A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács szerepe Projektnyitó konferencia TÁMOP-3.4.4/B-08/ Miskolc,

Előzmények  A tehetséggondozás háttérbe szorulása  A tehetséggondozás szervezeti elemeinek részbeni megszűnése, átalakulása  A tehetséggondozásra fordítható források beszűkülése  Fogalmi torzulások (pl.: tehetséggondozás ↔ szegregáció?!)  Szakmai és szakmapolitikai nyomás

Történeti áttekintés  : a NTT megalakulása (14 alapító szervezet)  : a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége megalakulása (egyesület!) (1043/2006. (IV.19.) Kormányhatározat)  : a Nemzeti Tehetség Program elfogadása (126/2008.(XII.4.) OGY határozat)

 : A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége benyújtotta pályázatát a kiemelt projektre  : Az NFÜ támogató határozata  : Megkezdte működését a projekt operatív irányítási központja, a Magyar Géniusz Projektiroda  :  : A Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrejötte (Nemzeti Tehetség Alap kezelését az Oktatásért Közalapítvány végzi, amely 2009 decembere óta folyamatosan jelenteti meg a Nemzeti Tehetség Program pályázatait.)

 elnök:Csermely Péter  alelnökök:Balogh László; Havass Miklós; Pakucs János; Szendrő Péter  titkár:Sulyok Katalin  munkabizottságok (felsőoktatási; hátrányos helyzetűek tehetséggondozása; innovációs; közoktatási; külkapcsolati; társadalmi és médiakapcsolatok; tehetségelméleti, képzési és továbbképzési; tehetséghálózati) Az NTT felépítése

 a Tanács állandó lehetőséget ad arra, hogy a magyarországi és határon túli magyar tehetségsegítéssel foglalkozó civil szervezetek (a továbbiakban: Szervezetek) egyeztessék álláspontjukat, hazai és külföldi példák tanulmányozásával, szakmai fórumok megszervezésével, támogatási lehetőségek megszerzésével, új támogatási formák átgondolásával, valamint pályázatok kiírásával segítsék és alakítsák a magyar tehetséggondozás rendszerének további fejlődését; Az NTT céljai

 Tanács a kormány1043/2006.(IV.19.) sz. Kormányhatározat alapján állandó és szervezett formát kínál a fenti Szervezetek és a kormányzat párbeszédére, a Szervezetek igényeinek megfogalmazására, a kormányzat tehetségsegítéssel kapcsolatos terveinek véleményezésére, és ilyen irányú munkájának társadalmi ellenőrzésére;

 a Tanács állást foglal, és véleményt nyilvánít a tehetségek segítésével kapcsolatos kérdésekben, e véleményét a médiában megjeleníti;  a Tanács lehetőséget teremt arra, hogy a Szervezetek a róluk szóló információkat közös web- oldalon ( kiadványokban, regionális információs pontokon (Tehetségpontok), regionális fórumokon és a médiában közre adják; Az NTT céljai

 a Tanács a fenti tevékenységében különös hangsúllyal támogatja, segíti a tehetségek felismerésének, kiválasztásának, segítésének, ők és mestereik elismerésének különböző formáit, az ezeket oktató programokat, valamint a tehetséges fiatalok kapcsolatépítését, önszerveződését, és társadalmi felelősségvállalását. Az NTT céljai

 tehetségsegítő kezdeményezések adatbázisának létrehozása és kezelése, a közöttük lévő kapcsolatok feltérképezése, erősítése;  működtetése, évenkénti kiadványok megjelenítése;  kezdeményezi és támogatja regionális Tehetségnapok megrendezését (határon kívül is!);  az érdeklődők adatbázisának kezelése, feltűnt tehetségek integrálása;  támogatja és segíti a Tehetségpontok létrehozását és elősegíti ezek hálózatának kialakulását;  nemzetközi kapcsolatok kialakítása és támogatása;  összegyűjti és tanulmányozza a tehetségek segítésének legjobb hazai és külföldi példáit;  pályázatok kiírása. Az NTT tevékenysége

Az NTT különös figyelmet fordít az alábbi területek átgondolására:  a tehetségek felismerésének, kiválasztásának és segítésének oktatási formái az óvodai pedagógusok, tanítók és tanárok képzésében;  a tehetségek felismerésének („tehetséghalászat”, „gyöngyhalászat”) legjobb módjai;  a helyi (kistérségi, települési) tehetség kiválasztás és tehetségsegítés módjai, ezek hálózatának megteremtése;  a tehetséges fiatalokat segítő óvodai pedagógusok, tanítók és tanárok tevékenységének támogatása;  a felsőoktatásban tanuló tehetséges fiatalok segítésének formái;  a pályakezdő tehetséges fiatalok segítésének formái;  a fejlett országokban dolgozó tehetséges magyar fiatalok hazahozásának és itthoni önálló tevékenységük biztosításának lehetőségei;  a tehetséges fiatalok ingyenes tanulási, képzési lehetőségeit lehetővé tévő Tehetségbónusz program létrehozása;  a tehetséges fiatalok segítésének állami terheit részben átvállaló Tehetségalap létrehozása, és az alapba történő befizetések ösztönzése;  a kiemelkedő tehetségek további előrehaladásába, külföldi tapasztalatszerzésébe befektető Tehetség Rt., illetve Tehetséghitel létrehozása.

A jövő  Tehetségsegítő stratégia 2020-ig  Kiemelt projekt (Magyar Géniusz Program) 2011-ig → kialakuló rendszer!  Politikai támogatottság  Az oktatás jövője???  Bizakodjunk és dolgozzunk!

Köszönöm a figyelmet! Veres Pál Földes Ferenc Gimnázium 3525 Miskolc, Hősök tere 7. 46/