A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei Bencsik János államtitkár Fenntarthatósági Csúcs – 2010. november 18-19.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Zéró CO2-Fenntartható Építészet ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár Budapest november 5.
Advertisements

ZEMPLÉN EURORÉGIÓ PROGRAMTERVEZET I.Határon átnyúló infrastrukturális természet- és környezetvédelmi fejlesztések II.A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok.
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Intézkedési terv-javaslat a nemzeti energiahatékonysági célok megvalósítására a Széchenyi terv keretében Dr. Grasselli Gábor Dr. Szendrei János Debreceni.
A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Területfejlesztési Stratégiai Program megújítása Szolnok, február 2. Jász-Nagykun-Szolnok.
Az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi regionális környezetvédelmi konferencia Budapest, november 11. Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető Nemzetgazdasági.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
általános főig. helyettes
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Széleskörű társadalmi képviselet (pártok, szakszervezetek, kamarák,
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
A magyar gazdaság helyzete, fejlesztési prioritások Varju László államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
1 A hazai energiapolitika teendői Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont.
Magyarország fenntartható fejlődésének kulcskérdései: hosszú távú energiastratégia, zöld gazdaságfejlesztés október 1., Szeged Bencsik János energiaügyi.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
A spanyol gazdaság jelenlegi problémái Éltető Andrea - MTA VKI április 15.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV DR. NÉMETH IMRE AUGUSZTUS 7.
Előtérbe kerül-e a természeti erőforrások fenntartható használata, vagy a gazdaság és a fogyasztás okozta környezetszennyezést minimalizálandó még ebben.
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Folyamat Kormányprogramban Kormányprogramban OGY határozat-tervezet OGY határozat-tervezet NÉS koncepció: MTA-EMLA,
A Közös Agrárpolitika reformja és a magyar vidékfejlesztés Podmaniczky László Szent István Egyetem, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat “A magyar vidékfejlesztés.
A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő,
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
A zöld energia jövője Magyarországon Dr. Jávor Benedek elnök Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága november 17.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Korszakváltás küszöbén Közép-EurópaiIngatlankonferencia Győr, március 24. Bencsik János.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
A 21. század energiapolitikai kérdései és hazai válaszai: a „Magyarország energiapolitikája ” című stratégia és a lezajlott társadalmi-szakmai.
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok rendszere CIVILIÁDA 2006 Budapest, október 18. Kelemen Balázs, főosztályvezető-helyettes.
Az igazi változásokhoz szemléletbeli váltásra van szükség ? Az energiaszektor szerepe a versenyképesség javításában Energiatudatosság.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Civil Európa – civilek Európában
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Fenntarthatóság Hol tart Európa a cselekvésben? Herczog Edit Európai parlamenti képviselő Magyar Fenntarthatósági Csúcs II. Budapest, november 24.
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
EGER TÉRSÉGE FEJLESZTÉSI EGYESÜLET „Területfejlesztés civil szemmel” Előadó: Pozsikné Hidvégi Éva, elnök.
TAB Város és a megújuló energiára alapozott oktatás Schmidt Jenő Tab Város Polgármestere 1.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
1 A jövő kérdései: Mi lesz az NFT II.-ben? Összegek, prioritások, programok,
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
ZÖLDEK Klaszter Nemzetközi Konferencia A megújuló energia jövője a Közép-dunántúli régióban Edutus Főiskola,
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Az atomenergia szerepe a Nemzeti Energiastratégiában dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének.
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A jövő kérdései: Mi lesz az NFT II.-ben?
Előadás másolata:

A Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervei Bencsik János államtitkár Fenntarthatósági Csúcs – november

2 Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok az erőforrások túlfogyasztása. A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni. Fenntarthatósági Csúcs – november

3 Fenntartható fejlődés kereteinek megteremtése Alapvetés a gazdasági és társadalmi élet olyan módon történő megszervezésére van szükség, amely lehetővé teszi az emberi lét keretfeltételeit meghatározó természeti rendszerek fennmaradását Megvalósítás véges természeti erőforrások vég nélküli felhasználásának korlátozása Fenntarthatósági Csúcs – november

4 Erőforrások további mértéktelen kiaknázásának következményei Természeti rendszerek átalakulása → általunk ismert természeti viszonyok megváltozása →átalakuló klimatikus viszonyok kedvezőtlen hatása a természet eltartó képességére Gazdaság teljesítőképességének jelentős csökkenése → fosszilis erőforrások kimerülése miatt az egész gazdaság alapfeltételeinek megrendülése Társadalom önfenntartó képességének mérséklődése → munkanélküliség növekedése → szociális ellátórendszerek túlterheltsége Fenntarthatósági Csúcs – november

5 A fenntartható fejlődés kulcsterületei az élelmiszer önrendelkezés biztosítása az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása az energiafüggésünk csökkentése vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése a lakosság környezeti- és klímatudatosságának erősítése az oktatás minden szintjén az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása A biztonságos energiaellátás mindezek egyik háttérfeltétele Fenntarthatósági Csúcs – november

6 A normaalkotás során elsődleges szempontok: - a termékek és szolgáltatások reális árazása, a természet pusztításából, az erőforrások mértéktelen felhasználásából származó költségek érvényesítése - társadalmi erőforrás gyarapító rendszerek megerősítése Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében - szabályozás Olyan normaalkotó szabályozás kidolgozására van szükség, amelyet a végrehajtás iránti széleskörű elkötelezettség övez. Fenntarthatósági Csúcs – november

7 Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében - példamutatás Lehetőségek a példamutatásra: középületeink energiahatékonyság-javítást célzó felújítása Létesítménygazdálkodás során a fenntarthatósági szempontok érvényesítése személyes példamutatás A közhatalom gyakorlóinak hiteles, közbizalmat építő intézményrendszert kell kiépítenie. Fenntarthatósági Csúcs – november

8 Állam szerepe a fenntartható fejlődés elősegítésében - tudatformálás Lehetőségek a tudatformálásra: A fenntarthatósági szempontok fokozott érvényesítése a közoktatási tananyagban Zöld szakképzés fejlesztése Zöld gondolkodás terjedését elősegítő szervezetek támogatása Fenntarthatósági Csúcs – november

9 Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai elkötelezettsége „ A 21. században a világ visszatér az emberiség alapjaihoz: újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia lesz a fontos. Furcsa dolog, de mi magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a 21. században a világ sok helyén szűk keresztmetszetté válik.” (Kormányprogram) Fenntarthatósági Csúcs – november

10 Kormány fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai törekvései „Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövőiparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására: egészségipar turizmus zöld gazdaság megújuló energia víz alapú gazdaságfejlesztés „közösségi” járműipar tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások, K+F.” (Kormányprogram) Fenntarthatósági Csúcs – november

11 Stratégiai cél – a hazai zöld gazdaság fejlesztése Természeti és társadalmi egyensúly helyreállítása Nemzetközi kötelezettség- vállalások teljesítése K+F+I Megújuló energiák felhasználása Zöld gazdaságfejlesztés célok eszközök Fenntarthatósági Csúcs – november

12 Stratégiai cél – hazai zöldgazdaság felvirágoztatása Zöld gazdaságfejlesztés hatása a fenntarthatóságra Természeti rendszerek egyensúlyának helyreállítása Évtizedekre szóló belső piac építés Foglalkoztatás bővülése - társadalmi egyensúly javítása Mérséklődő energiaimport – csökkenő függőség Zöld innováció - új piacok elérhetősége Növekvő GDP - javuló fizetési mérleg Önkormányzati, mezőgazdasági, és KKV szektor felértékelődése Mitigációs és adaptációs feladatok teljesítése - aktív klímavédelem Fenntarthatósági Csúcs – november

13 A fenntartható fejlődést szolgáló stratégiai dokumentumok Fenntartható Fejlődési Stratégia Hosszú távú Energiastratégia Európa 2020 Stratégia Klímapolitikai stratégia – dekarbonizációs útiterv 2050 Új Széchenyi Terv 2020 Fenntarthatósági Csúcs – november

14 Fenntartható fejlődési stratégia OGY határozat (102/2009 sz.) kötelez annak elkészítésére Országgyűlés számára történő benyújtás várható ideje: ősz Készítését széleskörű szakmai és társadalmi párbeszéd kíséri majd Magyarország fenntartható pályára állítását elősegítő sarokpontok azonosítása, cselekvési irányok és eszközök meghatározása Fenntarthatósági Csúcs – november

15 Hosszú távú energiastratégia december 15.: első verzió Társadalmi és szakmai egyeztetés Fő pillérei  Ellátásbiztonság  Versenyképesség  Fenntarthatóság  Gazdaságélénkítés  Energiaszegénység Fenntarthatósági Csúcs – november

16 Nemzeti Energia Stratégia kiemelt területei Vertikális  Klímavédelem  Ellátásbiztonság  Geopolitikai korlátok és lehetőségek  Regionális energiapiac és infrastruktúra  Takarékosság  Hatékonyság  Alternatív energiák Horizontális  Foglalkoztatás  Vidékfejlesztés  Oktatás-képzés  Tudatformálás Fenntarthatósági Csúcs – november

17 Európa 2020 Stratégia A lisszaboni stratégia továbbfejlesztése 5 számszerűsített célkitűzés 2020-ra vonatkozóan: Foglalkoztatottság szélesítése: 75% (20-64 évesek) Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése: 5 százalékponttal Oktatáspolitika: alsó fokú végzettségűek 10 % alá csökkentése diplomások 30,3 % fölé emelése Energia- és klímapolitikai célok: (megújuló: 14,6%, energia- megtakarítás 10%, ÜHG kibocsátás 10 %-kal nőhet 2005-höz képest ETS-en kívül) K+F célok: GDP 1,8 % Fenntarthatósági Csúcs – november

18 Hazai klímapolitika újragondolása – Dekarbonizációs útiterv 2050 A hazai klímapolitika újragondolása és kerettörvény formájában való rögzítése második félévében várható. Ennek során kiemelt szerep jut a dekarbonizációs útiterv véglegesítésének. Dekarbonizációs útiterv A dekarbonizációs útiterv 2050-ig kiterjedően határozza meg a kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségét. Elkészítése EU-s szintű kötelezettség. A tervezett, hosszú távra programozott kibocsátás csökkentés költséghatékonyabb az ad hoc döntéseknél, továbbá kiküszöböli a befektetői és gazdasági környezet bizonytalanságait A kibocsátás-csökkentés megvalósítása jelentős állami beavatkozást igényel: a szabályozó környezet és támogatási rendszerek átalakítását igényli, ami csak tudatos tervezés alapján képzelhető el. A legnagyobb arányú kibocsátás-csökkentés az alábbi három fő szektorban valósítható meg: energiatermelés, közlekedés, épületek A valós kibocsátás csökkentés azonnali elkezdése lehetővé teszi azt, hogy éves szinten 2%-ot meghaladó csökkentésre ne legyen szükség – Éves szinten 2%-ot meghaladó csökkentés egyaránt megterhelné a társadalmat és a gazdaságot Fenntarthatósági Csúcs – november

19 Új Széchenyi Terv Indul: január 15. Időtáv: kitörési pont: Gyógyító Magyarország Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés Otthonteremtés Vállalkozásfejlesztés Tudomány-Innováció – növekedés Foglalkoztatás Közlekedés Mindegyik kitörési pont tartalmaz olyan pályázati lehetőséget, amely közvetve, vagy közvetlenül a fenntartható fejlődést szolgálja! Fenntarthatósági Csúcs – november

20 Új Széchenyi Terv – zöld gazdaságfejlesztés Zöld energiatermelés Zöld oktatásfejlesztés és tudatformálás Zöld K+F+I Energiahatékonyság – épületenergetika Közvetlenül szolgálja a fenntartható fejlődést Fenntarthatósági Csúcs – november

21 Új Széchenyi Terv Közvetve szolgálja a fenntartható fejlődést Vállalkozás- fejlesztés Tranzit- gazdaság Egészségipar Tudomány- Innováció- Minőség Fenntarthatósági szempontok a közlekedésben geotermia Fenntarthatósági Csúcs – november

22 Köszönöm a figyelmet! Fenntarthatósági Csúcs – november