Kétarcúak devianciái Szépe Judit A kommunikáció nyelvészeti aspektusai ELTE – KJF, Budapest, 2008. november 4.

középső nyelvállásúak [–felső, –alsó] alsó nyelvállásúak felső nyelvállásúak [+felső, –alsó] középső nyelvállásúak [–felső, –alsó] alsó nyelvállásúak [–felső, +alsó] mínusz alsók? mínusz felsők?

h f sz v ? p ny l ty dzs k z m t j ? zs b r d s n c gy g dz cs

ty ? k dz p c b cs t g gy ? dzs d

afáziások beszédében: egyik beszédhang helyett egy másikat mondanak, pl. p helyett k: kiros ‘piros’

beszédhiba: egy beszédhang helyett következetesen egy másikat mondanak afázia: egy beszédhangot nem mindig ugyanazzal a másikkal helyettesítik pl. c  t teruza ‘ceruza’ c  sz szeruza ‘ceruza’

afázia: ugyanaz a beszédhang egyszer helyettesítő, másszor helyettesített pl. t = helyettesítő (szt) altik ‘alszik’ t = helyettesített (tc) épícész ‘építész’

1. Mássalhangzók ennyi különféle msh-t helyettesít szegmentum helyettesíti 13 t 10 11 d 8 9 n 7 sz 5 z l k 6 v 1. táblázat: Mássalhangzók helyettesítései

2. táblázat: Mássalhangzó-alrendszerek a magyarban msh-alrendszerek szegmentumok elemszám képzéshely szerint labiálisok p, b, m, f, v 5 (denti)alveolárisok t, d, n, sz, z, c, dz, l, r 9 posztalveolárisok s, zs, cs, dzs 4 palatálisok ty, gy, ny, j velárisok k, g 2 glottális h 1 képzésmód szerint zárhangok p, t, k, b, d, g 6 nazálisok m, n, ny 3 réshangok f, v, sz, z, s, zs, j, h 8 affrikáták c, dz, cs, dzs, ty, gy laterális l legyintő/pergő r 2. táblázat: Mássalhangzó-alrendszerek a magyarban

a (denti)alveolárisok implementációbeli kétarcúsága: a legkisebb artikulációs energiafelhasználással ejthetők  helyettesítik a nem hozzáférhető szegmentumokat    számos elem, amely a beszédcsatorna közel azonos felületén képezendő  elérhetetlenül nagyfokú artikulációs pontosság  őket helyettesítik más szegmentumok

2. Magánhangzók 5 ü/ű 3 4 i/í 2 o/ó é ennyi különféle mgh-t helyettesít szegmentum ennyi különféle mgh helyettesíti 5 ü/ű 3 4 i/í 2 o/ó é 3. táblázat: Magánhangzók helyettesítései

a nem alsó magánhangzók implementációbeli kétarcúsága: a képzési konfiguráció kisebb mértékű elmozdulásával ejthetők, mint az alsók  helyettesítik a nem hozzáférhető szegmentumokat    számos elem, amely a beszédcsatorna közel azonos felületén képezendő  elérhetetlenül nagyfokú artikulációs pontosság  őket helyettesítik más szegmentumok

3. Obstruensek és szonoránsok helyettesítések az obstruenseken belül: a helyettesítő és a helyettesített: – azonos képzésmódúak – eltérő képzéshelyűek és/vagy zöngésségűek helyettesítések a szonoránsokon belül: – helyettesítenek: szonoránsokat, zárhangokat – őket helyettesítik: szonoránsok, zárhangok, z v és j: akárcsak az „igazi” szonoránsok

DE: zöngétlen párjuk is megjelenik a helyettesítésben, pl.: fár ‘vár’ Jör[ç] ‘György’ zöngésíthetik az előttük álló obstruenst, pl.: hadvan ‘hatvan’ abjuk ‘apjuk’ Következésképp: A v és a j is kettős természetűek.

4. Affrikáták A magyarban a palatális obstruensek (ty, gy) zárhangok vagy affrikáták? Az affrikáták artikulációs nehézségei okán helyettesítik őket: – alveoláris zárhangok, pl. ct teruza ‘ceruza’ cst tavar ‘csavar’ tyt túk ‘tyúk’ – homorgán réshangok, pl. csz szeruza ‘ceruza’ cst sukva ‘csukva’ tyt néjszet ‘négyzet’

Affrikátabontás Afáziában: Onszetben lévő affrikáták szétválása virtuális összetevőkre… zárkomponens + réskomponens („virtuális t/d”) („virtuális sz/z, s/zs, j/[ç]”) … és az egyik komponens átpozicionálása a legközelebbi kódába, pl. c  t + sz doszent ‘docens’ cs  t + s tusva ‘csukva’ gy  d + j hadjon… hadott nekik ‘hagyott nekik’

Gyermeknyelvben is: bozda ‘bodza’ lándacs ‘lándzsa’ SLI-ban is: hattuj ‘hattyú’ Ép, felnőtt közlők és időskorúak nyelvbotlásaiban pedig a felbontás tükörművelete: eltérő msh-pozíciókban lévő zár és réshang összeépítése onszetbeli affrikátává, pl. mákos récse ‘mákos rétes’ O = t, K = s  O = cs csetvér ‘testvér’ O = t, K = s  O = cs

Kettős disszociáció az affrikátafelbontás és az affrikátaösszeépítés között: – felbontás csak patologikus közlések devianciáiban – összeépítés csak ép közlések devianciáiban

ty és gy számos affrikáta-tulajdonságot mutat a devianciákban: artikulációs nehézségek, affrikátafelbontások… … ám a történetnek még nincs vége, mert: környezetfüggetlen helyettesítésekben ty és gy ugyanúgy viselkedik, mint a zárhangok: – a zárhangokat, a ty-t és a gy-t helyettesítheti szonoráns, és szonoráns helyettesítheti őket  – a nem kérdéses affrikáták viszont sosem lépnek szonoránssal helyettesítési viszonyba  ty és gy szintén kétarcúak

Köszönöm a figyelmet.