IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Magyar multik? Kifelé irányuló tőkebefektetések Magyarországról, különös tekintettel a relokációra Antalóczy Katalin, Pénzügykutató Rt. Sass Magdolna, MTA KTI

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Magyarország – vezető külföldi beruházó a Visegrádi országok között 1

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Magyarország – vezető külföldi beruházó a Visegrádi országok között 2

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Magyarország – vezető külföldi beruházó a Visegrádi országok között 3

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Célországok és ágazatok szerinti megoszlás (%) Graph 3 FDI outward stock by countries, 2005 (%) Graph 4 FDI outward stock by sector (Millions of Euro) Graph 5 FDI outward stock in manufacturing by sector

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, A Magyarországról külföldre irányuló közvetlen tőkebefektetések elemzése Miért ilyen magas a magyar OFDI Visegrádi összevetésben és más új tagországokhoz hasonlítva? Magyarázzák-e ezt a különféle elméleti megközelítések? (IDP, Uppsala-modell, OLI-keret) Módszertan: a Magyarországról külföldre irányuló közvetlen befektetések erősen koncentrált szerkezete miatt részletes vállalati esettanulmányok alapján Nagymértékben támaszkodva Aykut és Goldstein (2006) és Goldstein (2008) elemzési keretére, a magyarországi közvetlen külföldi tőkebefektető vállalatok 4 csoportba sorolása

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, A 4 vállalati csoport összevetése 1 1. csoport2. csoport3. csoport4. csoport Ellenőrző tulajdonos Külföldi tulajdon Szórt tulajdonosi szerkezet – a management meghatározó szerepe Magyar MéretÁltalában nagy NagyKözepes- nagy Kis-közepes Földrajzi „célpont” Közeli/szom- szédos ország, ritkán távolabbi Közeli/szom- szédos ÁgazatKülönféle (termékspeci- fikus) Pénzügyi szolgáltatások, olaj, gyógyszer, szálloda domináns Feldolgozó- ipar (szolgáltatás) Feldolgozó- ipar és szolgáltatás Belépési módZöldmezős, M&A Privatizációhoz kapcsolódó M&A, kevés zöldmezős M&A, zöldmezős kevesebb M&A, zöldmezős, JV

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, A 4 vállalati csoport összevetése 2 1. csoport2. csoport3. csoport4. csoport A vállalat működési „kora” KoraiViszonylag korai Technológiai vagy szervezeti innováció? TechnológiaiSzervezetiSzervezeti (néhány technológiai) Fő motiváció/cél Piackereső (kevés hatékonyságk ereső) Piackereső (a vállalat/managem ent pozíciójának javítása) Hatékonyság- kereső (piackereső) Hatékonyság- és piackereső A hazai üzleti környezet hatása a vállalati külföldi terjeszkedési stratégiára Néhány esetben (nincs hazai befektetési lehetőség) IgenIgen (növekvő (munkaerő- költségek) Igen (növekvő munkaerőköltsé gek, munkaerőhiány, adóterhek)

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, A MOL tulajdonosi szerkezete (2008. június 30.) Source: MOL Plc

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Fő következtetések 1 1. És 2. csoport: („közvetett OFDI) A magyar OFDI legalább 2/3-a köthető a 2. vállalati csoporthoz (MOL, OTP, Richter, Danubius), olyan, előzőleg állami tulajdonban levő, a tőzsdén keresztül privatizált vállalatokhoz, amelyek szórt tulajdonosi szerkezettel rendelkeznek (ezzel együtt magas külföldi részesedéssel), és ahol gyakorlatilag a management a fő döntéshozó Fontosak az ú.n. vállalatspecifikus előnyök (firm specific advantages) (OA az OLI-keretben) „push factor”: OFDI: a management számára a pozíció erősítésének eszköze „pull factor”: az a lehetőség, hogy ezek a vállalatok képesek sikeres nemzetközi terjeszkedésre :

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Fő következtetések 2 1.és 2. csoport (folytatás) A „pull factor” tényezői 1. szervezeti és management előnyök a (volt) állami vállalatok privatizálásában és rendbehozatalában, saját vagy kapcsolódó ágazatokban, amit specifikus tudásuk, régiós ismeretük, kapcsolataik segítenek 2. rendelkeznek a terjeszkedéshez szükséges tőkével, egyes esetekben (ideiglenes) (kvázi) monopolhelyzetüknek köszönhetően (legalábbis egyes piaci szegmensekben) Nemzetközi irodalom: e.g. Altzinger et al, 2003; Svetlicic and Jaklic, 2006 szerint a magyar (és más új tagország) esetében a közvetett OFDI a domináns, azonban a magyar példa nem támasztja ezt alá, az „’igazi” közvetett OFDI ugyanis (1. vállalatcsoport) a magyar összes külföldi befektetés maximum 15 %-át teszi ki A 2. vállalatcsoportot esetleg „virtuális közvetett” OFDI-nak nevezhetjük, ahol ugyan a többségi tulajdon külföldi kézben van, azonban az ellenőrző tulajdonos hazai

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Fő következtetések 3 3. és 4. csoport A magyar OFDI %-a Közepes-nagy és kis-közepes vállalatok megkülönböztetése: földrajzi cél, motiváció, belépési mód különbözik Relokáció Magyarországról: főleg a 3. csoportnál

IX. Ipar- és vállalatgazdasági konferencia, Szeged, Köszönöm a figyelmet!