tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya Regionális politika szerepe a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatásában Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető Erdély – Csíkszereda, 2010. november 4.

A centrum-periféria viszonyrendszer alakulása Európában 1. Bevezető gondolatok A centrum-periféria viszonyrendszer alakulása Európában V.ö:Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. (A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században). – Budapest, Gondolat Kiadó, 1983. Előzmények: Az új világgazdaság - az új „európai világgazdaság” létrejöttének kezdetei: nagy földrajzi felfedezések - a hagyományos szárazföldi (Európa–Elő-Ázsia–Ázsia), tengeri (Hanza-városok, Földközi-tenger) kereskedelmi útvonalak tengeri, transzatlanti irányokba történő áthelyeződése nyersanyagok és nemesfémek tömeges beáramlása, árforradalom, árrobbanás, gabonakonjunktúra Következmény: az új gazdasági „Világ-rend”, az ún. „európai világgazdaság” kialakulása a centrum és a periféria viszonyrendszer kontinentális átrendeződése

2. Az új gazdasági „világ-rend”, világpiac létrejöttének kezdetei Az új „európai világgazdaság” regionális (területi) jellemzői: Legfontosabb sajátosság a gazdaság dominanciája, nemzetekfelettisége, a korábbi kvázi nemzetállami jelleggel szemben. Területiségében „tág térfoglalás”, kontinentális (pl. Európa), illetve interkontinentális (pl. Amerika, India) viszonylatokban A nyugat- és kelet-európai fejlődési irányának szétválása Elbán túli nyugat-európai területek iparosodása, tőkés fejlődése Elbán inneni Kelet-Európában megtorpanás, a feudalizmus újratermelődése („újrakiadása”); a majorsági gazdálkodás megerősödése, a „második jobbágyság” (zweite Leibeigenschaft) újbóli intézményesülése; visszakanyarodás, refeudalizáció Új kontinentális területi munkamegosztás Európa keleti és nyugati fele között (ipar-mezőgazdaság), amelyben a leszakadó és elmaradó Kelet-Európa a fejlettebb, iparosodó, gyorsan urbanizálódó Nyugat-Európa nyersanyagbázisa Kontinentális centrum–periféria viszony létrejötte Nyugat- és Kelet-Európa viszonylatában. Magyarország a folyamatban: török hódoltság, Trianon és a szocialista korszak következményei a perifériaképződésben, belső és külső (határ menti) perifériák

3. Határrégiók szerepe a terjeszkedő EU-ban Az 1989/90-as kelet-európai rendszerváltó- és az európai integrációs folyamat kiteljesedése, a keleti bővítés a határrégiók növekvő jelenlétével járt együtt (az EU területének 46%-a határrégió, ahol a népesség mintegy harmada, 32,2%-a él) A határrégiók bővülő szerepköre, az európai regionális támogatási politika egyik legfontosabb prioritása. Az intézményesült interregionális együttműködések az euroatlanti integrációs folyamat kiemelt területei, „motorjai” (számuk az EU-ban 200, Magyarországon 20). A határrégiók helye az EU regionális politikájának stratégiai célrendszerében: a fejlettségbeli különbségek mérséklése; a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása, fejlesztése és kohéziója. A Schengen-folyamat új kihívásai és a határon átnyúló együttműködések paradigmaváltása a belső határok mentén (határok nélküli Európa). Európában az átlagosnál is több a „határsűrűsödési metszéspont”

Határrégiók Európában

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály. 4. Magyarország, a „határ menti ország” (Hajdú Z.) 2242 km hosszú államhatár hét szomszédos ország hét nagyrégió, 14 megye, 174 kistérség 1/3-a érintkezik az Államhatárral a települések 10%-a határ menti, 43%-a határ közeli az ország területének és lakosságának 1/3-a esik a határrégiókba Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.

Funkcionális megközelítés 5. A határrégiók értelmezésének szempontjai – határmentiség és/vagy határrégió? Jogi megközelítés: A határon átnyúló régió egy a földrajzból, történelemből, ökológiából, etnikai csoportokból, gazdasági lehetőségekből stb. származtatható potenciális régió, amelyet azonban a határ két oldalán uralkodó államok szuverenitása két részre oszt.” (Council of Europe, 2000.) Funkcionális megközelítés A határrégió egy területi részegység és egy regionális rendszer, kiegészítve a határral és annak jellegzetességeivel.” (Schmitt–Egner, P. 1998.) Határon átnyúló együttműködés „...transznacionális interakció szomszédos régiók és szereplőik között egy közös élettér megőrzése, irányítása és fejlesztése érdekében.” (Schmitt–Egner, P. 1998.)

6. A határrégiók lehetséges interregionális szerepköre A szomszédos országok közötti történeti, gazdasági-társadalmi, etnikai és transznacionális környezeti problémák és konfliktusok jelenlétének regionális térségi színterei. A határrégiók az interregionális együttműködések. kiemelt területei, a határon átívelő kapcsolatok harmonizálásának, valamint a felzárkóztatás és a perifériahelyzet felszámolásának térszerkezeti keretei. A centrum–periféria viszonyrendszer kontinentális területi vetületei (pl. Kárpáti régió). Pótlólagos erőforrások megszerzésének lehetséges célterületei. Sokoldalú konfliktuskezelés területei. Az „euroregionális szemlélet” és a regionális identitás erősítésének lehetséges területi, térségi keretei. A különféle intézményesült interregionális szervezetek (pl. eurorégiók) a határok nélküli Európa létrejöttének lehetséges térségi keretei. A határmentiség nemcsak hátrány, hanem előny is lehet.

7. Külső (határ menti) perifériák kialakulása történeti dimenziókban A jelentős terület- és népességvesztésen túl Trianon legsúlyosabb következménye az államhatár elválasztó szerepének erősödése. A Kárpát-medence egységesülő politikai, gazdasági és etnikai térszerkezetének széttöredezése, a határ menti perifériák kialakulása. A határ menti kettős perifériajelleg jellemzői: új, elválasztó jellegű politikai államhatárok „szélére” került területeken egykori centrumvárosok, vonzásközpontok és térszerkezeti kapcsolatok elvesztése (pl. Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka stb.); sokirányú perifériaképződés az államhatárok mindkét oldalán (halmozottan hátrányos „periféria perifériája” helyzet kialakulása, tartós gazdasági-társadalmi válság, etnikai problémák stb.).

Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály. Az 1920. évi trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.

A határ menti átvonzások alakulását érintő helyzet Trianon után Forrás: Tóth J. ábrája nyomán részben újraszerkesztve.

Trianon etnikai következményei – Kárpát-medence etnikai térképe 1910-ben

8. A határmentiség és a perifériahelyzet Kistérségek fejlettsége – határ menti perifériák, 2008 Forrás: A 67/2007. (VI.28) OGY határozat alapján KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2008.

A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség, 2009 Forrás: www.nfu.hu

A periféria „perifériái” – határ menti települések elhelyezkedése Északkelet-Alföldön

9. Határon átnyúló együttműködések szervezeti- intézményi modelljei Magyarországon Munkaközösség – nagy kiterjedésű, országokat és tartományokat magában foglaló laza, transznacionális szervezetek száma: 2 Alpok-Adria Munkaközösség (1978) Duna-Menti Tartományok Munkaközössége (1990) Nagyrégiós modell – nagyívű határon átnyúló, középszintű tartományi és/vagy megyei, ún. trans-border típusú együttműködések Kárpátok Eurorégió (1993) Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (1997) West/Nyugat-Pannónia Eurorégió (1998) Kisrégiós modell – megyeközi, kistérségi és/vagy városi vonzáskörzeti, ún. cross-border típusú együttműködések (számuk 20) Interregio (2000); Kassa-Miskolc Eurorégió (2000); Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió (2002) stb. EGTC (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás), mint új európai jogintézmény (pl. Ister-Granum EGTC, 2008) Egyéb településközi vagy rövidtávú, alkalmi és/vagy projektjellegű együttműködések.

Az interregionális együttműködés eddigi euroregionális szervezeti keretei Magyarország részvételével

… és Európában

10. A transznacionális nagyrégiós modellek működési zavarai és dilemmái a Kárpátok Eurorégió példáján „Működő régió vagy csak adminisztráció?” a Kárpátok Eurorégió létesítésekor (1993) meghatározó kül- és biztonságpolitika tényezők szerepének háttérbe szorulása; túlméretezettség (öt ország középszintű területi egységei, 161 ezer km2,16 millió lakos); jelentős fejlettségbeli eltérések és problémák, halmozottan hátrányos helyzet, perifériák találkozása (Kárpáti régió); alacsony hatékonyságú együttműködés (posztszocialista örökség); a „projekt (CBC) jellegű” operatív együttműködés helyett formális „bizottsági típusú együttműködés”. A jövő: Felértékelődik a kisebb, a határtérségek közötti hatékonyabb bi- és/vagy trilaterális együttműködések (pl. Interregio; Ister-Granum EGTC) szerepe .

A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések

11. Egy jól működő nagyrégió – West/Nyugat-Pannonia Eurorégió (1998) Eurorégió, nagyrégiós modell. Területe: 15,2 ezer km2; lakossága: 1,3 millió lakos. Sajátosságai: nyugati irányú stratégiai kapcsolódási pont; multiregionális szervezet; (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) megye és Burgenland tartomány); történelmileg viszonylag homogén, relatíve magas fejlettségű térség; nyitott jellegű együttműködés az EU formálódó belső határai mentén; nagy együttműködési és innovációs készség.

12. Együttműködés határok nélkül Magyarország uniós csatlakozása (2004) és Schengen-tagsága (2007) utáni helyzet néhány sajátossága Erősödő integrációs kapcsolatok, a határok elválasztó jellegének csökkenése EU belső határai mentén. A határrégiók fejlesztését szolgáló bővülő források (pl. Interreg I., II., III.). Történelmi és újkeletű problémák (illegális kereskedelem, migráció, bűnözés) továbbélése és jelenléte a külső határokon A magyar–magyar kapcsolatok nehezülése külső határok mentén, miközben az államhatárok túloldalán fogyatkozó, ám ma is jelentős számú magyar kisebbség él kiterjedt etnikai tömbökben.

Magyarok a szomszédos országokban, 2001-2002

13. Paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban A Schengen-folyamat kiteljesedése: 2007. decemberétől Magyarország – 2011-től Románia - teljes jogú Schengen-tagsága Az eurorégiós ún. „bizottsági típusú” együttműködések helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális, projekt típusú intézményesült, interregionális együttműködések formái: Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „mini-eurorégiók” létrejötte. Európai Együttműködési Területi Csoportosulások (European Grouping of Territorial Cooperation) létrejötte az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK. számú rendelete nyomán (2006. július 5.). Az EGTC-k különböző tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak jogi személyiséggel rendelkező új intézményi keretei. Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése. Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok.

Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr.

Városok jelentősebb partnerkapcsolatai Magyarország keleti határai mentén

Potenciális város-város és város-falu együttműködések Magyarország határtérségeiben Forrás: Balcsók I. – Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

14. Új típusú kisrégió – Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), 2008. máj. 6. Alapítás helye: Esztergom, 2008. május 06. 86 települési (47 magyarországi és 39 szlovákiai) önkormányzat együttműködése Tevékenység: a területfejlesztés teljes körére kiterjedő együttműködés

A vállalkozási övezetek Magyarországon Forrás: Baranyi, 2007.

...és egyéb innovációorientált határo(ko)n átnyúló nagyvárosi kooperációk Centrope régió Innovációs nagy- centrumok (Bécs, Pozsony, Győr, Brno) együttműködése. Forrás: www.centrope.com

15. A paradigmaváltás várható eredményei A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k), valamint a nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok. A határrégiók és a határon átnyúló együttműködések távlatosan elősegítik a határtérségek közötti összekötő (híd-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok és a széttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését. A változó és megújuló interregionális együttműködési formák optimális esetben hosszú távon hozzájárulhatnak egy új Kárpát-medencei transznacionális makroregionális gazdasági térség, végsősoron a határok nélküli „közös Európa”, a „régiók európája” létrejöttéhez. A Schengen-folyamat pozitív következményeként és az interregionális együttműködések nyomán – mindenekelőtt a belső határok mentén – radikálisan csökken az államhatárok elválasztó jellege, végsősoron felgyorsulhat a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása.

A témát érintő újabb kiadványok Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. 2007.

Baranyi Béla (szerk. ): Kárpátalja Baranyi Béla (szerk.): Kárpátalja. Pécs-Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 2009. 540 p. (A Kárpát-medence régiói, 11. – Sorozatszerk.: Horváth Gyula)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!