Az innováció orientált területpolitika, egy botladozó siker ? Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem Győr

Innováció kutatások az MTA RKK-ban 1986-1992: Az innováció és térbeli terjedésének vizsgálata (innovációs térbeli értelmezése, regionális tanulmányok) 1993-1998: A városok innovációs potenciálja, az innováció-orientált területi politika elvei és tényezői (szakpolitikai tanulmányok a kormányzati szektor számára) 1999-től: A regionális innovációs rendszerek vizsgálati és tervezési módszertana, stratégiák és monitoring, vállalati innovációs felmérések (nemzetközi projektek, regionális adaptáció) 2001-től: Klaszteresedés és annak stimulálása, innovációk a vidéki térségekben (nemzetközi összehasonlítások) 2005-től: Tudás és a regionális fejlődés, innovációs hálózatok, egyetemek szerepe a területi fejlődésben A témához kapcsolódó PhD fokozatok: Dőry (2001), Grosz (2006), Csizmadia (2008), Smahó (2009), Mezei (2009); témavezető: Rechnitzer János

1. Városhálózat innovációs potenciálja A magyar városhálózat tagozódását alakító tényezők 1990 Centrum funkciók (45%) Közintézmény ellátottság Lakásállomány Szellemi erőforrások (30%) Iskolai végzettség és képzettség Gazdasági potenciál (15%) Gazdasági szervezetek száma, vállalkozói aktivitás Szervezet és tevékenység innovációk (10%) Távközlés és gépkocsiállomány 1997 Szervezet és tevékenység innovációk (40%) Kommunikációs rendszerek Fogyasztás új terei Gazdasági potenciál (30%) Centrum funkciók (15%) Közintézmények és közszolgáltatások Szellemi erőforrások (15%) 2002 Szervezet és tevékenység innováció (30%) Szellemi erőforrások (30%) Gazdasági potenciál (25%) Centrum funkció, társadalmi aktivitás (15%)

Forrás: saját szerkesztés Megújulási képesség a magyar városhálózatban, 2001 Forrás: saját szerkesztés

2. Regionális Innovációs Stratégia A regionális innovációt meghatározó tényezők Forrás: Koschatzky 1997 alapján Dőry 1999

Az „innovációs méhecske” Forrás: MTA RKK NYUTI 1999

Jelenlegi regionális innovációs támogatási rendszer (2005-2009)

A Baross Gábor Program forrásai 2005-2007 (milliárd Ft) * Közép-Magyarország esetében a beérkezett forrásigény és a megítélt támogatás 2007. évi adata hiányzik Forrás: PANNON NOVUM adatai alapján saját szerkesztés

A GDP és K+F regionális szerkezete (2001,2007) Régió GDP (%) Kutató-fejlesztő helyek Kutatók-fejlesztők száma (%) K+F ráfordítás(%) MTA doktora címmel rendelkezők 2001 2006 2007 Közép-Magyarország 44,1 47,2 51,3 48,4 57,7 58,3 69,2 66,0 62,2 60,5 Közép-Dunántúl 10,4 10,0 6,8 6,5 5,4 5,1 6,0 4,5 3,3 Nyugat-Dunántúl 6,4 7,6 5,6 5,0 6,2 2,8 4,2 Dél-Dunántúl 7,2 8,3 8,7 7,1 3,6 2,5 Észak-Magyarország 8,0 6,1 2,0 3,5 3,4 Észak-Alföld 10,1 9,6 10,7 11,8 9,1 9,4 8,5 10,5 Dél-Alföld 8,8 11,4 10,9 11,1 7,5 7,9 Összesen 100,0 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

3. Egyetemek szerepe a regionális fejlődésben Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt) Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %) Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny

A felsőoktatás térségi/helyi hatásainak egyszerűsített modellje INPUTOK OUTPUTOK Változások: - Képzettség (+-) - Új cégek - Migráció (+-) - Egyetemi-ipari kapcsolatok (+) - forrás kihasználás (+) - Háztartások, cégek telephelyválasztása (+) - Kulturális és szociális lehetőségek (+) Változások: - Az üzlet volumene(+-) - Adóalap (+-) - Szolgáltatások (+-) - Jövedelem (+) - Foglalkoztatottság (+) - Fogyasztás (+-) EGYETEM Főiskola Szellemi és társadalmi tőke Tudás Vonzerő Térségi és helyi üzleti élet Helyi önkormányzat Helyi háztartások Visszacsatolások Előremutató kapcsolatok - A felsőoktatási intézmények a helyi gazdaság egyik motorjai lehetnek, azzal, hogy tudást, ismereteket nyújtanak, gazdasági egységeket vonzanak, helyi vállalkozások alapítását segítik elő, vagy azok működését javíthatják. A tudás-termelés növelheti a helyi gazdaság versenyképességét, de egyben hat a helyi társadalom műveltségi szintjére, kultúrájára. Az intézmény nyújtotta oktatás, a kutatás és a szolgáltatások tehát a helyi gazdaságba, s annak régiójában készségeket és képességeket indukálnak, erősítik az innovációs folyamatokat és befolyásolják a lokális/regionális társadalom és kultúra minőségét. - Egyetem gazdasági hatása: termelési hatás 3, 717 Mrd Ft, jövedelmi hatás 1,976 Mrd Ft, 1 Ft többletkiadás 1,43 Ft termelésnövekedést eredményez, ebből a egyetemi szervezet 1,51 Ft, hallgató kiadások 1,29 Ft hatással rendelkeznek. - innovációs miliő: elemek bemutatása, alapvető a felsőoktatás, RIS kidolgozása, a szereplői gondolkodás megváltoztatása, együttműködés, partnerség, regionális kommunikáció - intézményi stratégiák regionális beágyazása: helyzetelemzés, folyamatok, ezekhez megfelelő kapcsolati rendszerek, stratégiai tervezés, végrehajtás új eszköz és intézményrendszere (marketing stb.) - részvétel a regionális fejlesztési koncepciók kidolgozásában és megvalósításában, új együttműködési terek Kiadási hatások Tudás hatások (+-) pozitív és negatív hatások Forrás: Rechnitzer, Hardi, 2003.

Az innovatív cégek együttműködései (Nyugat-Dunántúl) Beszállító 75% Ügyfél 74% Más cég 74% K+F magán 26% Egyetem 24% Innovációs Intézmény 21% K+F állami 8% Régió Ország többi része Külföld Max. 20%-os arány 21-40%-os arány 41-50%-os arány 60% fölötti arány (Forrás: Csizmadia Z. 2007.)

Eredmények a területi politikában Az innováció elfogadott kategória lett és meghatározó elemzési szempont a területi vizsgálatokban. Sok színű feltárása történt meg a területi szerkezetnek, egyre árnyaltabb összefüggésekkel. Megjelent a lokális/regionális/országos fejlesztési stratégiákban az innovációs szemlélet és igény. Kísérlet történt az innovációs források decentralizációjára (egyedi példa, sok tanulsággal). Kiépült a regionális innovációs ügynöki hálózat. A regionális fejődésben új szereplők jelennek meg (tudás-felsőoktatás), s új elemzési és tervezési szempontok (klaszter, hálózat, tudás-stratégia). Új kutató generáció nőtt fel az innováció kutatásban!

A jövő kutatási irányai Finom hangolása területi szerkezetnek és politikának. Tudás és tudáshordozók elemzése (oktatás, képzés és intézményei, tudás átadás). Tudástervezés, tudásrégiók (RIS helyett Regionális Tudás Stratégiák). Innovációs hálózatok (tudáscentrumok és kapcsolataik, együttműködések szervezeti keretei). Társadalmi innovációk (közösségek, tudás-érték vidéken, lokális hálózatok, új kormányzás).

Köszönöm a figyelmüket! rechnj@rkk.hu;rechnj@sze.hu