Lakossági eladósodási és megtakarítási trendek Barabás Gyula Magyar Nemzeti Bank Budapest, november 25.

1.Az eladósodási folyamat és a megtakarítási trendek átfogó áttekintése 2.A lakosság követelései 3.A lakossági eladósodás főbb tényezői 4.Következtetések

1. Elsősorban az eladósodás üteme határozza meg a lakosság megtakarítási helyzetét

1. Növekvő GDP-arányos követelés- és hitelállomány

1.Pénzügyi megtakarítás és beruházás: eltérő irányú mozgások?

2. Követelésállomány: stabilizálódó szerkezet Likvid eszközök és a különböző befektetések részaránya 2001 óta viszonylag stabil Megállt a banki lekötött betétállomány részarányának csökkenése Az egyetlen markáns trend: a nyugdíjpénztári és biztosítói megtakarítások arányának növekedése

2. Likvid eszközök A likvid eszközök (készpénz és a látraszóló betét) a lakossági fogyasztás eszközei. A lakosság gyorsan reagál az infláció emelkedésére és csökkenésére. Ha nő az infláció, akkor a készpénz elértéktelenedésének elkerülése érdekében csak kisebb ütemben nő az állomány Az infláció csökkenése miatt az elkövetkező időszakban relatíve gyorsabb növekedés várható. A fogyasztás növekedési ütemének visszaesése és a készpénz-helyettesítők terjedése ugyanakkor lassíthatja a bővülést.

2. A készpénz és a látraszóló betét állománya érzékenyen reagál az inflációra

2. Banki betétek: kamatszint és a betétállomány növekedése összefügg

2. Hogyan hathat a kamatszint a betétállomány növekedésére? Az infláció fölötti kamatszint növelheti a betételhelyezési hajlandóságot. Az emelkedő betéti kamat növekvő kamatbevételt jelent (a betéteknél 2004-ben mintegy 100 milliárd forint). A magas kamatszint a bizonytalan gazdasági helyzetet tükrözi (pl. orosz válság vagy egyensúlytalanság), ekkor a befektetők a kevésbé kockázatos megtakarítások felé fordulnak.

2. A hosszútávú befektetésekbe áramló pénzügyi megtakarítás stabil, szerepe nő

3. Eladósodás, a gazdaság teljesítményénél gyorsabban növekvő fogyasztás

3. A lakástámogatási rendszer változtatásainak hatása jól érzékelhető

3. Növekvő lakossági devizaforrás-bevonás

3. Lakosság devizában már nettó adós – a forint gyengülése ezért számukra veszteséget okoz

4. Következtetések I. A lakosság pénzügyi követeléseinek szerkezete viszonylag stabil. A nettó pénzügyi megtakarítások nagyságát a lakosság eladósodásának üteme befolyásolja leginkább. A devizában történő eladósodás tőkebeáramlást generál és rövid távon mérsékli a forint sebezhetőségét… ennek ára viszont a lakosság árfolyamkockázatának gyors növekedése.

4. Következtetések II. A lakosság devizában már nem megtakarító, hanem adós. A lakosságnak a forint számottevő gyengülése nemcsak az infláció növekedése, hanem a növekvő devizaadósság-teher miatt is veszteséget okozna.