Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BME 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181 Kultúra és társadalom

A kultúra fogalmába tartozó jelenségek tudományos vizsgálata három egymáshoz szorosan kapcsolódó fogalmi dichotómia mentén alakul ki: Természet vs. kultúra Idealizmus vs. materializmus Kultúra vs. társadalom

Találkozás a „vadakkal”

A felfedezések első hulláma: 16. század: spanyol és portugál hajók és útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani. Katonai erejük nagyon visszaesik, a 17. sz-tól rendszeres fenyegetést jelentenek az angol, francia és holland hajók. Sikerek: Afrika megkerülése, Amerika elérése, a Föld körülhajózása Kudarcok: „Terra australis”, „Északnyugati Átjáró”

A felfedezések második hulláma: 18. század: az angolok és franciák vették át a főszerepet. Új motivációk: több erőforrás a kutató jellegű hajózásra is. A század második felében sok hajó indul Amerika irányából Óceánia felé. A kontinensek belsejébe is csak lassan merészkednek be. Kolumbusz hajói: gyors, ám szűkös és kényelmetlen karavellák. Zsúfoltság, klausztrofóbia, monotonitás, készlethiány, betegségek. 18. sz.: a sorhajók és a nagy kereskedelmi hajók öt-hatszor akkorák. Jobb térképek, jobb navigáció, John Harrison kronométerei (1 fok, 50-100 km, 4 perc, halmozódás - rengeteg veszteség eltévedt és elsüllyedt hajók miatt - a Royal Society több száz millió forintos fődíja - 1736, 41, 58, 59, 72) Korábban hosszabb utakon a legénység többsége skorbutban halt meg – Cook (1770s) már egy matrózt sem vesztett emiatt

Ami a hullámnak lökést adott A 18. sz-i Anglia első számú problémája: a tengeri helymeghatározás, azon belül is a földrajzi hosszúság megállapítása 1707: téves navigáció következtében négy hadihajó elsüllyedt a Scilly-szigeteknél (DNY-Anglia), közel 2000 halott 1714-ben a Parlament £20,000 díjat tűzött annak, aki a problémát megfelelő pontossággal megoldja Útinaplóból, a Hold méretéből, vagy pontos időméréssel John Harrison (1693–1776), angol órásmester egész életén keresztül ezt próbálta megoldani H1 (1736), H2 (1741), H3 (1755) – tengeri ingaórák, olyan eredeti fejlesztésekkel, mint visszaforgásgátló, bimetál, csapágyazás A befutó: H4 (1759), tengeri rugós óra – 5 sec. késés az Atlanti-óceánon keresztül – alig két kilométer!

Útibeszámolók és krónikák: Utazó nemesemberek, majd orvosok, lelkészek 16. sz.: széttöredezett, naiv rácsodálkozások, illetve hivatalos, dicsőítő beszámolók 18. sz. végétől: egyre több a tudós társaságok által küldött megbízott és természetbúvár Békésebb, megismerő korszak, katonai erő helyett kereskedelem Cook és más kortársainak tudós beszámolói hallatlanul népszerűek

Néprajzi múzeumok és kiállítások - Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztálya (később Magyar Néprajzi Múzeum), 1872 - Museum für Völkerkunde (Berlin), 1873 Ezek az intézmények tették lehetővé az Európán (és É-Amerikán) kívüli népek kultúrájának (kulturális termékeinek) rendszeres gyűjtését és a megbízhatóbb tapasztalati bázissal rendelkező kultúraelméletek kidolgozását Ugyanakkor hozzájárultak az ún. „primitív népekkel” kapcsolatos sztereotípiák megerősödéséhez is A gyarmati népek kultúráját gyakran a természetrajzi múzeumokban állították ki, azt sugalva, hogy ők inkább a természet, mint az emberi civilizáció részei („természeti népek”) A „népkiállítások” (Völkerschauk) és a gyarmati kiállítások valóság show szerűen mutatták be a gyarmatokon élő népek életét magukat az embereket állítva ki Xantus János alapítja az Ethnographiai Osztályt; szervezetileg 1947-től önálló múzeum; 1975-től önálló épületben (a jelenlegiben) A berlini múzeumot Adolf Bastian alapítja meg Természetrajzi múzeumok: pl. American Museum of Natural History

„Imported by P. T. Barnum for his Great Show” Lange, Britta: Echt. Unecht. Lebensecht. Menschenbilder im Umlauf Cover: Echt. Unecht. Lebensecht - http://www.perlentaucher.de/buch/26197.html Kadmos Kulturverlag, Berlin 2006, ISBN 393165981X, Kartoniert, 272 Seiten, 22,50 EUR

indokínai falu, Exhibition Coloniale, Párizs, 1907

Exhibition Coloniale, Párizs, 1907

Exhibition Coloniale, Párizs, 1907 Vasárnapi Újság, 1896: „Valóban érdekes látvány az a 250 néger atyafi, kik az ezredévi ünnep tiszteletére Afrikából Budapestre jöttek, s most ott tanyáznak az Állatkertben. Ruházatuk mindössze egy tarka szövetű lepel, melyet festői ráncokba szednek; azt vélné az ember, tógás rómaiak. Testök egy része mindig kilátszik. Sokszor alig van rajtuk valami takaró, mert – aránylag – igen tiszták lévén, van mindig egy-kettő, aki nagy hévvel mosakodik a vízérben, mely telepükön át csörgedez. Van tehát mód tanulmányozni testalkatukat, s ez már magában is megérdemli az 50 krajcárnyi belépti díjt, mivel e négerek mitőlünk annyira elütő emberek. De fokozza a látvány becsét a határozott esztétikai élvezet. Szebb idomokat alig lehetne találni. Főleg fürdés közben egy ily karcsú néger alak, amint fénylik a róla lefutó víztől, valóságos eleven bronzszobor. Tartásuk, mozdulataik is szoborszerűek. A mi testünk megszokta, hogy fel legyen öltöztetve, s öltözet nélkül ügyetlen, tétovázó volna. A néger járása-kelése ruha nélkül is természetes, minden lépten más-más festői képpé alakul, mely az életből születik, s kincs lenne művésznek. Gond volt arra, hogy négereink lehetőleg azt az életmódot folytassák az Állatkertben, amelyet hazájukban megszoktak. Mindegyiknek van valami mestersége, melyet apjától tanult. Ott ülnek saját készítményű zsámolyaikon, ki-ki pálmalevelekből összetákolt kunyhója előtt; kunyhóikat is ők maguk építették. Az ötvös ezüstgyűrűn dolgozik, a kovács lándzsavéget kalapál; egy másiknak az a mestersége, hogy tökhéjakat díszít, durva késheggyel cirádákat vésve rájuk. Vannak takácsok. Több színű szálakból széles szalagokat szőnek, melyeket szomszédjuk – ennek ez a szakmája –, köpenyekül szolgálandó, nagy darab kelmékre varr. Van orvos, nem puszta kuruzsló, ki ért a gyógyfüvekhez; ha kinek valami baja van, őhozzá fordul. Mindenki csinál valamit, ha egyebet nem, sepri a házát, vagy varr magának új lepelt. S furcsán áll a tű és cérna hosszú, meredt ujjaik közt. Az asszonyok mosnak, vasalnak külön erre szánt bódékban; sütnek, főznek a konyhákká berendezett ereszek alatt. Naponta kétszer van étkezés. A fő étel burgonya (a burgonya közelíti meg leginkább nemzeti eledelüket, az ignamét). Egy-egy asszony kölest tör a famozsárban hosszú fadoronggal. Van, akinek ezalatt csecsemő alszik a hátán, szétvetett lábakkal, hátracsüngő fejjel, nyitott szájjal; egy darab kelme fogja körül, s erősíti anyjához. Látunk pipázó nőket is, apró kis pipákból szipákolva. A nagyobb gyermekek folyton a vízben lubickolnak, s azt a pár csónakot bújják, melyeket magok a négerek vájtak maguknak egy-egy fatörzsből. Élet foly tehát itten, mégpedig elég lármás élet; hisz ezek vidám négerek, kik egyre tréfálóznak, kacagnak egymás közt. Ellenségeskedésnek, civódásnak nyoma sincs. Szelíd ez a faj, békeszerető; aztán a telep kitűnően is van szervezve. Sehol rossz szag ennyi vad ember közt! Ez igazán bámulatos. Nem éreznek semmiben hiányt; jó húsban vannak, elégedettek: s csodák csodája, nem koldulnak! Ellenkezőleg, modoruk a legtisztességesebb. Nem idegenkednek a nézőtől; mosolyognak rá, szívesen váltanak szót vele; nehányan beszélnek angolul is. „Akkra, Akkra” – mondják, ha az ember kérdi, hova valók. – Akkra? Lássuk csak. Ez egy angol város Guineában, az úgynevezett Aranyparton. Van ott egy csomó ilyen furcsa elnevezésű vidék: a Rabszolgapart, az Aranypart, az Elefántcsontpart. Itt legdolgosabb, legjóravalóbb a néger faj.”

I. Természet vs. kultúra (öröklés vs. tanulás)

Lamarckizmus és Darwinizmus Jean-Baptiste Lamarck (1744-1829): a biológiai evolúció az egyszerűbbtől az összetettebb felé tartó fejlődés az élőlények életük során alkalmazkodnak a környezetükhöz: azok a szerveik, amelyekre nagyobb szükségük van, továbbfejlődnek, amelyekre kevesebb, visszafejlődnek az egyedek által ílymódon, életük során szerzett tulajdonságok öröklődnek Charles Darwin (1809-1882): az evolúció alkalmazkodást jelent, nem fejlődést: a környezet változása az egyszerűbbet, a fejletlenebbet is előnyben részesítheti a változás nem lineáris a környezethez való alkalmazkodást nem a hasznosság elve irányítja: a szaporodás során keletkező véletlen változások (Darwin még nem ismerte a Mendel-féle genetikát), ha kedvezőek az egyed számára, növelik túlélési esélyeit az egyes egyedek életében bekövetkező adaptív változások nem öröklődnek A fajok eredete (The Origin of Species, 1859) Az ember származása (The Descent of Man, 1871)

Evolucionizmus és „szociáldarwinizmus” A természetes szelekció elve vallási szempontból nem tűnt elfogadhatónak: hiányzik belőle a(z isteni eredetű) célszerűség Bármennyire nagy hatású volt is Darwin munkássága, a 19. sz.-i evolucionista, ill. „szociáldarwinista” kultúraelméletek valójában inkább a lamarckiánus modellt követték Feltételezték, hogy az evolúció endogén meghatározottságú fejlődést jelent: egy eleve létező tulajdonság teljesedik ki fokozatosan Ez lehetővé tette, hogy népek/nemzetek történetét evolucionista módon értelmezzék: a nemzeti sajátosságok egy eleve meglevő készlete teljesedik ki az idők során A nemzeteket/népeket önálló rasszoknak tekintették, vagyis a különbségeiket elsősorban biológiai különbségekként igyekeztek leírni A nemzeti kultúrák így nagyrészt önállóan fejlődő, egymástól kezdettől fogva elkülönülő entitásoknak tűntek Szemben mind Lamarck-kal, mind Darwinnal, a túlélésért folytatott küzdelem alanyait nem egyénekkel, hanem csoportokkal, a nemzetekkel/népekkel azonosították Elhanyagolták a környezet hatását, és az evolúció mechanizmusát az „erősebb győz” elvére egyszerűsítették le

Edward Burnett Tylor (1832-1917) A kulturális antropológia 19. sz. végi, 20. sz. eleji fejlődésének legmeghatározóbb definícióját az angol E. B. Tylor alkotta meg Primitive Culture (1871) c. művében Eszerint „[a] kultúra vagy civilizáció, a maga teljes etnográfiai értelmében, az az összetett egész, amely magában foglalja a tudást, hiedelmet, művészetet, törvényt, hagyományt és mindazon egyéb képességet és szokást, amelyre az embernek a társadalom tagjaként szüksége van” Nem lát különbséget „civilizáció” és „kultúra” között: szinonimák Ha a kultúra minden, amire az embernek a társadalom tagjaként szüksége van, akkor mi a társadalom? Itt még nem mutatkozik igény arra, hogy a két fogalmat elkülönítsék: holisztikus kultúrafogalom (vö. Herder kultúrafogalmával – 1. előadás) Edward Burnett Tylor, "A kultúra tudománya." In Forrásmunkák a kultúra elméletébôl 1. Szöveggyujtemény. Maróti Andor szerk., 167-178. (Budapest: Tankönyvkiadó, 1989), 167. old. Eredetileg: Primitive Culture (1871) A magyar wikin csak ennyi: (http://hu.wikipedia.org/wiki/Edward_Burnett_Tylor ) Sir Edward Burnett Tylor (1832. október 2., – 1917. január 2.), angol antropológus volt. Tyler a kulturális evolúció képviselője volt. Fő műveiben, Primitív kulturák (Primitive culture) és Antropológia (Anthropology), Charles Darwin evolúcióelméletéhez hasonlatos elméletet dolgozott ki, a vallások, hiedelmek eredetéről. Úgy gondolta, hogy a vallások egy közös gyökérből eredtek. Ő vezette be az animizmus elnevezést a köztudatba. Úgy gondolta, hogy az animizmus volt a kiindulópontja minden vallásnak. Élete [szerkesztés] Tyler Londonban, Camberwellben született, Joseph Tylor és Harriet Skipper gyerekeként. A geológus Alfred Tylor az bátyja volt. A szülei kvéker csoport tagjai voltak, e csoport iskolájában kezdte tanulmányait Tottenhamban. 1848 apja válalkozásánaál dolgozott(J. Tylor and Sons, Brassfounders) Londonban, de húsz éves korában kénytelen volt kilépni. 1855 és 1856 között az Egyesült Államokba utazott. 1856-ban Kubába látogatott, ahol megismerkedett az etnológus Henry Christy-vel akinek a társaságában Mexikóba utazott. A mexikói utazása alatt kezdett el Tyler érdeklődni az ősi népek vallásai iránt. 1858-ban Tylor megnősült, felesége neve Anna Fox volt. Cannesi utazása során írta meg első tanulmányát Anahuac; vagy, Mexikó és a mexikóiak, régi és modern, amit1861-ben publikált. 1865 megjelent a Researches into the Early History of Mankind (Kutatások a emberiség korai történelmében), amely művel Tylor hírnévre tett szert. Ezt a művet követte egy 1871ben megjelent, részletesebben kidolgozott mű: Primitive Culture: Researches into the Development of Mythology, Philosophy, Religion, Language, Art and Custom (Primitív kultúrák: kutatások a mitológiák, filozófiák, vallások, nyelvek, művészetek és szokások fejlődéséről). 1881-ben egy hasonló tartamú kisebb művet publikált. 1871-ben tagja lett a "Royal Society"nek, 1875-ben pedig megszerezte doktori fokozatát. 1896-ben az antropológia professzor volt Oxfordban, 1912-ben lovaggá ütték. 1917. január 2. halt meg Wellingtonban.

Evolucionista kultúrafelfogás Tylor kultúrafogalma egy szempontrendszert ad meg, amelynek segítségével a „primitív” és a „civilizált” mint két végpont között különböző fejlődési stádiumok írhatóak le A fejlődés lineáris Ezeken a fejlődési stádiumokon minden népcsoport végigmegy Ez a fejlődési modell tipikus már a felvilágosodás óta (az idézetben, francia lévén, a végcél a civilizáltság): „Reményeink az emberi nem jövendőbeli állapotáról három fontos pontra szorítkozhatnak: az első a népek közti egyenlőtlenség kiirtása; a másik, ugyanabban az egy népben, az egyenlőség fejlődése; a harmadik az ember valóságos tökéletesedése. Vajjon az egyes nemzetek elérik-e majd egy napon a civilizációnak azt a fokát, aminőre a legszabadabb, az előítéletektől legmentesebb s a legfelvilágosultabb népek jutottak, mint például a franciák vagy az angol-amerikaiak? El fog-e tűnni lassanként az a roppant távolság, amely e népeket elválasztja a királyoknak szolgáló nemzetektől, a barbár afrikai néptörzsektől, a még tudatlan vadaktól?” Condorcet (1743-1794): AZ EMBERI SZELLEM HALADÁSÁNAK TÖRTÉNELMI VÁZLATA TIZEDIK KORSZAK: AZ EMBERI SZELLEM JÖVENDŐ HALADÁSÁRÓL

E. B. Tylor

Franz Boas (1858-1942) A(z amerikai) kulturális antropológia megalapítója, az evolucionizmus egyik legnagyobb hatású kritikusa Kultúrafelfogása holisztikus (ld. E. B. Tylor) Nem véletlen, hogy „kultúráról” és nem „civilizációról” beszél: Németországban született, és élete első 30 évét itt töltötte Tagadja a kultúrák fejlődési sorba rendezhetőségét, mert a kultúrák gyakran egy szempontból (pl. társadalomszerkezet) fejlettek, míg egy másik szempontból (pl. technológia) fejletlenek lehetnek Szimpatizál a kulturális sokféleséggel, védelmezi az észak-amerikai indiánok szokásait a modern állam racionalizáló beavatkozásaival szemben (pl. megvédi a potlach intézményét Kanadában): vö. kultúra vs. civilizáció (előző óra) Empirikus úton cáfolja a kultúrák homogenitásának elvét: a kultúrák sajátos arculata nem önállóan, hanem más kultúrákkal kölcsönhatásban fejlődik ki, átvett és továbbfejlesztett elemek egyedi keveréke Amellett érvel, hogy a fejforma (amit minden amerikai bevándorlónál alaposan megmértek) nem a faji hovatartozás jele, mert óriási változatosságot mutat az egymást követő generációk között sz. Minden (Wesztfália), 1858; ’48-as szellemiségű, liberális zsidó család Természettudományokat és földrajzot tanul Heidelbergben, Bonnban és Kielben Fizikából doktorál Kielben, a tengervíz színéről szóló disszertációval 1883-1884: expedíció a Baffin Szigeten (ÉNY-Kanada) élő eszkimókhoz 1885-1887 a berlini néprajzi múzeum munkatársa: itt találkozik először é-amerikai indiánokkal mint élő kiállítási tárgyakkal 1887-től él Amerikában, ahol zsidóként jobb karrier lehetőségekre számított, mint Németországban Eleinte a Bureau of American Ethnology nevű kormányszerv munkatársa (Honorary Philologist) 1896-1905: az American Museum of Natural History, NY, segédkurátora majd kurátora 1896-1936: a Columbia Egyetem tanára (1899-től mint professzor) Boas evolucionista ellenfele a Tylorhoz nagyon hasonló nézeteket valló Lewis Henry Morgan Potlach: a chinook indiánok nyelvén ünnepséget jelent, de Boas a kwakiutl indiánok redisztributív ceremóniáinak leírására használja. Fejmérés: nem csak a kultúrákat, de a rasszokat is nehéz elhatárolni egymástól (legalábbis pusztán megfigyelhető tulajdonságaik alapján) http://en.wikipedia.org/wiki/Franz_Boas Coincidentally, Theobald Fischer had moved to Kiel, and Boas took up geography as a way to explore his growing interest in the relationship between subjective experience and the objective world. At the time, German geographers were divided over the causes of cultural variation. Many argued that the physical environment was the principal determining factor, but others (notably Friedrich Ratzel) argued that the diffusion of ideas through human migration is more important. In 1883 Boas went to Baffin Island to conduct geographic research on the impact of the physical environment on native Inuit migrations. The first of many ethnographic field trips, Boas culled his notes to write his first monograph titled The Central Eskimo (1888). Boas lived and worked closely with the Inuit peoples on Baffin Island, and he developed an abiding interest in the way people lived. In the perpetual darkness of the Arctic winter, Boas reported, that he and his traveling companion became lost and were forced to keep sledding for twenty-six hours through ice, soft snow, and temperatures that dropped below -46 °C. Eventually, they secured shelter to rest and recuperate from being “half frozen and half starved.” The following day, Boas penciled in his letter diary: "I often ask myself what advantages our 'good society possesses over that of the 'savages' and find, the more I see of their customs, that we have no right to look down upon them. . . We have no right to blame them for their forms and superstitions which may seem ridiculous to us. We 'highly educated people' are much worse, relatively speaking. . . Franz Boas to Marie Krackowizer, December 23, 1883. “Franz Boas’ Baffin Island Letter-Diary, 1883-1884,” edited by Herbert Cole (1983:33). Boas went on to explain in the same entry that “all service, therefore, which a man can perform for humanity must serve to promote truth.” Boas was forced to depend on various Inuit groups for everything from directions and food to shelter and companionship. It was a difficult year filled with tremendous hardships that included frequent bouts with disease, mistrust, pestilence, and danger. Boas successfully searched for areas not yet surveyed and found unique ethnographic objects, but the long winter and the lonely treks across perilous terrain forced him to search his soul to find a direction for his life as a scientist and a citizen.

© National Anthropological Archives Franz Boas - Franz Boas posing for figure in USNM (National Museum of Natural History) exhibit entitled "Hamats'a coming out of secret room" 1895 or before 1 8x10 in photograph Notations on back of photograph of exhibit (USNM Kwakiutl no Number): "U.S.N.M. Rept. (1895) Plate 29 Hamats'a coming out of secret room," and "Kwakiutl Indian ceremony for expelling cannibals." © National Anthropological Archives Boas pózol a Természetrajzi Múzeum egyik kiállításához

Emile Durkheim (1858-1917) Az első szociológia tanszék alapítója Európában (Bordeaux-ban). Szerinte a szociológia diszciplináris önállóságát sajátos tárgyterülete, a jelenségek egy sajátos csoportjának a léte indokolja Társadalmi tény: „Társadalmi tény minden olyan rögződött vagy nem rögződött cselekvési mód, mely az egyénre külső kényszert tud gyakorolni vagy másképpen olyan tény, amely egy adott társadalmon belül általánosnak tekinthető, ugyanakkor egyéni megnyilvánulásaitól független, önálló léte van” A társadalmi tények három fő típusa: „társadalmi áramlatok” (pl. lincshangulat) (jogi, vallási, erkölcsi, udvariassági) normák (pl. az incesztus tilalma) „morfológiai tények” (pl. városiasodottság, népsűrűség) Az elsőtől a harmadik felé haladva egyre nagyobb állandóságot mutatnak Az első kettő cselekvési mód, a harmadik a társadalom szerkezetével, az egyének és csoportok közötti viszonyokkal kapcsolatos A második általában tárgyiasult formájában ismerhető meg (törvénykönyvek, vallási előírások stb.), az első nem létezik tárgyiasult formában D. szerint a társadalmi tényeket nem magyarázhatják biológiai vagy pszichológiai jelenségek („tények”) csak társadalmiak A pszichológiának csak az introspekcióval elérhető, kizárólag egy meghatározott egyénre jellemző problémák vizsgálatát hagyja meg A legfontosabb: a társadalom szociológiai fogalma is a biológiával (ls a pszichológiával) szemben határozódik meg, akárcsak Boasnál a kultúráé

Durkheim

Túl a nevelés / öröklés dichotómián Ma számos jel mutat arra, hogy nagyon nagy az interakció az ember mint biológiai lény és a társadalmi lény között Pl. politikai preferenciák és biológiai jellemzők (változástolerancia, félelmi reakciók jól korrelálnak a pártpreferenciákkal) Úgy tűnik az ízlésnek is lehetnek olyan elemei, amelyek biológiai meghatározottásgúak: Komar & Melamid: The Most Wanted Paintings on the Web 1995-től, kb. 10 000 USD / ország / felmérés mi a legkedveltebb kép? és a legkevésbé kívánt eredetileg egész kiállítást szerveztek – de csak két képet állítottak ki

USA -mwp

USA lwp

Dánia mwp

Kína

Kenya

Finnország az előzőnél is van tanulás!!! AUGNER vagy mi – adatok is!!!

Öröklés és tanulás a kortárs vitákban a 20. század jelentős részében a biológiai megközelítések az öröklést hangsúlyozták, a társadalomtudományi elméletek a tanulást, ez gyakran a másik tényező teljes elhanyagolásához vezetett vulgáris társadalomtudományi kép, vagy az evolúciós pszichológia radikális programja Cosmides, Tooby Ma azonban már az elkülönítés meghaladottnak tekinthető: nem vagy-vagy, hanem és! Ide incesztus elemzés JM Smithtol.

A tanult és az örökölt A kultúrákban egyszerre látunk sokszínűséget és hasonlóságokat. A kultúrák stabilak, de különfélék – hogyan magyarázható ez? Korai, de mai is gyakran hangoztatott téves elképzelések: Különböző eredetű emberek hoznak létre különböző kultúrákat (poligenizmus) Egy fejlődési folyamat különböző állomásain vannak a kultúrák Ehelyett talán védhetőbb: az általános emberi biológiai fejlődésének megfelelő módon, de a lehetőségeket sokféleképpen kihasználva alakulnak ki a kultúrák Dan Sperber és Lawrence Hirschfeld Trends in cognitive science Vol. 8, No.1 January 2004

II. Idealizmus vs. materializmus

Az idealista történelemfelfogás A felvilágosodás romantikus kritikájában a civilizációval szembeállított kultúra fogalma kerül előtérbe: morális-szellemi értékek, amelyek meghatározzák egy nép (vagy társadalmi csoport) identitását, szemben a civilizációval mint a társadalom racionális, gazdaságos megszervezésével, a haladással, az iparosítással (ld. 2. előadás) Kérdés, hogy az így értelmezett kultúra mennyiben képes meghatározni a történelem menetét Vagyis: a kultúra csak valamiféle gyógyszer a civilizáció problémáira, valamiféle menedék ahová vissza lehet vonulni, vagy jelentős mértékben meghatározza a civilizáció alakulását Az idealista történelemfelfogás szerint a nagyléptékű történelmi változások mögött a kultúra változásait kell keresni: vallási, filozófiai, politikai eszméket

A marxizmus kultúrafogalma Alap és felépítmény metaforája: a kultúra csak felépítmény a gazdasági alapon, amelyet a termelési mód határoz meg: redukcionista kultúrafelfogás („a lét meghatározza a tudatot”) A „kultúra” itt mindenek előtt szellemi kultúrát jelent: vallás, politikai eszmék, irodalom stb A camera obscura metaforája: az ideológiák úgy reprezentálják a valóságot ahogyan a külvilág a camera obscurában megjelenik, azaz - koherens módon: a kép teljes és arányos - ugyanakkor hamis módon: minden a feje tetején áll Az ideológiák mint a valóság koherens, de hamis reprezentációi elleplezik a történelmi változás valódi mechanizmusait, ill. a kiváltságos osztály helyzetének valódi magyarázatát

Max Weber (1864-1920) Durkheim mellett a szociológia másik meghatározó egyénisége „A ‘kultúra’ a világtörténés értelmetlen végtelenségének az ember álláspontjáról értelemmel és jelentőséggel felruházott véges szelete” A vasúti váltó metaforája: a kultúra úgy viszonyul a gazdasági meghatározottsághoz, mint a váltó a vasúti pályákhoz; a vonat útját (a történelem menetét) a vasúti pálya határozza meg, de egyik pályáról a másikra jelentős kulturális változások (pl. a reformáció) állítják át a vonatot (a történelmi fejlődést) Idézet: M. Weber: Tanulmányok (Osiris, Bp., 1998), 38. old.

Weber

III. Kultúra vs. társadalom ez kell???

Talcott Parsons (1902-1979) A társdalomtudományok célja az emberi cselekvések magyarázata Három önálló rendszer határozza meg az emberi cselekvést: pszichológiai (biológiai) társadalmi kulturális Azonos jelentőséget igyekszik tulajdonítani az idealista és a materialista elemeknek, ill. pszichológiai-biológiai és a társadalmi-kulturális meghatározottságnak Parsons Clyde Kluckhohn antropológussal és Gordon Allport szociálpszichológussal együtt ezen az alapon hozta létre interdiszciplináris társadalomtudományi tanszékét a Harvard Egyetemen az 50-es években Mind ezen a tanszéken, mind általában véve szükségessé vált, hogy a racionális munkamegosztás érdekében elhatárolják egymástól a cselekvés három meghatározójával foglalkozó három tudományterület: a pszichológia, a szociológia, és az antropológia illetékességi körét Az utóbbi két évtizedben ismét gyakoribbak az interdiszciplináris megközelítések

Parsons

Kroeber és Kluckhohn definíciója Alfred Kroeber (1876-1960), Boas tanítványa és a korabeli antropológia vezéralakja, Clyde Kluckhohnnal együtt, több száz korábbi definíció elemzésén keresztül megpróbálja körülírni az antropológia „tudományos” kultúrafogalmát anélkül, hogy egy újabb (rövid) definíciót adna „A kultúra a viselkedés explicit és implicit mintázataiból, ill. mintáiból áll, amelyeket szimbólumokon keresztül sajátítanak el és adnak tovább [...] a kultúra lényegi magja hagyományos [...] eszmékből és különösen a hozzájuk kapcsolódó értékekből tevődik össze.” „Culture consists of patterns, explicit and implicit, of and for behavior acquired and transmitted by symbols [...] the essential core of culture consists of traditional [...] ideas and especially their attached values.” (Kroeber – Kluckhohn, 181. old.)

A Kroeber-Parsons paktum Kulturális rendszer: „az emberi viselkedés, illetve az e viselkedés révén termelt tárgyak formálásában szerepet játszó értékek, eszmék, és más szimbolikus, jelentésteli rendszerek létrehozott és áthagyományozott tartalma és mintája.” Társadalmi rendszer: „az egyének és csoportjaik közötti interakció sajátos viszonyrendszere (ld. Durkheimnél a „morfológiai tények” fogalmát).

A paktum utóélete Nem nagyon tartották be: sem az antropológusok, sem a szociológusok nem korlátozták kutatásaikat a paktumban rögzített területre A jelentősége abban áll, hogy meghatározta a tudományos, és hosszabb távon a köznapi kultúrafogalom jövőjét A korábbi antropológia tág, holisztikus kultúrafogalmát leszűkítette azokra a tényezőkre, amelyek révén a cselekvők értelmet tulajdonítanak a körülöttük levő világnak és eligazodnak benne A kultúra meghatározza, hogy milyen cselekvéseknek, céloknak van értelme (mire érdemes törekedni), illetve hogy mit szabad/helyes és mit nem szabad/nem helyes csinálni.