Számítógép architektúra Címzésmódok. 2007Címzésmódok2-21 Operandusok egy operandus hossza lehet: –1 byte –2 byte (szó) –4 byte egy operandus lehet: –az.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Koordináták, függvények
Advertisements

Alaplap.
1 Számítógépek felépítése 9. előadás I/O rendszerek.
A számítógép felépítése
IPv4 címzés.
32 bites Intel mikroprocesszorok
A mikroprocesszor 1. rész.
VII.) Központi egység, processzor
Kifejezések, operandusok, operátorok
Számítógépek felépítése 3. előadás CPU, utasítás ciklus, címzés
SZÁMÍTÓGÉP-ARCHITEKTÚRÁK – 21 TÖBBMAGOS PROCESSZOROK
Nem kombinációs áramkörök
Operandus megadás Közvetlen operandus (immediate operand): Az operandus megadása a címrészen (5.16. ábra) Direkt címzés (direct addressing): A memóriacím.
CPU (Central Processing Unit) feladatai
. . Egyszerű sín alapú számítógép (2.1. ábra)
Máté: Architektúrák9. előadás1 Memória modellek Memória szemantika: STORE A -t közvetlenül követő LOAD A mit ad vissza? A memória műveletek végrehajtása:
Máté: Architektúrák10. előadás1 Általában a mikroarchitektúra nem tartozik hozzá. ISA szint ISA szint végrehajtása microprogram vagy hardver által Hardver.
Máté: Architektúrák2. előadás1 Központi memória (2.9. ábra) A programok és adatok tárolására szolgál. Bit: a memória alapegysége, egy 0-t vagy 1-et tartalmazhat.
Máté: Architektúrák7. előadás1 A verem két felső szavának cseréje (4.17. ábra) Megállapodás szerint TOS tartalmazza a verem tetején lévő szót! Ez többnyire.
előjel nélküli és előjeles egész számok (8, 16, 32, 64 bites).
IP címzés Zelei Dániel.
LDinamikus tömbök, kétdimenziós tömbök Alkalmazott Informatikai Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA dr.Dudás László 21./0. lVektorok létrehozása futásidőben, dinamikusan.
Mikroszámítógépek I 8085 processzor.
Mikroszámítógépek I 8085 processzor.
Utasítás végrehajtás lépései
PIC processzor és környezete
CISC - RISC processzor jellemzők
Felkészítő tanár: Széki Tibor tanár úr
Egy harmadik generációs gép (az IBM 360) felépítése
Fixpontos, lebegőpontos
Címzési módok, utasítások a CPU-ban Címértelmezés műv. kódadat műv. kód 0 1 cím adat cím adat közvetlen (immediat) adatmegadás rejtett (inheritent),
A programozás alapjai A számítógép számára a feladat meghatá- rozását programozásnak nevezzük. Ha a processzor utasításait használjuk a feladat meghatározásához,
Tömbök Csernoch Mária.
Máté: Architektúrák7. előadás1 A verem két felső szavának cseréje (4.17. ábra) Megállapodás szerint TOS tartalmazza a verem tetején lévő szót! Ez többnyire.
Számítógép architektúra
Számítógép architektúra
A Mikroprocesszor Második rész.
A mikroszámítógép felépítése 2. rész. A memória chipen belüli rekeszek címzéséhez szükséges címbitek száma a chip méretétől függ. Az ábrán látható memóriarekesz.
Számítógép architektúrák
1 Számítógépek felépítése Digitális adatábrázolás Digitális logikai szint Mikroarchitektúra szint Gépi utasítás szint Operációs rendszer szint Assembly.
Mikrokontroller (MCU, mikroC)
PIO és DMA Zeke Éva Anita Készült a Számítógép rendszerek és perifériák tantárgyhoz.
Magas szintű Ipari Automatizálás Kérdések és válaszok Funkcióblokkon belüli indirekt címzés (CX-Programmer)
Egy második generációs gép (az IBM 7094) felépítése
Egy első generációs gép (az IAS) felépítése
A Mikroprocesszor Harmadik rész.
Fixpontos, lebegőpontos
CUDA C/C++ programozás
Információ ... Számítógép: Információ:
A Visual Basic nyelvi elemei
Mikroprocesszor.
Készítette: Pandur Dániel
Számítógépek felépítése 3. előadás CPU, utasítás ciklus, címzés
Írja fel a tizes számrendszerbeli
Memória példák Feladat Egy számítógép rendszermemóriája egycsatornás, 64 bites adategységekkel rendelkező DDR1-DRAM-ra épül, melyben a burst.
HEFOP 3.3.1–P /1.0A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. 1 Számítógép architektúrák dr. Kovács.
ifin811/ea1 C Programozás: Hardver alapok áttekintése
Memóriakezelés feladatok Feladat: 12 bites címtartomány. 0 ~ 2047 legyen mindig.
Számítógépek felépítése 4. előadás ALU megvalósítása, vezérlő egység
PIC mikrokontroller.
A Számítógépek hardver elemei Korszerű perifériák és rendszercsatolásuk Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék Kovács Endre tud. Mts.
IP címzés Gubó Gergely Konzulens: Piedl Péter Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Cím: 1144 Budapest Kerepesi út 124.
A Számítógépek hardver elemei
Számítógép architektúrák
Számítógép architektúrák
Memória példák 2019.
Fejlett pipeline megoldások IMSC 2019
Pipeline példák (IMSC, 2019).
Cache példák 2019 (IMSC).
Számítógépek felépítése 9. előadás I/O rendszerek
Előadás másolata:

Számítógép architektúra Címzésmódok

2007Címzésmódok2-21 Operandusok egy operandus hossza lehet: –1 byte –2 byte (szó) –4 byte egy operandus lehet: –az utasítás része –regiszterben –memóriában az adatszegmensben (címzés a DS szegmensregiszterrel) a veremszegmensben (címzés az SS szegmensregiszterrel) valamelyik járulékos szegmensben (címzés az ES, FS vagy GS szegmensregiszterrel)

2007Címzésmódok3-21 Közvetlen címzés Az operandus az utasítás része Operandus = cím mező Pl. ADD AX,5 – Adj hozzá 5-öt az akkumulátorhoz – 5 operandus Nincs memória hivatkozás hogy megkapjuk az operandust Gyors

2007Címzésmódok4-21 Közvetlen címzés diagramm Operandus Opkód Utasítás

2007Címzésmódok5-21 Regiszter címzés Az operandus a cím mező által megadott regiszterben van Effective address (ea) = R Példa: ADD AX,BX Nincs memória hozzáférés Nagyon gyors végrehajtás Kevés regiszter Nagyon kicsi címtartomány Rövidebb utasítások Gyorsabb utasítás lehívás

2007Címzésmódok6-21 Regiszter címzés diagramm R regiszter cím Opkód Utasítás Regiszterek Operandus

2007Címzésmódok7-21 Memória operandusok Valós üzemmód: Szegmens szám 15 0 ·16 + eltolás (offset) 15 0 Védett üzemmód: Szegmens szelektor 15 0 eltolás (offset, effective address) 31 0

2007Címzésmódok8-21 Effektív cím (1) Megadható statikus értékként (direkt címzés) Kiszámítható végrehajtáskor a következő komponensekből: –eltolás – egy 8, 16 vagy 32 bites érték –bázis – egy általános célú regiszter tartalma –index – egy általános célú regiszter tartalma –skálázási tényező – 2, 4 vagy 8, amivel szorozzuk az indexregiszter tatalmát

2007Címzésmódok9-21 Effektív cím (2) 32 bites regiszterek esetén bármelyik általánoscélú regiszter lehet bázis illetve indexregiszter Skálázási tényezőt csak 32 bites indexregiszterrel használhatunk ESP nem használható indexregiszterként ESP (SP) és EBP (BP) a veremszegmensben határoz meg címet Más bázisregiszter esetén az adatszegmens az implicit 16 bites regiszterek használata esetén csak az adott célra szolgáló regiszterek használhatóak bázis ill. indexregiszterként.

2007Címzésmódok10-21 Direkt címzés A cím mező az operandus címét tartalmazza ea = cím mező Pl. ADD AX,[A] –az A címen levő értéket hozzáadja az akkumulátorhoz –a memóriában az A címen keresi az operandust Egyetlen memória hivatkozással kapja meg az adatot Nincs szükség plussz műveletekre a címszámításhoz Statikus adatok címzésére

2007Címzésmódok11-21 Direct címzés diagramm A címOpkód Utasítás Memória Operandus

2007Címzésmódok12-21 Regiszter indirekt címzés ea = [R] Az operandus az R regiszter által mutatott memória címen van R lehet BX, SI vagy DI 4 byte-os regiszterek használata esetén nincs megkötés, bármelyik regiszter lehet

2007Címzésmódok13-21 Regiszter indirekt címzés diagramm R regiszter cím Opkód Utasítás Memória Operandus Mutató az operandusra Regiszterek

2007Címzésmódok14-21 Báziscímzés ea = [R+eltolás] A cím mező két részből áll –báziscím a BX vagy BP vagy valamely 32 bites regiszterben –8, 16 vagy 32 bites eltolás Az eltolást előjelhelyesen kiegészítve hozzáadja a bázisregiszter tartalmához BX az adatszegmensben, BP a veremszeg- mensben címez Adatstruktúra elemeihez való hozzáférés

2007Címzésmódok15-21 Báziscímzés diagramm R regiszterOpkód Uasítás Memória Operandus Báziscím Regiszterek Eltolás +

2007Címzésmódok16-21 Indexelt címzés ea = [R*s+eltolás] A cím mező két részből áll –index az SI, DI vagy valamely 32 bites regiszterben –8, 16 vagy 32 bites eltolás 32 bites indexelő regiszter esetén s skálázó tényező használható (2, 4 vagy 8) Az eltolást előjelhelyesen kiegészítve hozzáadja a skálázott indexregiszter tartalmához Egy dimenziós tömb elemeihez való hozzáférés

2007Címzésmódok17-21 Indexelt báziscímzés ea = [R b +R i *s] A cím mező két részből áll –index az SI, DI vagy valamely 32 bites regiszterben –báziscím a BX, BP vagy valamely 32 bites regiszterben Az bázisregiszter tartalmát hozzáadja a skálázott indexregiszter tartalmához 32 bites indexelő regiszter esetén s skálázó tényező használható (2, 4 vagy 8)

2007Címzésmódok18-21 Indexelt báziscímzés eltolással ea = [R b +R i *s+eltolás] A cím mező 3 részből áll –index az SI, DI vagy valamely 32 bites regiszterben –báziscím a BX, BP vagy valamely 32 bites regiszterben –8, 16 vagy 32 bites eltolás A bázisregiszter tartalmát és az eltolást előjelhelyesen kiegészítve hozzáadja a skálázott indexregiszter tartalmához 32 bites indexelő regiszter esetén s skálázó tényező használható (2, 4 vagy 8)

2007Címzésmódok19-21 Címzési lehetőségek 32 bites regiszterekkel Bázis EAX EBX ECX EDX ESP EBP ESI EDI Index EAX EBX ECX EDX EBP ESI EDI * Skálázási tényező Eltolás Nincs 8 bit 16 bit 32 bit + +

2007Címzésmódok20-21 Címzési lehetőségek 16 bites regiszterekkel Bázis BX BP Index SI DI Eltolás Nincs 8 bit 16 bit ++

2007Címzésmódok21-21 Cím Egy cím lehet: –közeli (near) – csak az eltolást kell megadni –távoli (far) – meg kell adni a szegmens címet és az eltolást is