Az emlékezés torzításai 1. Torzítás az információfelvétel során 1.1 Korlátozott mennyiségű információ kódolása 1.2 Az asszociációk torzító hatása Deese ’59, Roediger-McDermott ’92, 97 2. Torzítás felidézéskor 2.1 Befolyásolás kérdésekkel Loftus és Palmer ’79 2.2 Retrospektív eltérés 2.3 Álemlékek (a követkeő diákon) Magyarázat: Sémák, forrás amnézia

Spanos et al. A ksz-eknek az mondták, a kiváló szem-kéz koordinációs és vizuális explorációs képességeik valószínűleg azért vannak, mert a kórházban, ahol születtek, ingergazdag környezetet teremtettek, pl. mobil. A kísérletben azt szeretnék vizsgálni, hogy ez tényleg így van-e (ezt mondták a ksz-eknek). Az egyik csoportnál kor regressziót, a másiknál irányított memória újra struktúrálást végeztek( kor regresszió plussz képzlet). Eredmény: kor regr.csoport 70%-a, az írányított 95%-a tudott 1 napos korából „felidézni”. Pl. a mobilra a ksz-ek 56%-emlékezett. 49% úgy vélte, ezek valódi emlékek és 16% vélte úgy, hogy ez csak fantáziálás.

A picture is worth a thousand lies: Using false photographs to create false childhood memories K. A. WADE, M. GARRY,J. D. READ, D. S. LINDSAY Psychonomic Bulletin & Review2002, 9 (3), 597-603

Kontextusfüggő emlékezet Külsö környezet Belső környezet hangulati állapot - elfojtás, interferencia; tárolás alatti és előhivás alatti hangulati hatások

A külső környezet hatása felidézésre Bower és matsai. Amikor a tanulás és a felidézés ugyanabban a környezetben történik, a felidézési teljesítmény jobb, mint akkor, ha a felidézés a tanulástól eltérő környezetben történik. Tanulás és felidézés a víz alatt és a parton Tanterem Másik személy nem felismerése más terepen

A hangulati állapot hatása Elfojtás Tárolás alatti hatások Előhívás során fellépő hatások

Elfojtás Zeller 1950 aszemélyek értelmetlen szótagok listáját tanulták egy adott kritérium teljesítéséig, majd ezután pszichomotoros feladatot kaptak. A kísérleti csoportnál ezt manipulálták úgy, hogy ne sikerüljön. Kísérleti személyeit ezután arra kérte, hogy idézzék fel a megtanult listát. Zeller feltételezése az volt, hogy a hibázások okozta kellemetlenség szorongást kelt, ami azután az értelmetlen szótagok tanulásának élményére is átterjed. Az elfojtás hipotézisnek megfelelően, a szorongást átélő személyek kevesebb szótagot tudtak felidézni, mint a kontroll személyek. A későbbiekben a szorongó páciensek is sikeresen teljesíthették a pszichomotoros feladatot, ami után ugyanannyi értelmetlen szótagot idéztek fel, mint a kontroll csoport tagjai.

Elfojtás….. Wilkinson és Cargill (1955) a résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el, majd később idézzenek fel egy történetet, aminek témája vagy ego-fenyegető (egy fiú azt álmodta, hogy anyjával aludt, majd felmászott egy lombokkal körülölelt templomhoz) vagy semleges volt (a fiú azt álmodta, hogy bátyjával aludt, majd egy tó felé sétált). Az ego-fenyegető történetben sugallt Ödipusz-komplexus feltehetően csak a férfiaknál hat. Az elfojtás hipotézisnek megfelelően, csak a férfi kísérleti személyek idéztek fel kevesebbet az ego-fenyegető, mint a semleges történetből.

A tárolás alatti hangulati hatások Az emberek a hangulatukkal konzisztens információból többet jegyeznek meg, mint abból, ami a hangulatukkal nem egyeztethető össze. Ezt a hatást hangulati szelektivitásnak vagy hangulati kongruenciának hívják.

Bower, Gilligan és Monteiro (1981) vizsgálatuk során a kísérleti személyeket boldogságra ill. szomorúságra hipnotizálták, majd két kitalált figuráról, Jack-ről és Andre-ról szóló történetet olvastattak velük. Jack boldogtalan karakter, akivel meglehetősen lehangoló dologok történnek, míg Andre vidám, számos pozitív élményben van része. A kísérleti személyek 24 órával később felidézték a történetet, semleges hangulatban. Azok a személyek, akikben szomorúságot indukáltak, többre emlékeztek a szomorú Jack, a boldogságra hipnotizáltak pedig inkább a vidám Andre élményeire. Az indukált hangulat nem befolyásolta a felidézés mennyiségét. A szomorú és a boldog személyek ugyanannyi tényre emlékeztek.

Hangulati állapotfüggő memória Chaplin Sirhan