Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK 3. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK

Statisztikai elemzés A statisztikai adatfelvétel során kapott adatokat csoportosítással, sorok képzésével, azok táblázatba rendezésével tehetjük áttekinthetővé. A statisztikai elemzés alapvető feladata, hogy az egyes jelenségek közötti összefüggést feltárja, bemutassa. Ennek kiindulópontja, a következtetések alapja lehet, ha az azonos jelenségre vonatkozó adatokat egybevetjük, egymáshoz hasonlítjuk, viszonyítjuk.

Viszonyszám két statisztikai adat arányát fejezi ki két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa típusainak megkülönböztetése visszavezethető a statisztikai sorokhoz

Miért van szükség viszonyszámokra? az alapadatok nagy száma miatt a sokaság nehezen áttekinthető, nem bír megfelelő információtartalommal a felhasználók számára az alapadatok önmagukban nem sokat mondanak, hanem csak a sokaság nagyságához, vagy egymáshoz viszonyítva szolgáltatnak megfelelő információt az adatok különböző mértékegységűek, ezért közvetlenül nehézkes lehet az összehasonlításuk

Viszonyszámok számítása

Viszonyszámok alaptípusai Csoportosító sorokból számított viszonyszámok megoszlási viszonyszámok koordinációs viszonyszám Összehasonlító sorokból számított viszonyszámok dinamikus viszonyszámok területi összehasonlító viszonyszámok teljesítmény viszonyszámok Különnemű adatokból számított intenzitási viszonyszámok

Viszonyszámok alaptípusai (2) Egynemű adatokból számított megoszlási viszonyszámok koordinációs viszonyszámok dinamikus viszonyszámok területi összehasonlító viszonyszámok teljesítmény viszonyszámok Különnemű adatokból számított intenzitási viszonyszámok

Viszonyszámok megjelenési formái Együtthatós forma Százalékos forma Ezrelékes forma (Kis értékű adatoknál van értelme használni.)

Megoszlási viszonyszámok általában mennyiségi és minőségi sorokból számítjuk területi és idősorok esetében, ha azok összesen sort tartalmaznak

Megoszlási viszonyszámok A statisztikai sokaságok, illetve az általuk képviselt jelenségek struktúráját jellemzik Elvonatkoztatnak a részek és az egész konkrét nagyságától, csak a belső arányokat, az összetételt fejezik ki Az egésznek a részek közötti megoszlását fejezik ki

Egy vállalat régiónkénti alkalmazottainak alakulása 2007-ben Alkalmazottak (fő) Az alkalmazottak régiónkénti megoszlása (%) Közép-Magyarország 72 5,84% Közép-Dunántúl 107 8,69% Nyugat-Dunántúl 29 2,35% Dél-Dunántúl 103 8,36% Észak-Magyarország 89 7,22% Észak-Alföld 546 44,32% Dél-Alföld 286 23,21% Ország összesen 1 232 100,00%

Koordinációs viszonyszámok ugyanazon sokasághoz tartozó két részadat egymáshoz viszonyított aránya két részsokaságot, részadatot hasonlítunk egymáshoz

Koordinációs viszonyszámok (2) a viszonyszám mértékegysége megegyezik a vizsgált sokaság mértékegységével kifejezhető a viszonyítás alapjául választott részsokaság 100 vagy 1000 egységére jutó arányszámaként is a vizsgált sokaság összetételét érzékelteti, de igen kifejező, ha összehasonlításban kap szerepet koordinációs viszonyszámból megoszlási viszonyszám alternatív ismérvváltozatú csoportosításkor számítható

Koordinációs viszonyszám - példa A foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása Magyarországon 2007-ben Férfiak 2 143,0 ezer fő Nők 1 783,2 ezer fő Határozzuk meg a 100 foglalkoztatott férfira hány foglalkoztatott nő jut!

Tervfeladat viszonyszám A vállalkozás számszerűen meghatározott célja a terv. Tervfeladat viszonyszám: azt fejezi ki, hogy a bázisadathoz képest hány százalék változást terveznek. (pl. a tervezett árbevétel hány %-a az előző évi forgalomnak) Vtf =

Tervfeladat viszonyszám - példa Egy vállalkozás 2007-ben 324 millió Ft árbevételt ért el, a 2008-as évre pedig 392 millió Ft-ot tervezett. Mennyi az árbevételre vonatkozó tervfeladat viszonyszám? 121%

Tervteljesítési viszonyszám A tervteljesítési viszonyszám azt fejezi ki, hogy a tényadat hogy alakult a tervezett adathoz képest (tervünket hogyan teljesítettük). Vtt =

Tervteljesítési viszonyszám - példa Egy vállalkozás bevételi adatai a következők (eFt): Az egyes ágazatok tervteljesítési viszonyszámai I. termék II. termék III. termék Ágazat 2008. évi terv 2008. évi tény I. termék 24 500 22 440 II. termék 7 600 8 150 III. termék 32 400 34 100

Területi összehasonlító viszonyszám A területi összehasonlító viszonyszám azt mutatja meg, hogy a vizsgált jelenség térben különböző adatai hányszorosát (hány %-át) teszik ki az alapul választott adatnak. Földrészek, országok, országrészek, régiók és más területi egységek adatainak az összehasonlítására szolgál. Sokat elárul az összemért területi egységek gazdasági, társadalmi eltéréseiről.

Területi összehasonlító viszonyszám (2) Hosszabb területi sor esetén leggyakrabban a területi egységek valamelyikét (egyet) tekintjük viszonyítási alapnak, ahhoz mérjük, hasonlítjuk a többi területi egység adatát. Viszonyítási alapul lehetőleg ne válasszuk szélsőséges területi egység adatát, mert téves következtetésekre juthatunk.

A bruttó átlagkereset (Ft/fő) Magyarország egyes régióiban 2006-ban Határozzuk meg a régiónkénti átlagkeresetek Közép-Magyarország átlagához viszonyított arányát! A bruttó átlagkereset (Ft/fő) Magyarország egyes régióiban 2006-ban Területi egység Átlagkereset (Ft/fő) Viszonyszám Közép-Magyarország 191 041  100,00 % Közép-Dunántúl 149 016  78,00 % Nyugat-Dunántúl 144 450 75,61 % Dél-Dunántúl 134 781  70,55 % Észak-Magyarország 139 690  73,12 % Észak-Alföld 131 159 68,65 % Dél-Alföld 131 755  68,97 %