MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet „Határ mentiségtől az integrált határrégióig” Győr, 2005 október 5. Települések, intézmények és civil szervezetek határon átnyúló kapcsolatai a Nyugat-dunántúli régióban Páthy Ádám tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI 9022, Győr, Liszt Ferenc u. 10. Tel: 96/ , Fax: 96/ ,

Előzmények – a nyolcvanas évektől napjainkig 1980-as évek: megélénkülnek a kapcsolatok, centralizáció a települési és intézményi kapcsolatok szférájában is – a megye döntő szerepet játszik Korai mikroszintű együttműködések: kulturális és hagyományőrző csoportok cserekapcsolatai, oktatási intézmények, könyvtárak – főként a nemzetiségi települések esetében intenzív A rendszerváltást követően a települési és intézményi kapcsolatokkal összefüggő funkciók a megvalósítás szintjére kerülnek, a civil szektor tevékenysége ezen a területen is megerősödik A korábbi szakmai kapcsolatok fontos szerepet játszanak az új együttműködés kialakításában – kapcsolati tőke és modell-szerep Feladatmegosztás: a települési szintű kapcsolatok tényleges működtetését sok esetben civil szervezetek végzik Kölcsönhatások I.: a különböző szereplők aktivitása lehetőséget teremt a kapcsolatrendszer kibővítésére – intézményi kapcsolatok a települési együttműködés nyomán; civil kapcsolatok hivatalos szintre emelkedése Kölcsönhatások II.: erős interakciók a személyes, a gazdasági és az intézményi kapcsolatok szférája között

Az adatfelvételek Önkormányzati kérdőív: 150 válaszadó, határtól való távolság és településnagyság szempontjából reprezentatív; 29 település rendelkezik hivatalos ausztriai kapcsolattal. Intézményi kérdőív: 220 válaszadó, 69 rendelkezik ausztriai kapcsolattal

Települési kapcsolatok – a kapcsolattal rendelkező önkormányzatok Legfontosabb befolyásoló tényező a határtól való távolság, de szerepet kap a településtípus is.

Települési kapcsolatok – a kapcsolatfelvétel jellemzői A kapcsolatfelvételek legintenzívebb időszaka a kilencvenes évek elejére tehető Motivációs bázisok: 1.Régi kapcsolatok újjáélesztése 2.Civil szervezetek közreműködésével létrejött kapcsolatok 3.Személyes ismeretségen alapuló partnerkeresés 4.Önkormányzatok hivatalos megkereséséből származó együttműködések 5.Központi intézmény segítségével kialakított kapcsolatok

Települési kapcsolatok – a kapcsolatok működése Általában pozitív a kapcsolatok működésének megítélése, ugyanez a helyzet a belső és külső befolyásoló tényezőkkel A válaszadók szerint a kulturális és civil szervezeti kapcsolatok a legerősebbek A rendszeres személyes találkozás nem gyakori, általában évente néhány alkalomról van szó, a közös lakossági rendezvényekre is hasonló gyakorisággal kerül sor Az elért eredmények fő típusai: 1.Kapcsolatok rendszeresítése 2.Támogatás – főként technológiai eszközök 3.Közös beruházás megvalósítása

Települési kapcsolatok – problémák és nehézségek

Települési kapcsolatok - összegzés A kapcsolatok felfutásának időszaka az 1990-es évek elejére tehető. A határ közelsége a legfontosabb tényező, a közeli sávba esnek azok a települések, amelyek esetében a kapcsolatok nagy múltra tekintenek vissza. Az együttműködések kialakításában a személyes kapcsolatok játszották a legnagyobb szerepet, de nem elhanyagolható a civil szervezeti tevékenység sem. A partnerkeresésben viszonylag aktívabbnak tekinthető az osztrák oldal. A kapcsolatok működésének megítélése alapvetően pozitív. A mikroszintű, alapvetően belsőnek tekinthető tényezők vannak leginkább pozitív hatással az együttműködésekre. A problémák között az anyagi nehézségek a leghangsúlyosabbak.

Intézményi kapcsolatok – a kapcsolatfelvétel jellemzői I.

Intézményi kapcsolatok – a kapcsolatfelvétel jellemzői II. A kapcsolatok kialakításának időpontjában itt is a kilencvenes évek eleje dominál, de az eloszlás egyenletesebb A legnagyobb szerepet a kooperációban érintett szervezetek vezetői játsszák, a magyar oldal aktivitása nagyobb Motivációs bázisok: multiplex jelleg, főként az oktatási intézmények esetében A határ közelsége és a személyes ismeretségek fontos szerepet játszanak, a felsőbb szintű politikai érdekek hatását jóformán csak a közintézmények egy részénél lehet kimutatni

Intézményi kapcsolatok – a kapcsolatok működése Meglepő a csereoktatás és képzés alacsony volumene az oktatási intézmények esetében A kapcsolatok mintegy fele ad-hoc jellegű A kapcsolattartás leggyakoribb módja az , a személyes kapcsolattartás szűk körre korlátozódik Az operatív munkában sok esetben a magyar fél mutatkozik dominánsnak, de mégis tapasztalható egyfajta általános alárendeltségi tudat, amely főként az eltérő körülményekből és lehetőségekből fakadhat

Intézményi kapcsolatok – a kapcsolatok működése II.

Intézményi kapcsolatok – problémák és nehézségek

Intézményi kapcsolatok - jövőkép Hajlandóság új kapcsolatok létrehozására Az uniós csatlakozás megítélése egyértelműen pozitív Az intézmények nagyobb hányada tervez új kapcsolatokat, de az önkormányzatok közül többen rendelkeznek konkrét tervekkel Konkrét tervek a következő öt évre A kapcsolatokkal nem rendelkezők között hasonlóan magas az új együttműködések kiépítésére törekvők aránya

Intézményi kapcsolatok - összegzés Jelentős a határ közelségének szerepe, de nem dominál olyan egyértelműen, mint a települési kapcsolatok esetében. A szakmai jellegű kapcsolatok a legjelentősebbek, a partnerek tevékenységi struktúrája némileg eltérő. A személyes kapcsolatok meghatározóak, de nagy szerep jut a különböző segítő szervezeteknek is. A kapcsolattartás a legtöbb esetben nem tekinthető rendszeresnek, a pályázati aktivitás nagyobb, mint a települések esetében. Mind a kapcsolatok, mind a partnerek megítélése alapvetően pozitív, bizonyos konfliktusforrásként szolgálhat a körülmények és lehetőségek különbözősége, valamint az alá-fölérendeltségi viszonyok rendszere. Az új kapcsolatok kialakítására vonatkozó tervek széles körben megjelennek.

MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Köszönöm a figyelmet! Páthy Ádám tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI 9022, Győr, Liszt Ferenc u. 10. Tel: 96/ , Fax: 96/ ,