Azonosalakúság és többértelműség a nyelvben (hangalak és jelentés kapcsolata) 2.
1. Egyjelentésű szavak A hangalakhoz csak egy jelentés tartozik H – J pl.: ventilátor, ablakpárkány
2. Nem egyjelentésű szavak Többjelentésű Egy hangalakhoz több jelentés kapcsolódik kapcsolat van köztük az egyik következik a másikból pl.: csiga, körte, zebra Azonos alakú Egyazon hangalakhoz két jelentés kapcsolódik nincs köztük kapcsolat pl.: ég, dob, csap
3. Rokonértelműség Azonos jelentésű (szinonima) Két hangalakhoz ugyanaz a jelentés tartozik pl.: eb-kutya, bicikli-kerékpár Hasonló jelentésű Két hangalakhoz két jelentés tartozik, amelyek között van kapcsolat pl.: nevet-röhög, fut-rohan
4. Hasonló alakú Alakváltozat Két hasonló hangalakhoz egy jelentés tartozik pl.: veder-vödör, fel-föl Alakpár Két hasonló hangalakhoz két különböző jelentés tartozik pl.: egyelőre-egyenlőre, fáradság-fáradtság, helység-helyiség
5. Ellentétes jelentésű Két hangalakhoz két jelentés tartozik, amelyek ellentétesek pl.: okos-buta, élet-halál, csend-zaj
6. Hangutánzó és hangulatfestő szavak A jelentés befolyásolja a hangalakot – a kapcsolat motivált pl.: tüsszent, pattog, zúg Hangulatfestő A hangalak a jelentés hangulatát idézi fel pl.: tutyimutyi, sompolyog, bandukol
7. Hangszimbolika Bizonyos hangokat statisztikailag, a nagy számokat tekintve bizonyos érzelmek kifejezéséhez gyakrabban használunk K: konfliktus L: lágyság M: meghittség S,Sz: feszültség
8. Jelentésmező Azok a szavak, amelyek azonos fogalomkörhöz tartozó dolgokat neveznek meg, egy jelentésmezőbe tartoznak A jelentésmező szavai logikailag kapcsolatban állnak egymással (alá-, fölé- vagy mellérendeltség) pl.: a labda szó összefüggései: Fölérendeltje: játékszer Mellérendeltje: ugrókötél Alárendeltje: focilabda