Kiállítás, Ludwig

Kiállítások elemzésének szempontjai (Szőke Annamária, ELTE Művtört) A kiállítás létrejöttének oka, körülményei. Milyen kiállítás-típus volt a rendezők célja: tudományos, didaktikus, népszerűsítő vagy egyéb? Milyen közönséget célzott meg a kiállítást, volt-e közönségkutatás? Miért pont ez a fajta kiállítás tűnt a legmegfelelőbbnek? Milyen nehézségekkel találták szembe magukat a rendezők a kiállítás tervezése, ill. megvalósítása során? Milyen távol áll egymástól az elképzelés és a megvalósítás?

Múzeum esetében hogyan viszonylik a kiállított anyag a múzeum gyűjtési köréhez. Miért ezek a művek vannak kiállítva? Milyen művészet(történeti) felfogást reprezentál a kiállítás? (a szelekciónak mi volt alapja; tükröződik-e a koncepció az installációban és kiegészítő információkban) Milyen narratívája van a kiállításnak? Milyen képet ad a témául választott művészeti vagy művészettörténeti jelenségről összevetve az eddig megjelent feldolgozásokkal (rész- vagy összefoglaló szakirodalommal)?

A kiállítás-rendezésről az egyes művek bemutatásának módja, restaurálás a művek összefüggéseinek érzékeltetése, áttekinthetőség (a tárgyak egymáshoz való viszonya) a termek, terek elrendezése, alakítása posztamensek, vitrinek (vitrin és tárgy viszonya) világítás feliratok (szöveg és tárgy viszony: betűnagyság, olvashatóság) Mennyiben segítik a feliratok a tárgyak és a téma megértését, illetve milyen fajta koncepciót tükröznek? ismertetők (komputeres, internetes vagy videós kiegészítő információk vannak-e?) a katalógus és a kiállítás viszonya múzeumpedagógiai munka PR-munka: kísérő szövegek (kat. helyett); információ kifelé, média, plakát, képeslap, etc. a kiállítás készítőinek bemutatkozása a közönség felé

A kiállítás pénzügyi feltételei, költségvetés A kiállítás pénzügyi feltételei, költségvetés. Cél volt-e, hogy a kiállítás költségei megtérüljenek?

Művészetek Palotája A Művészetek Palotája (MŰPA) Budapest legfiatalabb, a 21. század eleji igényeknek maradéktalanul megfelelő, többfunkciós kulturális létesítménye. Jellemzője, hogy egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális- és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont, a legmagasabb színvonalon. Kiállítóhelyei, hangversenyterme, színházterme egymástól függetlenül működnek, önállóan alakíthatják programjaikat. A 10 000 m²-t meghaladó alapterületű ház három év alatt készült el, 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára. Teljes területe 64 000 m².

Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum A Ludwig Múzeum Magyarország egyetlen, nemzetközi anyagot is gyűjtő kortárs művészeti múzeuma. A múzeumot 1989-ben alapította a magyar kulturális kormányzat. Gyűjteményének alapja az a 70 műtárgy, melyet az 1955 utáni kortárs művészet köréből adományozott a magyar államnak a műgyűjtő Ludwig házaspár, illetve az aacheni Ludwig Alapítvány. Az ajándékot 1991-ben újabb 91 műtárgy követte, melyek tartós letétként kerültek a múzeumba. Ezzel egyidőben nyílt a múzeum első önálló kiállítása a Budavári Palota 'A' épületében, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. Az 1993 óta Néray Katalin igazgatása alatt álló és jelentős kiállítási tevékenységbe kezdő múzeum 1996-ban Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum - néven önálló költségvetést és státuszt kapott. Az újraalapítás alkalmából jelentős magyar anyaggal gazdagodott a gyűjtemény, melyből az újrarendezett állandó kiállítás 1996 decemberében nyílt meg. Az 1993-2005 közti időszakban a Ludwig Múzeum mintegy 150 időszaki kiállítást mutatott be, felvonultatva a magyar és külföldi kortárs művészeti szcéna legjelentősebb alakjait. A 2005-ös év jelentős fordulópont a múzeum életében - a budai várból a dél-pesti, millenniumi városközpontban megépült Művészetek Palotájába költözött, ahol a legmagasabb igényeket is kielégítő, korszerű múzeumtechnológia várja a kiállításokat és a gyűjteményt. Az épület Duna-felőli szárnyát elfoglaló múzeum három szinten mintegy 3300 m2-nyi kiállítótérrel rendelkezik. Az 1300 m2-es első szinten láthatók az időszaki kiállítások, a felső két szinten pedig a gyűjtemény válogatott darabjai.

Ludwig A műgyűjtők szerepe (vö. Ébli: Múzeum és pénz) Nyugat és Kelet-Európa összekapcsolása Gyűjtemény és kiállítások (változó állandó kiállítás, nemzetközi időszaki kiállítások) Közép-kelet-európai profil: neoavantgárd hagyomány és kortárs művészet Történeti és szisztematikus szempont. Sokféleség Kurátori munka, nyilvánosság-stratégia

A Műcsarnok terei ez alkalommal kettős funkciót látnak majd el: a kiállítótér hagyományos szerepében is megjelenik, de a művek bemutatása mellett munka- és közösségi térként is működik, ahol alkotófolyamatok tárulnak fel, konfliktusok válnak láthatóvá, sokszerű egységben. Az egymáshoz lazán kapcsolódó, különféle műfajokat érintő, hetente megrendezendő események a csoportok közreműködésével jönnek létre. Az egyhónapos fesztiválon tematikus beszélgetések, színházi előadások, koncertek, filmvetítések, performanszok és bulik is várják az érdeklődőket.

Részek és funkciók A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem építészeti szempontból is a Palota meghatározó egysége. Férőhelyeinek száma: 1563 ülő- és 136 állóhely, és kialakítható további 190 pódiumülés. A hangversenytermet akusztikai adottságok tekintetében Európa legjobb koncerttermei között tartják számon. Világszínvonalú akusztikai berendezéseit a Russell Johnson vezette élvonalbeli amerikai akusztikus-cég tervezte. A minőségi hangzás elérését korszerű színpadtechnikai- és kommunikációs rendszer segíti. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ad otthont a nagy múltú Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatárnak.

A Fesztivál Színház a komplexum keleti szárnyát foglalja el A Fesztivál Színház a komplexum keleti szárnyát foglalja el. Területe 14 400 m2, színpadának területe 750 m². Férőhelyeinek száma: 452 ülőhely. Méreteivel és műszaki adottságaival az élvonalba tartozó színházterem, mely a Nemzeti Táncszínháznak ad állandó otthont. A Ludwig Kortárs Művészeti Múzeumot a Palota Dunára néző oldalán helyezték el, területe 12 700 m². Első emeletén az ideiglenes kiállítások helye, az előadó- és a rendezvényterem kapott helyet. A harmadik emelet világos helyiségei az állandó kiállításnak adnak otthont. A modern vizuális művészetek változó igényeinek megfelelően a kiállító-helyiségek tere is változtatható. A múzeum látogatóit interaktív bemutató termek, médiasarok, könyvtár és gyerekfoglalkoztató is segíti.

Ludwig Múzeum Budapest – Kortárs Művészeti Múzeum Az épületegyüttes Duna-part felőli részében elhelyezkedő Magyarország egyetlen olyan múzeuma, amely kizárólag kortárs művészeti alkotásokat gyűjt és mutat be, s jelentős nemzetközi és magyar képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. A Ludwig Múzeum 2005-től új épületben, a Művészetek Palotájában kapott helyet, ahol a legkorszerűbb múzeumtechnológiai körülményeknek eleget téve, három szinten mintegy 3300 m2-nyi kiállítótérrel rendelkezik. A múzeumok megváltozott társadalmi szerepét figyelembe véve, különös hangsúlyt fektet az interaktivitásra, a kiállítótér kulturális mediátor szerepére és az új, alapvetően megváltozott látogatói attitűd és igények kiaknázására a bemutatásban, promotálásban és a kulturális értékek demokratizálásában.

A múzeumi terek lényegi eleme a világítás megtervezése és a terek változtathatósága; múzeumtechnológiai kérdésekben a legjobb szakemberek segítettek a kivitelezőknek. Az ideiglenes kiállítások termeiben különböző világítási effektek hozhatók létre az álmennyezetek alá rejtett sík fóliák révén, az állandó kiállítások tereiben természetes fény is megjelenik. A valóban múzeumi funkció számára épített tömb is nemzetközi színvonalat mutató alkotás. Együttműködve hazai és külföldi szakmai szervezetekkel és társintézményekkel évente nyolc-kilenc kiállítást szervez és mutat be, mellyel a művészeti diskurzus alakításában jelentős szerepet vívott ki magának. Önálló múzeumpedagógiai programot vezet, mely lehetővé teszi, hogy rendszeresen aktív és interaktív találkozóhely legyen a legfiatalabb és idősebb, művészet iránt fogékony nemzedékek számára.

Fórumok, folyóiratok Balkon Műértő Új Művészet Enigma c3 Exindex Artportal www.roham.hu

Artportal.hu Üdvözöljük a legteljesebb kortárs magyar művészeti adatbázisban! Támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap Iparművészeti Kollégiuma. Alapító főszerkesztő: F. Almási Éva, 2010 márciusától az oldal főszerkesztője Rieder Gábor, szerkesztő: Jánosi-Halász Rita. Elérhetőségünk: info@artportal.hu

Artportal Kortárs – külföldi – fiatal művészek Művészeti irányzatok, csoportok Művészettörténészek Műgyűjtők Fogalmi szócikkek Egyebek (alapítványok, díjak, ösztöndíjak, intézmények)

Lexikon Művészek Fogalmi szócikkek Képek Külföldi művészek Fiatal művészek Művészettörténészek Műgyűjtők Művészeti irányzatok, csoportok