1/171/17 Nem csak átmeneti jelenség. A szakképzés csökkenő hozamának okai Magyarországon 2006. november 3. Kézdi Gábor Közép-európai Egyetem (CEU) és MTA.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„Fejlődés ellen nincs orvosság” (Neumann János) 1987.az alapítás éve 1989.a névadás éve 1993.az első (30 fős) kollégium 2000.NIVÁK 2002.Kollégium a Pozsonyi.
Advertisements

GANZ ÁBRAHÁM KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
„Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia
„Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián,
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
VEZETÉKNÉV KERESZTNÉV Szakképzés ma … Málnási Gábor.
Katona József MKSZIG 1 Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium.
Széchenyi István Gimnázium Nyitott nap negyedikeseknek november 27.
2003. január Tanulói munkaterhek. A kutatás módszere  Válaszadók: 2700 tanuló és szüleik (elsősorban az édesanya)  Kérdezés módja: személyes interjúk.
A felnőttképzés népszerűsítése az FMM és az NFI stratégiájában Március 6. Kossuth Klub.
Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség
Feltalálók együttműködése a kelet-közép- európai városok között, Lengyel Balázs MTA KRTK IBS Budapest MRTT Vándorgyűlés, november 21-22,
Diplomás pályakezdők a versenyszektorban Tóth István János * - Várhalmi Zoltán + „Felsoktatás és foglalkoztathatóság” Műhelykonferencia a Budapesti.
Életpálya-építés fiatalkorban
Modláné Görgényi Ildikó. Vidékfejlesztés A gazdaság folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. Minőségi, a környezet-
Privatizáció, foglalkoztatás és bérek Hozzászólás John Earle és Telegdy Álmos tanulmányához Antal Gábor MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Szirák 2012.
Makovecz Imre ( ) Kossuth-díjas építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös.
TOVÁBBTANULÁS 2012 Felvételi eljárás a középfokú intézményekbe a es tanévre.
1 ”Közlekedési rendszerünk az EU csatlakozás küszöbén” Tudományos konferencia, Győr, Széchenyi István Egyetem, november 5. Dr. Holló Péter az MTA.
Reindusztrializáció Közép-Európában
Az informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi helyzete és a fejlesztés készültségi foka (OKJ és modul rendszer helyzete, a szakmai alapozás és képzés.
Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztésének kormányprogramja. FPN Budapest, 2004.
Iskolai életutak az alacsony végzettségűek körében
Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei
A munkaerőpiaci képzési és átképzési programok eredményességének vizsgálata regionális és kistérségi vetületekben MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi.
A minimálbér költségvetési hatásai HALPERN LÁSZLÓ, KOREN MIKLÓS, KŐRÖSI GÁBOR és VINCZE JÁNOS MTA Közgazdaságtudományi Intézet.
Befolyásolhatták-e a jelentkezői döntéseket a felvételi rendszer és a képzési szerkezet változásai?  Képzési szerkezet  Felvételi követelmények  Állami.
Csáki Zoltán Országos Széchényi Könyvtár Digitális folyóiratok tartalomjegyzékeinek feldolgozása az OSZK-ban (EPAX projekt) NETWORKSHOP 2008.
Oktatás és gyermekesély kerekasztal március 20. Köllő János (MTA KTI)
A foglalkoztatás-szerkezet előrejelzése Magyarországon
Oktatási intézmények kapcsolata az eredményességgel és az esélyegyenlőséggel országok közötti összehasonlítás a PISA felvétel adatai alapján Horn Dániel.
A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire JOHN EARLE – George Mason University, Közép-európai Egyetem és MTA KRTK TELEGDY ÁLMOS – MTA KRTK.
A szakmunkásképzés válságtünetei Hozzászólás a Kézdi Gábor, Köllő János és Varga Júlia által írott tanulmányhoz Mártonfi György, OFI Bp február.
Hozzászólás Hermann Zoltán: Az iskolatípus hatása a tanulói teljesítményekre Lovász Anna Szirák november 9.
„Kemény” és „puha” alkalmazkodás a gazdasági válsághoz Munkaerőpiaci Tükör 2010 – Közelkép Köllő János.
KISZORÍTJÁK-E AZ IDŐS DOLGOZÓK A FIATALOKAT A KÖZSZFÉRÁBAN? Cseres-Gergely Zsombor, MTA KRTK KTI MKE 2012 konf.

SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató augusztus 7.
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs.
A szakképzéssel szembeni igények a foglalkoztatók részéről A Szabolcs Volán Zrt. példáján keresztül Előadó: Miklóssyné.
A lengyel oktatási szerkezet változásai a rendszerváltás óta
Mit gondolunk arról, mi a tanulás és hogyan szervezzük meg ?
Számít, hogy 0,61 m2 ? A pedagógusok élet-, és munkakörülményei, a pedagógus életpálya teljességének tükrében Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
„Erős pillérek – javuló közlekedésbiztonság” c. konferencia ORFK, Budapest, október 20. 1/19 Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon.
Eladósodási pálya helyett új munkaerőpiaci megoldások Varga Mihály február február 17.
Érettségi jelentkezések és érettségi eredmények 2008 Tanévnyitó értekezlet Érettségi jelentkezések - érettségi eredmények augusztus 29.
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások január 1- jétől hatályos képesítési feltételeinek változásai Szakmai Nap – január.
Felnőttoktatási tájékoztatója
Nem kötelezettség, mindkét fél számára lehetőség Duális képzés.
Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
ROMA GYEREKEK AZ ISKOLÁBAN, ROMA FELNŐTTEK A MUNKAERŐPIACON
Az ELTE Informatikai Kar és a FÖMI Távérzékelési Központ kapcsolata : Műhold-felvétel kiértékelő rendszer komponenseinek kifejlesztése (tervezés.
Kutatási alkomponens Összegzés Borbély Tibor Bors ÁFSZ- FSZH szakmai tanácsadó, Ph.D. jelölt Visegrád,
A felsőoktatási expanzió befolyása a regionális munkaerőpiacra Sándor Mária 2013.
Írország, Dublin november Kontra Éva Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium Kecskemét, Nyíri út 32.
Középiskolai továbbtanulás 2016/17
A szakiskolások továbbtanulási esélyei Kecskemét, Dr Liskó Ilona OFI
Csongrád megye munkaerőpiaci helyzetéről. Megnevezés Csongrád megyeMagyarország 2010.II. név2016.II. névváltozás2010.II. név2016.II. névváltozás ezer.
Pedagógiai hozzáadott érték „Őrült beszéd, de van benne rendszer” Nahalka István
Az érettségi védelmében
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A szakiskolai oktatás kiterjesztésének hatása
Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei
Munkaerőhiány és foglalkozási mobilitás Magyarországon
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
Kompetencia alapú szakoktatás
Varga Júlia MTA KRTK KTI
Előadás másolata:

1/171/17 Nem csak átmeneti jelenség. A szakképzés csökkenő hozamának okai Magyarországon november 3. Kézdi Gábor Közép-európai Egyetem (CEU) és MTA KTI

2/172/17 Vázlat  Motiváció  Mennyire legyen szakma-specifikus az iskolai oktatás?  Változó idők és speciális ismeretek. A tranzíció példája  A szakiskola csökkenő hozama Magyarországon  Foglalkoztatás  Keresetek  Mi az oka mindennek?  Dekompozíció: az általános és a specifikus tudás értékének változása  A speciális tudás értéke az életcikus alatt  A szakma-struktúra illeszkedésének változása  Válasz  Az általános tudás értéke nőtt, a speciális tudás értéke csökkent  A speciális tudás értéke régebben is folyamatosan csökkent az életciklus alatt  Az illeszkedési problémák legfeljebb részben magyarázzák mindezt  A válasz valószínűleg a specifikus tudás inferior természete

3/173/17 Motiváció: specifikus v általános tudás  Mennyire legyen szakma-specifikus a középiskola?  Psacharopoulos (1997): a szakiskolák kudarca. Túl rugalmatlanok és túl költségesek. Bishop (1998): ellenkező vélemény  Kertesi-Varga (2005): a magyar szakképzés inferior  Specifikus tudás és változó környezet  A számítástechnika helyettesít sok rutirn műveletet és kigészít sok nem-rutin műveletet (Autor, Katz és Kearney. Autor Levy és Murnane)  „Turbulens idők” (Ljungquist és Sargent). A túl specifikus tudás hátráltatja az alkalmazkodást a változó időkhöz (Kruger és Kumar)  A poszkommunista tranzíció hasonló változás rövidebb idő alatt  Mi legyen az állam szerepe a szakoktatásban?

4/174/17 Adatok  Foglalkoztatás  Népszámlálás 1980, 1990  HLFS  Keresetek:  KSH jövedelemfelvételek 1973, 1983 (egy évvel korábbi keresetekre)  OMK Bértarifa felvételek 1986, 2002  A szakmastruktúra illeszkedése  A képzés strukturája: oktatási évkönyvek,  A foglalkoztatás strukturája: Népszámlálás 1980, 1990; HLFS

5/175/17 Ami történt: képzés

6/176/17 Ami történt: foglalkoztatás

7/177/17 Ami történt: keresetek

8/178/17 Dekompozíció  Egyszerű kis számítás  8 általános iskola = 8 év általános oktatás  Szakiskola = 8+1 év általános, 2 év szakoktatás  Középiskola = 8+3 év általános, 1 év szakoktatás (szakközép és gimnázium átlaga)  Becsülni lehet az általáns és a szakoktatás hozamát a tranzíció előtt (1986) és után (2002)  Feltéve hogy az általános és szakoktatás színvonala ugyanaz mindenütt  Feltéve hogy nincs szelekció  Ezek persze nagyon erős feltevések

9/179/17 Dekompozíció: eredmények

10/17 A szakképzés életciklus-hozama  Korév-specifikus bérhozamok  A 8 általánoshoz képest  Az érettségit adó középiskolához képest  1972, 1982, 1986, 2002  Minceri regressziók  Eredmények  8 általánoshoz képest: stabil 8% körüli hozam az életpálya során  ben magasabb volt, de azonos alakú  Középiskiolához képest: meredek és folyamatos csökkenés az életpálya során  ben magasabb volt, de azonos alakú  Következtetés: nem egyszerűen a tranzíció hatása

11/17 A 8 általánoshoz képest

12/17 A középiskolához képest

13/17 A foglalkozás-struktúra illeszkedése  Iskolai kiáramlási adatok (F)  osztva a mindenkori 17 évesek számával  Cenzus-HLFS foglalkozási adatok (S)  évekkel később  A kiáramlási kohorszokra vetítve  17 foglalkozási csoportra aggreálva  A mérési hiba hatásának minimalizálása érdekében  Példa  az 1985-ben élelmiszeripari szakmákban végzettek aránya (az akkori 17 évesekhez képest)  összevetve az 1995-ben szakmunkás végzettségű élelmiszeripari szakmában dolgozók arányával (az akkori 27 éveseken belül)  Stock-Flow regressziók az illeszkedés minőségére  Változás az évek során (a foglalkoztatás éve)  Változás a képzés megszerzésének éve alapján

14/17 Előzetes ábrák

15/17 Illeszkedés és a foglalkoztatás éve

16/17 Illeszkedés és a végzés éve

17/17 Következetetések  Mi történt?  A szakma-specifikus tudás nagymértékben leértékelődött  Az általános tudás nagymértékben felértékelődött  Miért?  A szakma-specifikus tudás a szocializmus alatt is folyamatosan avult  A tranzíció erre még egy lapáttal rátett  De elsősorban nem a szakmai illeszkedés problémái miatt  A „turbulens idők” magyarázatot támogatja  Policy implikációk  Jobb szakma-struktúra tervezéssel csak marginálisan javítható a szakképzés hozama  A szakma-specifikus képzés szerepét csökkenteni kellene