Rövid távú eredmények szeptális kamrai ingerlés esetén komplett atrioventricularis block mellett Gajdácsi József, Gellér László, Hajkó Erik, Valkó József, Kássa László, Merkely Béla, Őze Béla Toldy Ferenc Kórház, II. Belgyógyászat-Kardiológia, Cegléd

Bevezetés: A kamrai pacemaker elektróda implantáció során történő szeptális pozíció fiziológiásabb hatást gyakorol, mint a hagyományos jobb kamra csúcsi ingerlés. Célunk az volt, hogy vizsgáljuk a szeptális, illetve a jobb kamra csúcsi ingerlés során a fiziológiai hatásokat, különösképpen a pitvarfibrilláció, a stroke, és a congesztív szívelégtelenség incidenciáját, illetve az elektródakimozdulást passzív fixációs elektróda alkalmazása mellett.

Jobb kamra septalis elektróda pozíció (AP felvétel)

DDD PM septalis jobb kamrai elektródával (LAO)

DDD PM jobb kamra septalis ingerlés (RAO)

DDD PM jobb kamra septalis ingerlés (AP)

Metódus: Retrospektív módon 116 beteget (68 férfi, 48 nő) vizsgáltunk, akik komplett AV block miatt PM implantáción estek át. 42 betegnél szeptális elektródapozíciót (SZP) értünk el (VDD: 30 db., DDD: 12 db.). 74 beteg esetében hagyományos jobb kamra csúcsi ingerlést (CSP) alkalmaztunk (VDD: 58 db, DDD: 16 db.). Az átlagos életkor 65+-13 év az SZP csoportban, 59+-19 év a CSP csoportban. Az után követési idő: 12+-6 hónap a SZP csoportban, 14+-8 hónap a CSP csoportban.

Eredmény: A vizsgálat ideje alatt a pitvarfibrilláció kialakulása szignifikánsan gyakoribb volt a CSP csoportban, mint a SZP csoportban (21,8% vs 13,5 % p=0.006). A stroke incidenciájában nem volt szignifikáns különbség a két csoportot összehasonlítva (4,7% vs 5,4%). A beválasztás során olyan betegeket vizsgáltunk, akiknél az implantációt megelőzően nem volt szívelégtelenségre (CHF) utaló tünetük. Implantációt követően CHF szignifikánsabban alakult ki a CSP csoportban, mint az SZP csoportban (21,6% vs 4,76%). Elektródakimozdulást 1 alkalommal észleltünk a SZP csoportban (4,7%) passzív fixációs elektróda pozíció alkalmazásával.

Pitvarfibrillatio incidenciája S1:pitvarfibrillatio kialakulása (S1,1:12 beteg, S1,2: 2 beteg) S2:PM implantáción átesett betegek 1:csúcsi kamrai ingerlés (72 beteg) 2:septalis ingerlés (42 beteg)

Szívelégtelenség incidenciája S2/1:csúcsi kamrai ingerlés:72 beteg S2/2:septalis ingerlés:42 beteg S1/1:csúcsi kamrai ingerlés mellett CHF gyakoriság: 18 beteg S1/2:septalis ingerlés mellett CHF gyakoriság: 2 beteg

Stroke előfordulás S2/1: csúcsi kamrai ingerlés: 72 beteg S2/2: septalis ingerlés: 42 beteg S1/1: csúcsi kamrai ingerlés során stroke incidencia:4 beteg S1/2:septalis ingerlés során stroke incidencia:2 beteg

Konklúzió: Véleményünk szerint a szeptális elektróda pozícióval fiziológiásabb pacemaker ingerlést lehet elérni, mint a jobb kamra csúcsi ingerléssel a pitvarfibrilláció illetve a kongesztív szívelégtelenség incidenciájának csökkenése mellett.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!