Reformáció = Megújulás
Tegnap megértettük, hogy megújulni… csak szabadon lehet!
Az Istennek való szolgálat… NEM EGYENLŐ ≠ a rabszolgasággal.
Akkor hát milyen az Istennek való szolgálat? Kezdjük talán a minket leginkább érdeklő kérdéssel!
Ki képes arra, hogy Istennek szolgáljon?
Közelítsük meg egy kicsit más oldalról… ezt a kérdést!
Ki képes betegeket gyógyítani?
Első pillanatra egyértelmű a válasz… jól képzett szakértő gárda. Orvosok, ápolók, nővérek.
Pontosan így vagyunk ezzel a lelki dolgokkal kapcsolatban is!
Segítsen az, aki ezt tanulta! A lelkész és a pap ért hozzá a legjobban!
Azonban nem csak az orvosok tudnak gyógyítani…
Gyógyítani mindenki… KÉPES! !!
A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja. Példabeszédek 17, 22
A reformáció másik nagy újítása, hogy nem csak a lelkészek, papok képesek Istennek szolgálni.
Erre a legjobb példa maga Kálvin János.
Gondolták volna, hogy a reformátor nem végzett TEOLÓGIÁT, hanem…
jogász és irodalmár volt?
De hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban?
Nekünk is ilyen messzire kéne menni?
Vagy talán házalni kéne a hitünkkel?
Ezeknél sokkal egyszerűbb módon és helyen is szolgálhatunk Istennek.
Nem kell Afrikába menünk, hogy beszéljünk a hitünkről.
Házalnunk sem kell, hiszen a barátainkkal minden nap találkozunk.
Isten Igéjét nem csak a szószéken lehet hírdetni… Hanem a mindennapi életünkkel is.
Ehhez pedig nincsen szükség semmilyen diplomára.
CSAK BÁTORSÁGRA
„Csak légy igen erős és bátor…” Józsué 1, 7