Római lakáskultúra
Általában egyszerűek Nem nyílnak a külvilág felé Belső udvar : Átrium Mediterrán kerthelység: Perstylium Sok adó – egy házban sokan laktak Rossz minőségűek Tűzveszélyesek Szent hely Viszonylag kevés berendezési tárgy
A ház részei Taberna (üzlethelyiség) Atrium (udvar) Ala (oldalszárny) Tablinum (fogadószoba) Cubiculum (hálószoba) Peristylium (kert) Triclinium (ebédlő) Insulák: bérházak
Fejlődés A köztársaság korának házait felületesen tervezték meg. A házak hét-tízemeletesek lehettek. Gyenge anyagból épültek. A császárság korában kifejlődött egy építészeti szempontból értékesebb bérháztípus A földszinten üzlethelyiségek voltak, a fölöttük lévő négy emeleten pedig lakások. (A legfelsőbb szint volt a legolcsóbb, s egyúttal a legveszélyesebb is – ott szolgák és rabszolgák laktak.)
Az udvarok jelentősége Minden háznál volt legalább egy belső udvar. Az emberek itt ültek, itt intézték dolgaikat, sőt a fontosabb ügyeket is itt tudták meg. Ezeket az udvarokat sokszor oszlopcsarnok vette körül
Gazdagabb patrícius család földszintes, udvaros háza Sokszor egzotikus növények, szobrok, medence Nagy alap, sok helység
6 : comlovium (tetőszerkezet)
Lakoma (- szertartás) Táncosok, zenészek Kézzel étkeztek
Házvédő istenek (Lares, Penates, Vesta) Szentélyek, imádságok
Kr. U. 1-3. század Házépítés: vasérc, ón, ólom, rézérc, aszfalt, márvány.
Kr. U. 3 sz. Luxuscikkek: borostyán, selyem, tömjén
A Római Birodalom kettéválása: Theodosius 395-ben felosztotta két fia között a birodalmat. Létrejött a Keletrómai és a Nyugatrómai Birodalom.