Közel 55% nevelőszülői ellátásban részesül. Egyre többen kerülnek a rendszerbe éves korban. 65% szakiskolai képzésben vesz részt, a gyermekotthonban élők 7, a nevelőszülőknél élők 13%-a tanul gimnáziumban. 3-5% folytat felsőfokú tanulmányokat. Több, mint 40% 10 évnél hosszabb időt tölt a rendszerben. Fiatal felnőttek 67%-a tanulmányokat folytat.

Lehetséges típusok és altípusok A siker/kudarc, választásos/normalizált életút, progresszív/regresszív individualizáció,késleltetett/alkalmazkodásra épülő jövőbeli elképzelések mentén a gondozási háttérrel rendelkező nagykorúak körében két fő típus (sikeresek és túlélők), ezen belül hét altípus különíthető el.

Sikeresek típusába tartozók A földön járók - sikeres szakmák, szakmai sikerek (1. altípus) – 6 fő Az álomlovasok - gyermekkori álmot követők (2. altípus) – 4 fő A jég hátán is megélők (3. altípus) – 4 fő

Sikeres nők a gyermekvédelemben Család és a munka összeegyeztetése: „(…) nekem úgy fontos az, hogy olyan munkám legyen majd, hogy tényleg a család - hogyha egyszer lesznek gyerekeim, akkor nekem legyen időm a gyerekeimre. És én úgy gondolom, hogy egy tanárnak akármennyire lehet, hogy nem keres jól (…) mégis van ideje a gyerekeire.”

Sikeres férfiak a gyermekvédelemben Lehetőségek kihasználása: „(...) jött egy külföldi munkalehetőség, és elfogadtam, és kimentem Skóciába dolgozni. (…) És jött a következő külföldi utam, Görögország, majd kaptam még egy álláslehetőséget Spanyolországban (…) én azt vallom, hogy lássál minél többet, annál többet tudsz.”

Túlélők típusába tartozók A jövőtől félő, kiterjedt jelenben élő - szakképzésre összpontosítók (1. altípus) – 9 fő A jövőtől félő, kiterjedt jelenben élő - munkára összpontosítók (2. altípus) – 6 fő „Godot-ra váró” passzív résztvevők (3. altípus) – 8 fő Az „élet a legnagyobb rendező” elvet vallók (4. altípus) – 3 fő

Párkapcsolatok megítélése – nők véleménye Sikeres nők biztos hátteret szeretnének előbb. A túlélők típusába tartozó nők esetében erőteljes a párkapcsolati függőség – önálló élet megalapozásának feltétele. A családalapítással kapcsolatos elképzelések a gyermekkorukra való reflexióik köré épülnek.

Párkapcsolatok megítélése – a férfiak véleménye A családalapítás előfeltétele a biztos anyagi háttér megteremtése: „Erre én azt mondom, hogy aki zacis, először próbálja összerakni az életét, és utána gondolkozzon barátnőkön.”

Rendszerkritika A rendszer kiszolgálja a gondozottakat. A szakmai segítségnyújtás nem igazodik a személyes szükségletekhez. A gyermekvédelem szűkre szakja a határokat. Korábbi gondozási-nevelési módszerek alkalmazása. A szakemberek többsége nem kompetens.

Szűkös gyermekvédelmi határok „Nem tudom, talán az állami gondozottak körében azért így nincsenek kitolva a határok. Tehát az, hogy meddig lehet elmenni, meg az, hogy milyen álmokat szőnek. Tehát, hogy: jó, lesz egy szakmunkás végzettségem, na talán leérettségizek - és ennyi. „

Szakemberek megítélése „(…) ilyen nagyon kockafejű emberek megmondták, hogy neked mi a jó, meg, hogy ők iskolában tanult dolgokat ott rajtad próbálgattak, meg kurvára empatikusak voltak. Ez nagyon jellemző erre a szakmára, aztán igazából semmi közük nem volt az egészhez.”

A kvázi-professzionális gyermekvédelem ismérvei Eszköztelenség, ellátási tartalmak hiánya. Túlgondozás, inadekvát szakmai módszerek. Nevelői típusú kontra szociális munka módszerére épülő támogatás. Célok és eszközök nincsenek összhangban. „Fiatal expresszt olvas, az utógondozó telefonál.” Normalizációs életút iránti igény.

Gender-semleges gyermekvédelem? Nemi sztereotípiák leképeződése a gyermekvédelmi rendszerben Lányok felülreprezentáltak a családias ellátásokban. Iskolaválasztásban megjelenő különbségek. Munkamegosztásbeli különbségek. Szakemberek 80%-a nő. Nevelési elveikben nehezen szakadnak el azoktól a társadalmi sztereotípiáktól, amelyben maguk is élnek. Megfogalmazódik a férfi munkaerő igénye: Apai / férfi minta megjelenítése az ellátásban. Önálló életre való felkészítésben (stratégiai döntések, racionális tervezés, pénzgazdálkodás)

Összegzés A gyermekvédelem rendszerszinten nem működik megfelelően: A sikeres gyermekvédelmi kimeneteket az egyes szakemberek munkája határozza meg. Utógondozói ellátás igénybevételének felső korhatárának kitolása kontra intenzív támogatási rendszer kiépítése melletti érvelés. Partnerség hiánya, utasító formák alkalmazása, aszimmetrikus függőségi viszony jellemző a gyakorlatban.

Köszönöm a figyelmet! DE - Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi tanársegéd ELTE - Szociológia Doktori iskola, doktorandusz