Munkahelymegőrző válságprogramok bevezetése, eredményessége és hatásértékelése HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID

Tartalom A válságprogramok háttere, jellemzői, szerkezete A válságprogramok bevezetésének makrokörnyezete A válságkezelés formája: a munkahelymegőrzés A támogatások forrása pályázatok szerint A pályázati döntések A támogatások időarányos felhasználása Pályázati hatás – naiv becslés A válságprogramok hatásbecslés A hatásbecslés célja, adatai, módszere Hatásbecslő modellek A modellek eredményei: relatív hatás és relatív költség Pályázati hatás eltérései egyes tényezők szerint Pályázati kiválasztás célzottsága Következtetések

A válságprogramok bevezetésének makrokörnyezete A gazdasági mozgástér szűkülése után (hazai gazdaság egyensúlyi helyzete, megszorítások + pénzpiaci válság) Ezzel együtt szűkült a hazai foglalkoztatáspolitikai támogatásokra fordítható eszközök mozgástere is (Munkaerőpiaci Alap forrásainak a költségvetési átcsoportosítása+ ellátórendszer kapacitása és minősége csökkent + közmunkaprogramok javára aktív munkaerőpiaci programok csökkenése) Mindez behatárolta a munkaügyi kormányzat mozgásterét, amikor a gyorsan növekvő munkanélküliségre és a várható következmények csökkentésére gyors szakpolitikai választ kellett adni. (+ rövid és gyors lefolyású válságot várt/remélt a kormányzat) A támogatások forrása: Munkaerőpiaci Alap (lebonyolító: OFA, ÁFSZ) Strukturális Alap (lebonyolító: NFÜ – TÁMOP )

A válságkezelés formája: a munkahelymegőrzés A munkahelymegőrzés vált a válságkezelés meghatározó támogatási formájává, amelyet a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének bővítése egészített ki. A válságprogramok végső célja: a támogatási szerződésben vállalt időszakban a munkahelyen megtartottak támogatása és minél több dolgozó munkahelyen megőrzése volt. A támogatási konstrukció: A munkahelymegőrző támogatások minden formájában a szerződések 3–9 hónapos időszakra szóló támogatást nyújtottak a pályázók munkanélküliségtől veszélyeztetett dolgozói számára, akik munkanélküliként történő regisztrálásától így elállhatott a pályázó, A támogatás feltétele a támogatás időtartamának kétszereséig a vállalati statisztikai létszámának a megőrzése volt. A támogatás nagyságrendjét tehát valójában a támogatott dolgozók száma határozta meg (a folyósítás 3–9 hónapra szólt) A tényleges létszámmegőrzés azonban a támogatott dolgozók mellett a pályázó vállalat teljes statisztikai létszámára vonatkozott, éspedig kétszeres időre, tehát 6–18 hónapra.

A támogatások forrása pályázatok szerint

A pályázati döntések Az OFA és az ÁFSZ pályázatok szelekciója - formai megfelelés esetén - központilag, kézi vezérléssel történt (azonos bizottság döntött) TÁMOP szelekciójához programozott gazdasági előszűrő programot dolgoztak ki + a sikeres pályázók között is magas a visszalépési arány (fenntartási feltételek szigorú kritériuma miatt) A beadott pályázatok jelentős aránya nem bizonyult sikeresnek (+halmozódások, ismétlődő pályázatok)

A támogatások időarányos felhasználása A rendelkezésre álló (szűkös) források felhasználásának időbeli alakulása a teljes időszakra számítva. források fele (TÁMOP) későn indul. a támogatásokra fordított forrásokat az OFA-pályázatok ténylegesen kimerítették, az ÁFSZ és a TÁMOP programokban a ráfordítások valamelyest elmaradtak a támogatásra biztosított keretösszegtől (részleges teljesítés miatt)

Pályázati hatás – naiv becslés átlagos statisztikai létszám ~ teljes megőrzendő létszám támogatási és fenntartási időszak teljes idejére a statisztikai létszámra vetítettük az összes kifizetést Pályázatonként nagyon eltérő az átlagos megőrzési költség

A hatásbecslés célja, adatai, módszere Cél: –tényleges hatás mérése, holtteher hatás kiszűrése Adatok: –KSH adat összekapcsolás a pályázati összevont adatbázissal (vállalati szintű elemzések) –TEIR adatok és kistérségi szintre aggregált összevont pályázati adatbázis (kistérségi szintű becslés) Foglalkoztatási hatás mérésének módszerei –Különbségek különbsége modell kontrollált változata (kistérségi és vállalati szinten) –Párosításos modell (propensity score matching, vállalati szinten)

Hatásbecslő modellek

A modellek eredményei: közvetlen hatás * R 2 =0,975 ** R 2 =0,083 *** Nagelkerke R 2 =0,276 * ** ***

A modellek eredményei: relatív hatás és relatív költség

Pályázati hatás eltérései egyes tényezők szerint

Pályázati kiválasztás modellje EsélyhányadosSzig Konstans5,88*10 8 0,021 Válság előtti cégműködés mutatói ( ) Nem növekvő adósságráta (0 – nem, 1 – igen) 1,5620,000 Pénzforgalom nem lanyhul (0 – nem, 1 – igen) 1,1050,034 Árbevétel nem csökken (0 – nem, 1 – igen) 1,1780,002 Cégműködés mutatók a válság kezdetén ( ) Adósságráta nő (0 – nem, 1 – igen) 1,1440,005 Fajlagos élőmunka költség nő (0 – nem, 1 – igen) 1,2700,000 Pénzforgalom lanyhul (0 – nem, 1 – igen) 1,2060,000 Eredmény (Ft, 2008) 1,000 0,043 Nagelkerke R 2 =0,276 * A táblázat csak a szignifikáns tényezőket tartalmazza.

EsélyhányadosSzig Konstans5,88*10 8 0,021 Cégdemográfiai mutatók Ágazat (referencia kategória: Feldolgozóipar, bányászat) Mezőgazdaság0,0520,000 Energia, kommunálisell.0,3430,000 Szállítás raktározás0,5480,000 Szálláshely, vendéglátás0,5050,000 Infokommunikáció, pénzügy, ingatlan, műszaki, tudományos0,4960,000 Adminisztráció, közigazgatás0,3360,000 Oktatás, eü.,szoc. ellátás, kultúra, egyéb szolg.0,2140,000 Régió (referencia kategória: Közép-magyarország) Kozep-dunantul 1,3510,000 Nyugat-dunantul 1,7200,000 Del-dunantul 1,9010,000 Észak-magyarorszag 1,4420,000 Észak-alfold 1,8340,000 Dél-alfold 1,3010,001 Tulajdonszerkezet (referencia kategória: belföldi vagy belföldi többségi tulajdon) Külföldi vagy külföldi többségi tulajdon 0,7600,044 Köztulajdon 0,2480,000 Statisztikai létszám (log fő, 2008)11,582 0,000 Alapitas éve 0,9860,002 Árbevetel (Ft, 2008) 1,0000,000 Nagelkerke R 2 =0,276 * A táblázat csak a szignifikáns tényezőket tartalmazza. Pályázati kiválasztás modellje

Pályázati kiválasztás célzottsága Statisztikai létszám változása ( ) Támogatott cégek kiválasztása Ágazat Lényegében nincs hatás Jelentős hatás (a bányászat és feldolgozóipar cégei jelentősen nagyobb eséllyel kaptak támogatást) Régió Nincs hatás Jelentős hatás (D-Du. Ny-Du. és É-Alf. cégei jelentősen (1,7-1,9- szeres esély), a többi régióé kissé nagyobb (1,3-1,4-szeres esély) eséllyel kaptak támogatást, mint a Kö-Mo. régió cégei) Tulajdonszerkezet Külföldi és köztulajdonú cégeknél a belföldi cégek kevésbé bocsátanak el (átlagosan 2-3 fővel) Jelentős hatás (a külföldi és köztulajdonú cégek 0,7 illetve 0,2- szörös eséllyel kaptak támogatást) (Válság előtti működés) Csekély hatás (jobban működő cégek kevésbé bocsátanak el) Közepes hatás (jobban teljesítő cégek 1,1-1,5-szörös eséllyel kaptak támogatást) Működés a válság kezdetén Jelentős hatás (működési probléma egyes jelei egymástól függetlenül is nagyobb elbocsátást valószínűsítenek) Gyenge hatás (a romló teljesítmény egyes jelei esetén 1,1-1,2-szeres támogatási esélynövekedés)

Következtetések A naív becsléshez képest harmad akkora a modellek alapján becsült megőrzési hatás Pályázati szelekció a vállalatok egyéni helyzete helyett a válságról alkotott képet tükrözi Ez jól körülhatárolható ágazatokban, régiókban és vállalatméret esetén jelentős holtteher hatást eredményezett