VÍZMINŐSÉG A víz mint közeg tulajdonságainak összessége Ökoszisztémák életét befolyásoló, létrehozó, fenntartó tényezők összessége Négy tulajdonság csoport jellemzi Halobitás (ion tartalom) Trofitás (szervesanyag termelő képesség) Szaprobitás (szervesanyag lebontó képesség) Toxicitás (mérgező képesség) Vízminőség: antropocentrikus fogalom (mire használható a víz) Vízszennyezés: Olyan anyagok természetes vízbe juttatása, amelyek károsítják a vízi ökoszisztémát

Minőség Alkalmasság, jóság Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén azok egymástól elkülönülnek Alkalmasság, jóság A minőség emberközpontú alkalmazása. Felhasználástól függ a kedvező vagy rossz minőség (Pl. halászat, fürdés, ivóvíz, ipari víz, öntözővíz, stb.)

KÖRNYEZETMINŐSÉG (KVALITÁS): A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT KÖRNYEZETI ÁLLAPOT OBJEKTÍV KATEGÓRIA BIOLÓGIAI KÖRNYEZET(VÍZ)MINŐSÉG: AZ AZ ÁLLAPOT, AMELYET A(Z) (VÍZI)ÉLŐLÉNYEK TÉRBELI, MENNYISÉGBELI ÉS IDŐBELI REPREZENTÁLTSÁGA TÜKRÖZ JÓSÁG (BONITÁS) VÍZHASZNÁLATI SZEMPONTOK DÖNTIK EL (PL. IVÓVÍZ – ÖNTÖZŐVÍZ – HALASTÓ)

SZENNYEZŐANYAGOK TÍPUSAI OXIGÉNELVONÓ ANYAGOK (főként szervesanyagok) NÖVÉNYI TÁPANYAGOK (N és P) SZERVES MIKROSZENNYEZŐK (Peszticidek, gyomirtó szerek, szerves vegyipari hulladékok, stb.) LEBEGŐ ANYAGOK NEHÉZFÉMEK (Cd, Cu, Cr, Ag, Hg, Fe, Mn, stb.) FETŐZŐ ÁGENSEK (baktériumok, vírusok, stb.) RADIOAKTÍV ANYAGOK HŐ

A SZENNYEZŐ ANYAGOK HATÁSAI A VÍZI OXIGÉNFORRÁS CSÖKKENÉSE EUTROFIZÁLÓDÁS A TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK SÉRÜLÉSE POTENCIÁLIS TOXIKUSSÁG JÁRVÁNYOK ESZTÉTIKAI ÉRTÉK CSÖKKENÉSE KORRÓZIÓ BIOKORRÓZIÓ

ÖSSZES SZENNYEZŐANYAG TERHELÉS HÁTTÉRTERHELÉS (TERMÉSZETES EREDET) IPARI/KERESKEDELMI TERHELÉS HÁZTARTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ TERHELÉS MEZŐGAZDASÁGI TERHELÉS MÚLTBELI SZENNYEZÉSEKBŐL SZÁRMAZÓ MARADVÁNY TERHELÉS

VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK SZERVETLEN KOMPONENSEK SZERVESANYAGOK NÖVÉNYI TÁPANYAGOK FÉMEK SZERVES MIKROSZENNYEZŐK BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK RADIOAKTIVITÁS

1. ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK Vízhozam, m3/s Vízhőfok, °C Oldott oxigén, mg/L pH Vezetőképesség, S/cm, 20 °C-on

2. SZERVETLEN KOMPONENSEK (mg/L) Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrokarbonát, fluorid, Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán

3. SZERVESANYAGOK (mg/L) TOC, DOC, BOI5, KOIMn, KOICr

4. NÖVÉNYI TÁPANYAGOK Összes P, PO4-P Összes N, NH4-N, NO2-N, NO3-N SiO2-Si

5. Szervetlen mikroszennyezők Összes Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As Oldott Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As Szilárd Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As

6. SZERVES MIKROSZENNYEZŐK Fenolok és homológjai (C6H5OH) Klórozott szénhidrogének

7. BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK Vírusok Baktériumok (összes baktériumszám 37 és 20 °C-on, Coliszám, Enterális coliszám, Streptococcus szám, Salmonella, Shigella) Féreg kitartóképletek (pl. ciszták)

8. RADIOAKTIVITÁS (Bq/L) Összes alfa aktivitás Összes béta aktivitás 40K 3H 90Sr

A vízminősítés szerepe a vízminőség-szabályozásban Szennyezőanyag terhelés Vízminőségi problémák Vízhasználati igények Rendszeres vízminőség ellenőrzés Követelményeknek megfeleltetés Osztályozás, trendek Ok-okozati Összefüggések feltárása Alternatív szabályozási javaslatok kidolgozása Döntéshozás Ellenőrzés

A MAGYAR VÍZMINŐSÍTÉSI RENDSZER Felszíni vízre (folyókra, tavakra, tározókra) 250 mintavételi hely volt, ma 150 Komponensek koncentráció értékei szerint Heti, kétheti, havi gyakoriságú mérés Mintegy 50-60 vízminőségi komponens

MSZ 12749 SZABVÁNY (1) A szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja: Oxigénháztartás Nitrogén és foszforháztartás Mikrobiológiai jellemzők Szervetlen mikroszennyezők Szerves mikroszennyezők Toxicitás Radioaktív anyagok Egyéb jellemzők

MSZ 12749 SZABVÁNY (2) Minden egyes vízminőségi komponens éves adatsorát a szabvány előírásainak megfelelően külön-külön kell értékelni. A mértékadó érték a vizsgálat gyakoriságától függően: Amennyiben a vizsgálatok száma több min 12, a 90 %-os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) érték. Amennyiben a vizsgálatok száma kevesebb mint 12, a legnagyobb vizsgálati eredmény (az oldott oxigént és az oxigéntelítettséget kivéve). Egy-egy csoporton belül a legrosszabb osztály besorolású komponenst kell mértékadónak tekinteni.

A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (1) OXIGÉNHÁZTARTÁS Komponens I. II. III. IV. V. osztály Oldott O2, mg/L 7 6 4 3 <3 Oxigéntelítettség, % 80-100 70-80 100-120 50-70 120-150 20-50 150-200 < 20 > 200 BOI5, mg/L 5 10 15 > 15 KOIps, mg/L 8 20 > 20 KOIk, mg/L 12 22 40 60 > 60 Pantle-Buck index 1,8 2,3 2,8 3,3 > 3,3

A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (2) TÁPANYAG HÁZTARTÁS Komponens I. II. III. IV. V. osztály Ammónium-ion, mg/L 0,26 0,64 1,29 2,57 > 2,57 Nitrit-ion, mg/L 0,033 0,100 0,329 0,986 > 0,986 Nitrát-ion, mg/L 4,43 22,14 44,28 110,7 > 110,7 Összes foszfor1 mg/L 100 200 400 1000 > 1000 Összes foszfor2 mg/L 40 500 > 500 PO4-P1 mg/m3 50 PO4-P2 mg/m3 20 250 > 250 A-klorofill, mg/m3 10 25 75 1 Nem állóvízbe engedés esetén, 2 egyéb

MIKROSZENNYEZŐK, TOXICITÁS A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (3) MIKROSZENNYEZŐK, TOXICITÁS Komponens I. II. III. IV. V. osztály Fenolok, mg/m3 2 5 10 20 > 20 ANA-detergensek, mg/m3 100 200 300 500 60 500 Kúolaj és termékei, mg/m3 50 250 > 250 EGYÉB JELLEMZŐK pH - 6,5-8,0 6,0-6,5 8,5-9,0 5,5-6,0 9,0-9,5 < 5,5 > 9,5 Vezetőképesség 20 °C-on S/cm 700 1000 2000 > 2000

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (1) I. osztály: kiváló víz: Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, az oldott anyaga tartalom kevés, közel teljes az oxigén telítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvíz baktérium gyakorlatilag nincs.

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (2) II. osztály: jó víz: Külső szennyező anyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigén háztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat is. A víz természetes szagú és színű. Szennyvíz baktérium kevés.

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3) III. osztály: tűrhető víz: Mérsékleten szennyezett víz, amelyben biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofozálódást eredményezhet. Szennyvíz baktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás évszakos és napszakos ingadozása és az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségekben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyeződésre utaló szag és szín is előfordul.

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3) IV. osztály: szennyezett víz: Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás tág határok között változik, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy, valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.

Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3) V. osztály: erősen szennyezett víz: Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvíz baktérium tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi, zavaros, bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.

Vizeink minősége az oxigén háztarás jellemzői (BOI5, KOI, O2) szerint (Értékelés a 2000 évi törzshálózati vízminőségi adatok alapján az MSZ 12749 szeint) Osztály

Felszín alatti víz Ivóvíz-kivétel követelményei irányadók Határértékek Megfelelő Tűrhető Víznyerőhely jellegétől (talajvíz, rétegvíz) függő és attól független határértékek

Szennyvíz kibocsátók Vizsgált komponensek Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl4-extrakt) Tápanyag formák (ÖP, PO4-P, ÖN, NO3-N, NO2-N, NH4-N) Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Hat területi kategória (érzékenység szerint) Újabb határértékrendszer alapelvei Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek Érzékeny vízbázisok figyelembe vétele Technológiai kibocsátási határérték

Felszíni és felszín alatti vizek szennyezőanyag terhelhetősége

ÚJ SZABÁLYOZÓ RENDSZER 203/2001 Kormányrendelet 9/2002 KöM/KöVim rendelet tervezet Technológiai határértékek Területi kibocsátási határértékek Egyedi vízgyűjtő területi határértékek Gondok: Szigorú határértékek, a kibocsátás területi hatósági elbírálási lehetősége

VÍZÜGYI KERETIRÁNYELV (WATER FRAMEWORK DIRECTIVE) A VKI CÉLJA, HOGY KERETET BIZTOSÍTSON: a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák védelméhez a fenntartható vízhasználatokhoz az emisszió csökkentésével a vízminőség javításához a felszín alatti vizek védelméhez az árvizek és aszályok környezeti hatásának mérsékléséhez Egyéb kiemelt szempontok: költségmegtérülés, a “szennyező fizet” elv, társadalmi kapcsolatok

VÍZTEREKRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK Általános szabályok a vízterek állapota nem rosszabbodhat (időszakosan váratlan események miatt) a természetközeli, ún. “jó állapot” elérése 15 év alatt megfelelő indokok esetén a határidő kitolható 12 évvel erősen befolyásolt vízterek esetén enyhébb célkitűzések Csak felszíni vizek esetén mesterséges és erősen módosított vízterek esetén a meg- változott állapotnak megfelelő referencia az érvényes, a cél a jó ökológiai potenciál elérése 15 év alatt a prioritási listán lévő anyagok okozta szennyezéseket folyamatosan csökkenteni kell a veszélyes anyagok emisszióját meg kell szüntetni Csak felszín alatti vizek esetén a bevezetett szennyezések megszüntetése vagy korlátozása a szennyezési trendeket vissza kell fordítani

Vízminőségszabályozás az Európai Unió tagállamaiban a Víz Keretirányelv szerint

AZ ÚJ KIHÍVÁS: EU Víz Keretirányelv Vízgyűjtőszemlélet, integrált vízgazdálkodás Jó (ökológiai) állapot Direktívák/irányelvek Környezet és fenntartható fejlődés a központban

a Víz Keretirányelv keretében Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása települési szennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464) növényvédő- szerek biocidek lerakók szennyvíz- iszap ivóvíz fürdővíz

Közvetve tehát befolyással van az egész vízgazdálkodásra A KERETIRÁNYELV TEHÁT AZOKAT A TÖRVÉNYEREJŰ SZEMPONTOKAT FOGLALJA ÖSSZE, AMELYEKET FIGYELEMBE KELL VENNI: A vízhasználatok tervezésekor és engedélyezésekor, A potenciális szennyezési tevékenységek engedélyezésekor, A vízrendezési munkákban, Az árvíz és belvízvédekezés során Közvetve tehát befolyással van az egész vízgazdálkodásra

Módosított társulások ÖKOLÓGIAI HÁTTÉR Komplementaritás elve (miliőspektrum és tolerancia spektrum összehangoltsága Emberi hatások Zavartalan környezet Módosított környezet Eredeti társulások Módosított társulások Környezet Típusok Társulások Referencia indikátorok

VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE VÍZFOLYÁSOK ÁLLÓVIZEK BIOLÓGIAI JELLEMZŐK Makrofitonok Makrogerinctelenek Halak Fitoplankton

VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE VÍZFOLYÁSOK ÁLLÓVIZEK BIOLÓGIAI JELLEMZŐK Makrofitonok Fitobenton Makrogerinctelenek Halak Fitoplankton HIDRO-MORFOLÓ-GIAI JELLEMZŐK Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Vízállás jellemzők Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők

VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE VÍZFOLYÁSOK ÁLLÓVIZEK BIOLÓGIAI JELLEMZŐK Makrofitonok Makrogerinctelenek Halak Fitoplankton HIDRO-MORFOLÓ-GIAI JELLEMZŐK Vízhozam jellemzők Kapcsolat a vízadókkal Mélység, szélesség Mederjellemzők Vízparti zóna Vízállás jellemzők Tartózkodási idő Mélység Tómeder jellemzők FIZIKAI-KÉMIAI JELLEMZŐK Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok Kiemelten veszélyes anyagok Átlátszóság

A VKI BEVEZETÉSÉNEK FŐBB LÉPÉSEI Tipológia. Víztestek kijelölése és besorolása. Referencia jellemzők, állapot, helyek. Minősítés Monitorozás. Víztestek jellemzése. Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek. Jelentés az EU-nak. Lényeg: ciklikus folyamat biológiai validációval

LEGFONTOSABB HATÁRIDŐK (21.§) 2004. december 22 Emberi tevékenységek környezeti hatásainak elemzése Víztestek kijelölése és jellemzése Védett területek nyilvántartása Gazdasági elemzés 2006. december 22 Új monitoring üzembe állítása 2009.december 22 VGT közzététele a minisztérium hivatalos lapjában Intézkedési program kidolgozása 2010 Költség-visszatérülés elvének érvényesítése 2012. december 22 Intézkedési program végrehajtásának megkezdése 2015.december 22. Vizek jó állapotának elérése

Víztestek („water bodies”): tipizálás Szárazföldi vizek, átmeneti vizek, tengeröblök (parti vizek) Szárazföldi vizek (inland waters) Felszíni vízterek (surface water) a felszíni vizeknek egy különálló eleme, úgy mint tó, tározó, patak, folyó vagy csatorna, vagy annak egy része Felszín alatti vízterek víztartó vagy víztartók lehatárolható részén belüli felszín alatti víz Különböző víztartók telített zónájában található vizek Állóvizek Vízfolyások Természetes tó Természetes vízfolyás Természetes, de erősen módosított felszíni víztér (Emberi hatásra, a természetestől jelentősen eltérő jellemzők Mesterséges felszíni víztér (tározó, csatorna) A felszíni vízterek típusai osztályonként: Természetes vízfolyásokra és tavakra megadott jellemzők szerint, Az erősen módosított és a mesterséges felszíni vízterek esetében aszerint, amire leginkább hasonlít- referencia területek Felszín alatti osztályok nincsenek A felszín alatti vízterek típusai: esetleges, a háttér értékek meghatározásához

FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA A tipológia felállításához két változat között lehet választani: a részletesebb B-változat tartalmazza a A-változatot V í z f o l y á s o k Földrajzi szélesség és hosszúság Tengerszint feletti magasság szerint: > 800 m 200 – 800 m <200 m Geológiai felépítés: meszes szilikátos szerves (?) A víztérhez tartozó vízgyűjtőterület szerint: 10 – 100 km2 100 – 1000 km2 1000 – 10000 km2 >10000 km2 A folyótorkolattól mért távolság Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék) Medermorfológiai jellemzők (víztükörszélesség és vízmélység, a főmeder és a völgy alakja) Hozam-kategória Hordaléktranszport Esés (az előzővel együtt: energiakészlet!) Természetes vízminőségi jellemzők (klorid, a savasságot semlegesítő (puffer)kapacitás)

FELSZÍNI VÍZTEREK TÍPUSAINAK MEGHATÁROZÁSA T a v a k Földrajzi szélesség és hosszúság Tengerszint feletti magasság szerint: > 800 m 200 – 800 m <200 m A tó átlagos mélysége szerint: < 3 m 3 - 15 m > 15 m A vízfelület nagysága szerint: 0,5 - 1 km2 1 – 10 km2 10 – 100 km2 > 100 km2 Geológiai felépítés: meszes szilikátos szerves Meteorológiai jellemzők (léghőmérsékleti tartomány, csapadék) Vízszintingadozás A tó alakja Meder- (üledék) összetétel Tartózkodási idő Keveredési jellemzők Savasságot semlegesítő (puffer) kapacitás Tápanyag-terhelés

A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (1) Típus száma „Felszíni víz-tájak” A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Al-ökorégió Hidrogeo-kémiai jelleg Meder-anyag 1 Hegyvidék szilikátos durva kicsi patak 2 meszes 3 közepes kis folyó 4 Dombvidék 5 6 nagy közepes folyó 7 nagyon nagy nagy folyó 8 közepes-finom csermely 9 10

A MAGYAR FOLYÓTIPOLÓGIA (2) Típus száma „Felszíni víz-tájak” A vízgyűjtő mérete Hazai elnevezés Al-ökorégió Hidrogeo-kémiai jelleg Meder-anyag 11 Síkvidék meszes durva kicsi 12 közepes kis folyó 13 nagy közepes folyó 14 nagyon nagy nagy folyó 15 közepes-finom csermely 16 kicsi és kis esésű ér 17 közepes és kis esésű 18 19 20 21 szerves - 22

Vízfolyás víztestek: 876 természetes (ebből 306 erősen módosított) 150 mesterséges

VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE Kémiai paraméterek Besorolás biológiai elemek hidrológiai és morfológiai elemek fizikai és általános kémiai elemek Specifikus szennyezők Állapotjellemzők 5 osztály biológiai állapot hidrológiai morfológiai állapot Az ökológiai állapotot befolyásoló kémiai állapot ökológiai állapot 2 osztály A FELSZÍNI VÍZTÉR ÁLLAPOTA

BIOLÓGIAI ELEMEK Gerinctelen fauna egyedsűrűség összetétel érzékeny állomány jelenléte diverzitás Halak életciklus/korszerkezet Perifiton Makrofiton Egyedsűrűség Fitoplankton virágzási gyakoriság/intenzivitás biomassza

HIDROMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK (VÍZFOLYÁSOK) Hidrológiai viszonyok a vízfolyás mennyiségi és dinamikai jellemzői történelmi lefolyási jellemzők módosított lefolyási jellemzők valós idejű lefolyási jellemzők összefüggés a felszín alatti vizekkel vízszint helyzete hozzááramlás a felszíni vízből Folyó folytonossága nem biztosított, akadályok típusa a vízi organizmusok áthaladásának biztosítása Morfológiai viszonyok a vízfolyás-mélységi és szélességi változók keresztmetszete vízhozam a meder szerkezete és a mederüledék szemcse mérete parti zóna szerkezete hossza/szélessége fajok összetétele folytonosság/talaj fedőréteg áramlási sebesség mederformák

Az ökológiai állapot jellemzését szolgáló fizikai és általános kémiai paraméterek: Hőmérsékleti viszonyok Oxigén háztartás Sótartalom Savasodási állapot Tápanyagok Átlátszóság (csak állóvizekre)

Jelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagok (VKI VII. Melléklet) Szerves halogén vegyületek Szerves foszforvegyületek Szerves ónvegyületek Karcinogén (rákkeltő) vagy mutagén tulajdonságú anyagok, hormonháztartást zavaró anyagok Perzisztens szénhidrogének, Perzisztens és felhalmozódásra képes szerves toxikus anyagok Cianidok Fémek és vegyületeik Arzén és vegyületei Biocidek és növényvédő szerek Szuszpenzióban lévő anyagok Az eutrofizációt elősegítő anyagok (elsősorban nitrátok és foszfátok) Az oxigénháztartást kedvezőtlenül befolyásoló anyagok, illetve jellemzőik, mint BOI, KOI stb.). Hazai felszíni vizekben rendszeresen vizsgált

Kiemelten veszélyes anyagok („First priority list of substances”) Alachlor, antracén, atrazin, benzol, brómozott difenil-éter, kadmium és vegyületei, klórozott alkánok (C10-C13), klórfenvinfosz, klórpirifosz, 1,2-diklóretán, diklór-metán, di(2-etilhexil)ftalát (DEHP), diuron, endoszulfánok, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, hexaklórciklohexán (Lindán), izoproturon, ólom és vegyületei, higany és vegyületei, naftalin, nikkel és vegyületei, nonilfenolok, oktilfenolok, pentaklórbenzol, pentaklórfenol, többgyűrűs aromás szénhidrogének (beleértve a benzpiréneket, benzperiléneket, fluoronténeket és piréneket), simazin, tributil-ón vegyületek, triklórbenzolok, triklórmetán (kloroform), trifluralin. Hazai felszíni vizekben vizsgált

A kémiai állapot meghatározása: A környezeti kockázat meghatározásáról szóló direktívák (91/414/EEC, 98/8/EC) ill. a korábbi veszélyes anyagokra vonatkozó direktívákban (76/464 EEC és 86/250 EEC, 82/176 és 84/156 EEC – Higany szennyezés, 83/513 EEC – Kadmium szennyezés, 84/491 EEC – Hexaklorociklohexán) meghatározott emissziós határértékek és környezeti kritériumok és egyéb releváns uniós szabályozás szerint.

Vízminőségi állapot értékelése: 5 osztályos rendszerben a típus-specifikus referencia értékhez viszonyítva meg kell állapítani a kiváló ökológiai állapot jó ökológiai állapot közepes ökológiai állapot gyenge ökológiai állapot rossz ökológiai állapot határait (indexek) (EU szinten is összehasonlítható módon!!)

kiváló állapot: jó állapot: közepes állapot: gyenge állapot: ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁSA kiváló állapot: A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. jó állapot: A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. közepes állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. rossz állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak.

Ökológiai és vízminőségi szemlélet, de kivételek lehetségesek. Csak mindent indokolni, igazolni és dokumentálni kell! A határidő kitolható váratlan árviz, tartós aszály, haváriák esetén. A víztér mesterséges vagy erősen módosított jellege elfogadható, ha a jó ökológiai állapot elérése jelentős!? káros hatással lenne a szélesebb környezetre, hajózásra, rekreációra, jelentős!? vízhasználatokra, folyószabályozásra, árvízvédelemre, drénezésre, stb... technikailag nem lehetséges környezeti szempontból jelentősen!? kedvezőbb módon, vagy nagyon drága lenne. fenntartható vízgazdálkodás

Következő feladatok: Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervek (2009) Lényeg: intézkedési tervek kidolgozása Alapintézkedések (kormányzati rendeletek vannak rá) Szennyvíz program, vízbázisvédelem, ivóvízminőség javító program, kármentesítési program, nitrát szennyezés elleni véd., növényvédőszerek használata, stb.) Kiegészítő intézkedések (az alapintézkedéseken felül, a jó állapot elérésének biztosításához szükséges intézkedések) Felszíni és felszín alatti vizek szennyezése a terhelhetőség figyelembevételével A jó ökológiai állapot/potenciál elérését biztosító intézkedések a hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek esetében (új feladat, óriási beruházási igény!!!)

TEVÉKENYSÉG HASZNÁLAT IGÉNY EMISSZIÓ SZENNYEZÉS MINÔSÉG ROMLÁS SZABÁLYOZÁS MODELL

SZABÁLYOZÁS ALAPEGYSÉGE: VÍZGYŰJTŐ F

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS a Duna vízgyűjtőjének egészére Duna, Tisza, Dráva bontásban, de az “aprómunka” szintjét a típus szerint lehatárolható felszíni és felszín alatti víztestek Jelentik Hazánkban 17 tervezési egységre A hangsúly a környezetvédelmen és fenntartható vízhasználatokon van, de közvetve befolyással van az egész vízgazdálkodásra is: feladatokat és követelményeket jelent

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek 1. Duna részvízgyűjtő 1-1 Duna jobbpart a nyugati országhatár és a Mosoni-Duna torkolata közt 1-2 Duna jobbpart a Mosoni-Duna és a Dömösi Malom-patak torkolata közt 1-3 Kapos 1-4 Duna jobbpart a Tassi-zsiliptől a déli országhatárig 1-5 Ipoly 1-6 Duna jobbpart a Dömösi Malom-patak torkolatától a Tassi-zsilipig, és Duna balpart az Ipoly torkolatától a Kvassay-zsilipig 1-7 Duna balpart a Kvassay-zsiliptől a déli országhatárig 2. Tisza részvízgyűjtő 2-1 Felső-Tisza 2-2 Sajó 2-3 Tisza jobbpart a Sajó és a Zagyva torkolata közt 2-4 Zagyva 2-5 Tisza jobbpart a Zagyva torkolata és a déli országhatár közt 2-6 Hármas Körös 2-7 Tisza balpart a Hármas Körös torkolata és a országhatár közt 3. Dráva részvízgyűjtő 3-1 Dráva 4. Balaton részvízgyűjtő 4-1 Balaton közvetlen 4-2 Zala

MÁSODIK FÁZIS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV követelmények a környezet állapota információk gyűjtése referencia-értékek az ökológiai állapothoz lehatárolt vízterek, az állapotukra és az emberi tevékenységre vonatkozó információk adatbázisa vízterek állapot-értékelése, környezeti besorolása környezeti célkitűzések intézkedési terv felügyeleti monitoring üzemelési monitoring esetenkénti vizsgálati monitoring intézményi és jogi háttér adatok az emberi tevékenységről vízminőségi határértékek emissziós határértékek a vízterek állapotára vonatkozó VKI-követelmények ellenőrzés, szabályozás védelem költség-megtérülés PR megfelel-e?

A VÍZMINŐSÉGSZABÁLYOZÁS LÉPÉSEI JELENLEGI ÁLLAPOT FELMÉRÉSE (VÍZMINŐSÉG, EMISSZIÓK) CÉLÁLLAPOT (VÍZHASZNÁLATOK!) ALTERNATÍVÁK ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE MEGOLDÁS KIVÁLASZTÁSA (DÖNTÉSHOZÓK) MEGVALÓSÍTÁS MONITORING: TELJESÜLT A CÉLÁLLAPOT? IDŐIGÉNYES SOK SZEREPLŐ A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI: ÉRDEKELLENTÉTEK

Vízgyűjtőgazdálkodási tervek megalapozása, terhelések és hatások részletes elemzése: Hagyományos szennyezők: BOI, KOI, N, P Kommunális szennyvízkibocsátók Diffúz (mezőgazdasági, belterületi) Veszélyes anyagok Növényvédőszerek Közvetlen ipari kibocsátók Egyéb Hatások a hidromorfológiai jellemzőkre Vízkivételek Tározás Meder és partszabályozás

A VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERV TARTALMA A vízgyűjtő kerület (vízterek) általános jellemzése A felszíni és a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló jelentősebb emberi tevékenységek és hatások összegzése A védett területek meghatározása és térképi megjelenítése A monitoring rendszer és a monitoring eredményeinek térképi megjelenítése, minősítés vízterenként A környezeti célok és az ezekhez kapcsolódó egyéb információk felsorolása. A vízhasználatok gazdasági elemzésének összegzése. A környezeti célok elérésére hozott intézkedési programok összegzése Esetleges, a részvízgyűjtőkre, ágazatokra, víztípusokra vonatkozó részletes programok ismertetése A közvélemény tájékoztatása és bevonása a döntésekbe Az illetékes hatóságok listája A háttér dokumentációk és információk hozzáférési lehetőségei