Kell –e érzékenyíteni a munkáltatókat? Csapó Gábor OSGOOD Szolgáltató Az OFA FoglalkoztaTárs – Társ a foglalkoztatásban című TÁMOP – / Munkáltatói kapcsolattartás szakterületi tanácsadója

Mit tapasztaltam eddig A projektekben sok helyen komoly probléma hogyan vonjanak be munkaadókat érzékenyítő tréningekbe/tevékenységekbe. Gyakran találkoztak a projektmegvalósítók elutasítással Egy adott területen gyakran ugyanazokat a munkaadókat a keresték szervezetek, egymástól függetlenül, szolgáltatásaikkal. Munkaadóknál gyakori kérdés – amire nem feltétlenül kapnak számukra megnyugtató választ -, hogy miért jó ez a számukra

Tapasztalataim másik fele Egyre több cég keresi azokat a lehetőségeket, ahol tapasztalatokhoz és információhoz jutnak a szervezetek által közvetített munkavállalókkal kapcsolatosan. Azok a munkaadók, akik részt vettek ilyen szolgáltatásban, általában jó tapasztalatokról mesélnek és hasznosnak találták. Egyre több cégvezető látja, hogy ezen szolgáltatások, miért hasznosak egy vállalkozás/vállalat életében

Érzékenyítés Mit jelent a szervezeteknek, akik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkoznak? Mit jelent a cégvezetők, munkaadók számára, mikor először találkoznak leírva ezzel a kifejezéssel? Vajon ugyanazt értjük alatta mindkét oldalon?

Érzékenyítés Miért kezdtük el anno? Javult-e a kommunikáció a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek és munkaadók között az érzékenyítés keretében végzett tevékenység következményeként? Szükség van-e ma is olyan tevékenységre, mint 10 évvel ezelőtt?

Érzékenyítés Vannak-e regionális különbségek a szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatban? Az igénybe vétel különbségei megmutatkoznak-e a nagyvállalatok (multinacionális) és a KKV szektor között? Példa: Van –e igénybe vételi különbség azok között, akik kötelezettek, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására és azok között, akik nem?

Érzékenyítés Van-e különbség a tekintetben, hogy az érzékenyítés fő terepe, mely munkavállalói csoportra vonatkozik ◦ Megváltozott munkaképességű munkavállalók ◦ Tartós álláskereső munkavállalók ◦ Kisgyermekes anyák  (Bár én inkább a kisgyermekes szülőkről szoktam beszélni) ◦ És mások…

Van-e létjogosultsága az érzékenyítésnek Szerintem van Miért? A sokszínűség, ma egyre több szervezetnél válik érdekessé Miért? Az okok különbözőek mindenkinél mások Az érzékenyítő tevékenység a sokszínűség kialakításának egyik fontos pontja

A leggyakoribb okok, amiért cégek igénybe vették eddigi munkám során Hátrányos helyzetű munkavállalók (főleg megváltozott munkaképességű munkavállalók) foglalkoztatása a cégnél Esélyegyenlőségi politikát akar bevezetni a cégnél Alapvetően fontos a cég számára a sokszínűség Vállalta egy Uniós pályázat horizontális szempontjai között

Melyek voltak a leggyakoribb elutasító okok Nincs rá időnk. Kis cég vagyunk nálunk ennek nincs relevanciája Már mások is megkerestek ezzel, de minket ez nem érdekel Nem látom nekem ez milyen haszonnal járhatna (pénzben) Nem tudjuk nélkülözni egyik kollégánkat sem nélkülözni ebből a célból Miért kéne minket érzékenyíteni, amúgy is fontos nekünk a kérdés

Az érzékenyítés mint név Szerintem az utolsó kifogás jogos Nem szerencsés elnevezés, hiszen a partner számára negatív kicsengése lehet Önmagában szerintem ezt a nevet sokkal nehezebb a haszonérvhez átkötni, úgy, hogy a partner is értse

Összefoglalva Van létjogosultsága az érzékenyítő tevékenységnek Másképp kellene szerintem nevezni Jobban ki kell hangsúlyozni azokat a hasznokat, amelyeket a cégek számára ad. Nem biztos, hogy ugyanazt kell csinálni, mint 10 éve Ez a tevékenység híd, hogy átadjuk azt a sok ismeretet, amelyek a cégek számára hasznosak.

Köszönöm a figyelmet Csapó Gábor OSGOOD Szolgáltató