Kultúra és kultúrák Humánetológia
Etológia 1973 Orvosi – fiziológiai Nobel-díj Karl von Frisch Konrad Lorenz Nikolaas Tinbergen Csányi Vilmos. 1999. Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó Csányi Vilmos. 2006. Az emberi viselkedés. Sanoma
Etológia Tinbergen klasszikus négy szempontja a viselkedés vizsgálatában (1963): mechanizmus: „hogyan” csinálja az állat az adott tevékenységet; funkció: „miért” viselkedik úgy az állat; ontogenezis: hogyan alakul ki és változik az adott viselkedés az állat egyedfejlődése során; evolúció: hogyan alakult ki és változott a vizsgált viselkedés az adott állatfaj törzsfejlődése során (filogenezis).
Öröklött emberi viselkedésformák Újszülötteknél: emlőkeresés, szopóreflex fogóreflex Moro-reflex (veszély, esés esetén) úszóreflex merülési reflex lépegető reflex szemtörlő reflex hangjelzések belső állapotjelzésre kontaktusfelvétel ébredés után, alvási hang, ivó hang, elégedett hang
Öröklött emberi viselkedésformák Újszülötteknél: imitáció (arcjáték, ajakkerekítés, nyelvnyújtás) mosoly (nem pusztán imitáció!) tárgyállandóság koncepció Később törekvés tárgyak megszerzésére agresszív és agresszió-csökkentő viselkedések Kulcsingerek arc- és alakészlelés
Öröklött emberi viselkedésformák Sok ezek közül megtalálható a főemlősöknél is félelemgrimasz, játékarc felmagasodás, meghajlás éberségi gesztusok evés közben
Öröklött emberi viselkedésformák
Öröklött emberi viselkedésformák
A humán viselkedés-komplex A csoportélettel kapcsolatos viselkedési formák: Szociális vonzódás, zárt csoportok Csoporthűség Csökkent és szabályozott belső agresszió „Idegengyűlölet” Táplálékmegosztás Több funkciójú szexualitás Szülői gondoskodás – átruházható
A humán viselkedés-komplex A csoportviselkedés összehangolását szolgáló mechanizmusok Az emóciók szinkronizációja: empátia Hipnotizálhatóság Viselkedési szinkronizáció: imitáció, másolás, tanítás, fegyelmezés, szabálykövetés Érzelmi és viselkedési szinkronizáció: ritmus, ének, zene, tánc, rítus
A humán viselkedés-komplex Konstrukciós képességek Mímelés – érzelem- és gondolatkifejezés Nyelvhasználat Virtuális realitás (absztrakciós készség) Tárgyak használata és készítése Szociális rendszerek Hiedelemrendszerek
A humán viselkedés-komplex Végeredmény: Közös hiedelmek Közös akciók Közös konstrukciók Olyan kontraintuitív következmények is megérthetőek, mint pl. az önfeláldozás Mi a helyzet ma? „megapopuláció” , megszaladási jelenségek, „pszeudocsoportok”, egyszemélyes csoport
Mi az, ami specifikusan emberi? A csoportviselkedés legtöbb eleme csak fokozati eltérést jelent a főemlősökhöz képest A konstrukciós képességek sok esetben viszont radikális újításnak látszanak Legtöbbször a nyelvi képességeket emelik ki – itt viszont túl nagy a szakadék, nehéz megérteni, hogyan alakulhatott ki (lásd erről Merlin Donald elképzeléseit később) Mi a helyzet a szinkronizációs képességekkel?
Mi az, ami specifikusan emberi? A csoportméret Felső határa: táplálékszerzés Alsó határa: védelem a ragadozók ellen Páviánok 60-80 fő, szorosabban, csimpánzok jóval nagyobb területen, lazább csoportokban A csoporttagok közti versengés nagy, a táplálkozás során amennyire lehet, széthúzódnak, veszély esetén összetömörülnek
Mi az, ami specifikusan emberi? Az emberi csoportok A nagy testméret ellenére szoros csoportszerveződés Egy területen 100-150 fő, 30-50 fős primér csoportokba rendeződve Ezek között csoportszintű kapcsolatok Nagyon rég óta (időszakosan) állandó alvóhely Mi tette ezt lehetővé? A legfontosabb a csoporton belüli agresszió csökkentése A legfontosabb ezek közül a táplálékmegosztással és a szexualitással kapcsolatos agresszió elnyomása Ez a többi főemlősnél még igen erős
Mi az, ami specifikusan emberi? Táplálékmegosztás Néhány társas ragadozófajnál is megtalálható A letelepedéssel és a hosszú utódgondozással hozható kapcsolatba (feltétele? következménye?) A szexuális rivalizáció csökkentése A monogámia és a párkötődés kialakulásával Az emberi kultúrák 40%-ában intézményesített a monogámia, a poligámia az azt elfogadó társadalmakban is csak a hierarchia tetején lévőkre jellemző Megváltozott funkciójú szexualitás Általában egy utódra 1-4 aktus jut átlagosan Két kivétel: az ember (~2000) és az oroszlán (~3000) „oroszlánciklus” Az ember esetében megjelenik a párkötő és örömszerző funkció (az utóbbi már a bonobóknál megfigyelhető)
Gondolkodás és utánzás Az ember és a csimpánz összehasonlítása [Victoria Horner kísérlete: http://www.youtube.com/watch?v=nHuagL7x5Wc]
Az ember: tanulógép Erős imitációs hajlandóság: nehéz túlbecsülni a pontos, akaratlagos utánzás szerepét az emberi kultúra kialakulásában Feltételezi a tanító felnőtteket „Forradalom 9 hónapos korban” Michael Tomasello: Gondolkodás és kultúra (Osiris, 2002). Ekkor jelenik meg az ember különleges képessége: a közös figyelmi aktusok megjelenése (a csecsemő-felnőtt-tárgy hármas viszonylatában)
Univerzális tanulógép? „Üres tábla” metafora (S. Pinker) – ez a standard társadalom-tudományi modell A következő órákon árnyaljuk ezt, és megnézzük, hogyan alakulhatott ez ki! kultúra kulturális univerzálék kulturális változatosság természet genetikai egyetemesség genetikai változatosság hasonlóságok különbségek