TRANZITOLÓGIA V. ELŐADÁS Az életszínvonal alakulása. Az emberi tényező szerepe Előadó: Dr .Marinovich Endre
Jövedelem és fogyasztás Statisztikailag kimutatható a GDP (bruttó hazai össztermék), és a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) is, de ez kisebb Megindul a közeledés a fejlett országokhoz, de az elmaradás jelentős A minimálbér alakulása (összehasonlításként a legalacsonyabb Portugáliában 525€, legmagasabb Luxemburg 1642 €) A magánfogyasztás az első években visszaesett, de viszonylag hamar megindult a növekedés
A HDI mutató Egy főre jutó GDP vs. HDI A humán fejlettségi index: - egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson; (Big Mac index) - születéskor várható élettartam; - iskolázottsági színvonal.
Infláció, a fogyasztói árak ingadozása A bukaresti árelv szerepe, a belföldi árszínvonal és a világpiaci árak elszakadása Árliberalizációs kísérletek, majd teljes árliberalizáció 1989. után Infláció – maginfláció (a heves árváltoztatást mutató élelmiszer- és energiaárak nélkül) A Balassa-Samuelson hatás: a fejlettségi szint és az árszínvonal között erős pozitív korreláció (az alacsonyabb termelékenységű, alacsonyabb jövedelmű országokban az árszínvonal is kisebb)
Népesség és egészségügy Két nagy (30 mio feletti), három közepes (10 és 30 mio között), a többi kisi A népesség növekedési üteme alacsony A halálozási ráta az uniós átlag másfélszerese (túlhajszoltság, stressz, egészségtelen életmód, öngyilkosságok) A születéskor várható átlagos élettartam némileg növekedik (az egészségügyi ellátási rendszer működésének problémái) A migráció szerepe (EU-s vonzalmak, kiugró eltérés a bérekben)
A munkaerőpiac A munkanélküliség (munkanélküliek a gazda- ságilag aktívak százalékában) megjelenése Ki a munkanélküli? (a felmérés hetében nem dolgozik, munkát keres, képes munkába állni) Foglalkoztatottsági ráta: az aktív munkaképes korú lakosság hány százaléka dolgozik Aktivitási ráta: az aktív munkaképes lakosság hány százaléka aktív gazdaságilag (tehát a munkanélküliek is)