Számítástechnika I MFK Készítette: Rajnai Gábor PBDGM3 A rádiónavigációs rendszerek használata a helymeghatározásban, geodéziában, és a repülésben Számítástechnika I MFK Készítette: Rajnai Gábor PBDGM3

Fontosabb Dátumok a repülésben 1903 Wilbur és Orwille Wright Első repülés motoros géppel 1909 Louis Bleriot Először repüli át a La Manche Csatornát 1919 John Alcock Arthur Brown Először repülik át az Atlanti óceánt

A Wright fivérek első gépe Tévedés azt hinni, hogy ez volt az első embert szállító légijármű Wrighték már több mint két éve kísérleteztek sikeresen ugyanezzel a szárnykialakítással vitorlázógépeken

A XX. Század elejétől a II. Világháborúig A rádiós iránymérést eredetileg az Első Világháborúban a Franciaországban harcoló szárazföldi csapatok fejlesztették ki Az első repülőgépes rádiós irányméréseket kereskedelmi rádiók adásaira végezték Kezdetben nehézkesen működött a rendszer, mivel szükség volt egy navigátorral a fedélzeten, aki kezeli a hurokantennát Később 1929-től forgóantennás kimondottan repülőgépek számára fejlesztett iránymérő tornyokat telepítenek az Egyesült Államokban

A II. világháború: A Lorentz sugár A Lorentz Sugár hangvezérlésű műszeres leszállító eszköz, melyben a kifutópályától balra pontsorozatok, jobbra vonalsorozatok hallhatók. Ha a pilóta rajta van a pálya középvonalán, akkor folyamatos sípolást hall a fülhallgatójában

Rádióirányzék használata a II. világháborúban Knickenbein 1 transzmitter Célpont Knickenbein 2 transzmitter

A rádiós iránymérések céljai A fő cél egyben a navigáció célja is: hogyan jussunk el A pontból B pontba Légifolyosók kijelölése, melyeken a légiforgalom ellenőrizhetően halad Repülőtér környéki eljárások navigációs pontokkal történő elősegítése az irányítószemélyzet tehermentesítése céljából

Az első légifolyosó (1918) American Airmail Route

Navigációs rendszerek a GPS előtti időkből: Az RDF és az ADF RDF: Rádió Iránykereső: Az első rádiós iránymérési technika ADF: Automatikus iránykereső: A Rádiós Iránykereső továbbfejlesztett változata. Egy személy is tudja üzemeltetni. NDB: Irányítatlan Jeladó: Bármilyen alacsony frekvenciás adó, amire az ADF rá tud állni

A VOR VOR: Ultramagas frekvenciás irányítatlan jeladó Az irányt Egy rögzített MASTER antenna, és egy irányított másodlagos antennával küldi el az irányadatot a repülőnek, mely a két jel fáziscsúszásából számítja ki az abszolút irányt. A VOR óriási előrelépés az ADF-hez képest, mert képes abszolút földrajzi irányt mérni Pontosabb Két VOR-ral meghatározható a repülőgép helyzete

Az ADF és a VOR Rendszer összehasonlítása Előnye Hátránya VOR Abszolút földrajzi iránymérés, Abszolút helyzet meghatározás Csak 200 tengeri mérföldön belül működik. Drága fenntartás ADF A Föld görbületén túl is tud jelet küldeni Olcsó fenntartás Időjárás és domborzatérzékeny Csak relatív irányt tud megadni a torony felé

A DME DME: Távolságmérő eszköz A másodlagos radar elvén működő transzponder, mely visszhangokat küld vissza a repülőhöz Nem önálló navigációs eszköz, mert nem képes irányt adni Az NDB-k kivételével (néha ott is) minden irányjelzésre képes földi telepítésű rádiónavigációs eszközbe beépítik

Leolvasó Műszerek Az univerzális kijelző(OBS) Rádiómágneses kijelzó (RMI) Távolságmérő (DME) kijelző