Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Érveléstechnika-logika 3.

A racionális vita egyik speciális szabálya Indokolnunk kell saját álláspontunkat, illetve érvekkel alátámasztva lehet kritizálni a másik fél álláspontját! De mit jelent az, hogy érveket használunk? Álláspontunkat megpróbáljuk alátámasztani, megalapozni további állítások segítségével!

Érvek, érvelések, következtetések Érveléseken a hétköznapi szóhasználatban általában hosszabb, bonyolultabb gondolatmenetet értünk, míg ha következtetésekről beszélünk, akkor egyszerűbbekre, rövidebbekre szoktunk gondolni. Fontosabb – a logikában időnként előforduló – különbségtétel az érvelés és következtetés között, hogy az érvelés a természetes nyelven előadott gondolatra utal, míg a következtetés ennek inkább logikai tartalmára vonatkozik.

Érvek, érvelések, következtetések Érvelés a hétköznapi helyzetben: X: Szerintem érdemes lenne megnézni a „V” mint vendetta című filmet. Y: Ugyan miért? X: Mert ezt a filmet a Wachowski testvérek rendezték. Y: Na és? X: Amit a Wachowski testvérek rendeznek, azt érdemes megnézni.

Érvek, érvelések, következtetések A fenti érvelés logikai tartalma: 1. Amit a Wachowski testvérek rendeznek, azt érdemes megnézni. 2. A „V” mint vendetta című filmet a Wachowski testvérek rendezték. Tehát érdemes megnézni a „V” mint vendetta című filmet.

Logikai alapfogalmak A logika feladata az érvelések, következtetések tanulmányozása. Az érvelésekhez tartozó állítások azonban két csoportra oszthatók. 1. A konklúzió az érvelés bizonyítandó tétele, az az állítás, amelynek igazsága felől az érvelő meg akar győzni. 2. A premisszák azok az állítások, amelyek a konklúzió igazságát hivatottak alátámasztani. A premisszák szolgáltatnak bizonyítékot, indokokat a konklúzióhoz, illetve a premisszák vonhatják maguk után a konklúziót.

Logikai alapfogalmak Ennek alapján: 1. premissza: Amit a Wachowski testvérek rendeznek, azt érdemes megnézni. 2. premissza: A „V” mint vendetta című filmet a Wachowski testvérek rendezték. Konklúzió: Tehát érdemes megnézni a „V” mint vendetta című filmet Az érvelések tehát állításokból állnak. Az egyértelmű információtartalommal rendelkező kijelentő mondat jelentését, információtartalmát nevezzük állításnak (kijelentésnek). Az információtartalom egyértelműsége itt azt jelenti, hogy az állítás – és így az azt kifejező mondat is – vagy igaz, vagy hamis, de nem lehet mindkettő egyszerre. Más szavakkal, az állítások pontosan egy meghatározott igazságértékkel rendelkeznek.

Logikai alapfogalmak Nem fejeznek ki állításokat azok a mondatok, amelyek nem tekinthetők igaznak vagy hamisnak. A hiányos kijelentő mondatokon kívül ide tartoznak a kérdések, javaslatok, utasítások, felkiáltások. Mi az a szép épület a Kossuth Lajos utcában? (kérdés) Hányas lábad van? (kérdés) Menjünk este moziba! (javaslat) Azt a mindenit, micsoda íz! (felkiáltás)

Logikai alapfogalmak További példák a következtetésre: P1 Néhány rossztettet jóhiszeműen követnek el. P2 Egyetlen jóhiszeműen elkövetett rossztettért sem lehet hibáztatni az elkövetőt. K Tehát néhány rossztettért nem lehet hibáztatni az elkövetőt. P1 Minden abortusz ártatlan életeket pusztít el. P2 Morálisan nem engedhető meg, hogy ártatlan életeket pusztítsunk el. K Tehát egyetlen abortusz sem engedhető meg.

Logikai alapfogalmak Egy hétköznapi nyelven előadott megnyilatkozás logikailag nem vizsgálható ilyen közvetlenül. Ez nem kizárólag az élőbeszédre vonatkozik: ebből a szempontból az írott szövegek is elemzést, rekonstrukciót igényelnek. A logikai elemzéshez először a benne szereplő következtetések logikai szerkezetét – azaz a premisszák és a konklúziók között fennálló logikai kapcsolatotokat – kell feltárni. Érvelés a hétköznapi helyzetben: X: Szerintem érdemes lenne megnézni a „V” mint vendetta című filmet. Y: Ugyan miért? X: Mert ezt a filmet a Wachowski testvérek rendezték Y: Na és? X: Amit a Wachowski testvérek rendeznek, azt érdemes megnézni. Ennek logikai szerkezete: P1: Amit a Wachowski testvérek rendeznek, azt érdemes megnézni. P2: A „V” mint vendetta című filmet a Wachowski testvérek rendezték. K: Tehát érdemes megnézni a „V” mint vendetta című filmet

Logikai rekonstrukció A logikai szerkezet feltárásához az első lépés a szövegben szereplő konklúzió(k) felismerése. Mit is bizonyít a szöveg? Mi következik az elmondottakból? Miről akar meggyőzni a szerző? Ezek a kérdések, valamint az úgynevezett konklúziójelzők segítenek megtalálni a konklúziót. Konklúziójelzők: - tehát - következésképpen - a fentiekből következik - ezért - innen adódik - mindezek után világos, hogy - így stb.

Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” Mi a konklúzió? Mit akar bizonyítani, miről akar meggyőzni a szöveg? Van konklúziójelzőnk?

Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” A konklúziójelző: „nyilvánvaló” Mi az, ami nyilvánvaló?

Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” A konklúzió: K: Az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető.

Logikai rekonstrukció Második lépésben, a konklúzió vagy konklúziók ismeretében a premisszákat keressük meg. A premisszákat ugyanis a konklúzióhoz fűződő kapcsolatok alapján tudjuk azonosítani. Milyen állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? Milyen érvek vannak a tétel mellett? Mi bizonyítja az állítást? Az ilyen kérdések eldöntésében ismét csak segítenek az érvek azonosításában bizonyos kifejezések, a premisszajelzők. - minthogy - annak következtében, hogy - figyelembe véve, hogy - abból kifolyólag, hogy - abból kiindulva, hogy - mivel - mert - amiatt, hogy stb. - amennyiben

Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” Melyek a premisszák? Mi bizonyítja azt az állítást, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető? Milyen érvel kívánja a szerző alátámasztani ezt az állítást? Van premisszajelzőnk?

Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” A premisszajelző: „hiszen” Milyen kijelentés következik a „hiszen” premisszajelző után?

Logikai rekonstrukció „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” Premisszák: 1. Ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik. 2. Az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.

Logikai rekonstrukció Azonban az elemzésre kerülő szövegek többnyire átfogalmazást igényelnek! „Nyilvánvaló, hogy az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető, hiszen ebben az esetben az orvos öngyilkosságban segédkezik, márpedig az öngyilkosságban való segédkezés nem csak törvénybe ütköző, hanem morálisan is elfogadhatatlan.” P1 Az öngyilkosságban való segédkezés törvénybe ütköző, és morálisan is elfogadhatatlan. P2 Az aktív eutanázia esetében az orvos öngyilkosságban segédkezik. K Az aktív eutanázia gyakorlata nem megengedhető.

Logikai rekonstrukció További példa: „Kerülni kell a hirtelen gázadással történő gyorsulást, mert ilyenkor megugrik a fogyasztás, és nő a káros szennyezőanyagok kibocsátása.” „Kerülni kell a hirtelen gázadással történő gyorsulást, mert ilyenkor megugrik a fogyasztás, és nő a káros szennyezőanyagok kibocsátása.” „Kerülni kell a hirtelen gázadással történő gyorsulást, mert ilyenkor megugrik a fogyasztás, és nő a káros szennyezőanyagok kibocsátása.” P1 Hirtelen gázadáskor megugrik a fogyasztás, és nő a szennyezőanyagok kibocsátása. K Kerülni kell a hirtelen gázadást.

Mellékes megjegyzések A mondatok átfogalmazásakor ügyelni kell, hogy pontosan adjuk vissza a mondat eredeti értelmét! Sokszor ez azzal jár, hogy sok, logikailag lényegtelen töltelékelemet kell kirostálnunk az elemzés során. Ugyanis a logikatankönyvek példájától eltekintve, szinte minden szöveg tartalmaz az érvelés szempontjából olyan lényegtelen elemeket, mellékes megjegyzéseket, amelyek sem nem premisszák, sem nem konklúziók. „Most, amikor újra megjelent a TBC, nagyon fontos, hogy évente felkeressük a tüdőszűrő állomásokat – ilyen minden városban található. Ezzel egyébként számos más, súlyos betegség is korán felismerhető és kiszűrhető.” Bármennyire fontos, hogy hol találhatók tüdőszűrő állomások, ez nem indokolja a konklúziót, és a szöveg nem is ezt kívánja alátámasztani. Mi a szöveg konklúziója?

Mellékes megjegyzések „Most, amikor újra megjelent a TBC, nagyon fontos, hogy évente felkeressük a tüdőszűrő állomásokat – ilyen minden városban található. Ezzel egyébként számos más, súlyos betegség is korán felismerhető és kiszűrhető.” A konklúzió megtalálása után könnyebben tárhatjuk fel a premisszákat. Azt a kérdést kell feltennünk, hogy milyen állítások hivatottak alátámasztani a konklúziót? Ennek alapján a premisszákat átfogalmazzuk, illetve egyszerűsítjük. P1 Megjelent a TBC. P2 A tüdőszűréssel más, súlyos betegség is kiszűrhető. K Fontos, hogy évente felkeressük a tüdőszűrő állomásokat.

Hiányos következtetések Tovább nehezíti a szövegek logikai szerkezetének feltárását, hogy a szövegekben bizonyos információkat nem adnak meg explicit módon. Ez a szövegben kifejtett érvelések szerkezetében úgy jelenik meg, hogy bizonyos konklúziókat, illetve premisszákat nem mondanak ki. Ezekkel az olvasóknak kell kiegészítenie a szövegeket. De honnan tudjuk, hogy ezek az állítások beleértendők a szövegbe? Legegyszerűbb esetben a szövegben kimondott utalások találhatók arra, hogy valami hiányzik, és azt hol kell keresni. - kell ennél több? - szóval érted, mit akarok ezzel mondani. Az ezekhez hasonló kérdésekkel vagy kijelentésekkel jelezzük, hogy ide helyettesíthető be a konklúzió.

Hiányos következtetések Továbbá a hiányos premisszákra vagy konklúziókra tudunk következtetni a kimondott állítások logikai előzményéből, illetve logikai következményeiből is. „Bécs biztosan messzebb van Budapesttől, mint 150 km. Hiszen Sopron van 150-re.” „Bécs biztosan messzebb van Budapesttől, mint 150 km. Hiszen Sopron van 150-re.” Az érvelő feltételezi, hogy partnere tisztában van azzal, hogy Sopron közelebb van, mint Bécs. A Sopron közelebb van, mint Bécs állítás ki nem mondott premisszája az érvelésnek. Logikai rekonstrukciója a szövegnek: P1 Sopron 150 km-re Budapesttől. P2 (Sopron közelebb van, mint Bécs.) [Ki nem mondott, implicit, rejtett premissza] K Bécs messzebb van Budapesttől, mint 150 km.

Hiányos következtetések Tudásunk tekintélyes része közös. Különösen így van ez az azonos szubkultúrához tartozó emberek esetében. Így aztán „félszavakból is megértjük egymást,” s a kommunikációt gazdaságosabbá teszi, hogy bizonyos állításokra csak utalunk. De ez a „takarékosság” könnyen visszájára fordulhat! Szerelmi csalódásunkban barátunk így vigasztalhat minket: - Nem kell szomorkodni, hiszen minden elmúlik egyszer! A „hiszen” – premisszajelző – mutatja, hogy az állítás egy érvvel van alátámasztva. Ugyanakkor itt mégis hiányzik valami. Miért is lehet vigasztaló az az állítás, hogy „minden elmúlik egyszer”?

Hiányos következtetések Az, hogy az állítás – „minden elmúlik egyszer” – miért lenne vigasztaló, legalább kétféleképpen értelmezhető. 1. A szerelmi csalódás is egy olyan állapot, amely majd egyszer elmúlik. Új szerelmek fognak jönni, amelyek majd boldoggá tesznek. 2. Maga a szerelem is egy olyan állapot, amely egyszer úgyis elmúlik. A legnagyobb szerelmek is kihűlnek egy idő után. A nagy szenvedélyeket a kiábrándultság követi. Ilyen az élet! Jobb ebbe bele törődni!

Hiányos következtetések 1. P1 Minden (állapot) elmúlik egyszer. P2 (A te szerelmi csalódásod is egy állapot. ) K (Tehát a te szerelmi csalódottságod is elmúlik egyszer.) P1 (A te szerelmi csalódottságod is elmúlik egyszer.) P2 ( Új szerelmek jönnek helyette, amelyek majd boldoggá tesznek) K Nem kell szomorkodni

Hiányos következtetések 2. P1 Minden (állapot) elmúlik egyszer. P2 (A te szerelmed is egy ilyen állapot volt.) K (A te szerelmednek is el kellett múlnia.) P1 (A te szerelmednek is el kellett múlnia) P2 ( Jobb ebbe bele törődni.) K Nem kell szomorkodni.

Hiányos következtetések A hiányos következtetések – az érvelések kiegészítése – legalább két okból is figyelmet érdemelnek. 1. Különösen fontossá válnak a hiányzó állítások, ha, mint a fenti példa is mutatja, több, az érvelés menetét lényegesen befolyásoló lehetőség áll a hallgató rendelkezésére. 2. Figyelmet érdemelnek a kimondatlan premisszák, ha vitathatók. Lehet, hogy az elhallgatott premisszákban rejlik az érvelés gyenge pontja, lehet, hogy egész egyszerűen hamisak. Ha azonban nem tesszük explicitté őket, akkor nem is vagyunk képesek megállapítani ezek elfogadható vagy éppen elfogadhatatlan voltát.

Hiányos következtetések Mindannyian találkoztunk már olyan képtelen érvelésekkel, amelyek hiányos következtetésen alapulnak. Ezeket két okból sem ajánlatos egy kézlegyintéssel elintézni. 1. A hiányos következtetésekben rejlő hibák zavarba hozhatják a felkészületlen vitapartnert, s eltéríthetik a vitát. 2. A képtelenségre reagálni nem tudó személyt kihozzák a sodrából. Ez lehetőséget kínál egy kényelmetlen konklúzió felé haladó vita helyzetdefiníciójának manipulálására, azaz veszekedés típusú vitává átalakítására.

Hiányos következtetések Tekintsük az alábbi egyszerű érvelést: „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak!” Ez az érvelés két különböző módon is rekonstruálható: 1. rekonstrukció: P1 Amit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ami nincs meg neked, azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaid. P1 (Elvesztetted a szarvaid.) P2 (Ha elvesztetted a szarvaidat, akkor voltak szarvaid.) P3 (Ha voltak szarvaid, akkor valaki felszarvazott – megcsalt – téged.) K2 Felszarvaztak (megcsaltak) téged.

Hiányos következtetések „Amit elvesztettél, az nincs meg neked. Szarvaid, amint látom, nincsenek, tehát elvesztetted őket. Barátom, téged aztán szépen felszarvaztak!” 2. rekonstrukció P1 Amit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ami nincs meg neked, azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaidat. P1 (Ha nem tudsz rámutatni ennek az érvelésnek a hibájára, akkor logikailag ökröcskét – bolondot – csináltak belőled.) P2 (Úgy tűnik, valóban nem tudsz rámutatni az érvelés hibáira, logikai bakugrásaira.) K2 Felszarvaztak téged (ökröcskét csináltak belőled).

Hiányos következtetések A felszarvazás fogalma többféleképpen is értelmezhető, ezeknek az értelmezéseknek megfelelően rekonstruáljuk a következtetést. P1 (Elvesztetted a szarvaid.) P2 (Ha elvesztetted a szarvaidat, akkor voltak szarvaid.) P3 (Ha voltak szarvaid, akkor valaki felszarvazott – megcsalt – téged.) K1 Felszarvaztak (megcsaltak) téged. P1 (Ha nem tudsz rámutatni ennek az érvelésnek a hibájára, akkor logikailag ökröcskét – bolondot – csináltak belőled.) P2 (Úgy tűnik, valóban nem tudsz rámutatni az érvelés a hibáira, logikai bakugrásaira.) K2 Felszarvaztak téged (ökröcskét csináltak belőled).

Hiányos következtetések A példa arra is rámutat, hogy az elhallgatott premisszák milyen gondot okozhatnak, ha nincsenek explicitté téve, és ugyanakkor tévesek. P1 Amit elvesztettél, az nincs meg neked. P2 (Ami nincs meg neked, azt elvesztetted.) P3 Nincsenek szarvaid. K1 Tehát elvesztetted a szarvaid. Az első, kimondott premissza igaz: amit elvesztettél, az nincs meg neked. Ez meggyőzőerőt kölcsönöz az érvnek, azonban az elhallgatott, második premissza – az első megfordítása – nem igaz: végtelen sok dolgot sorolhatunk fel, amivel nem rendelkezünk, de nem is vesztettük el, lévén, hogy soha nem is birtokoltuk.